Heim: Nem Orbán hibázott, mert a miniszterelnök nem közgazdász

„Az EU nincs olyan rossz helyzetben, mint amilyennek tűnik. Sok olyan intézkedés van az eurózónában és az EU-ban, amelyek hosszú távú fenntarthatóságot fognak eredményezni. A német fiskális és költségvetési diktátum kezdi uralni Európát. Sokaknak, főként az angolszász közgazdasági iskolák híveinek ez nem tetszik, mert szerintük Európát a falnak vezetik, de szerintem nem így van. Mindez fenntartható költségvetési pályát, a korábbinál sokkal szigorúbb pénzügypolitikát eredményez. Ez egyébként nem is áll távol Orbán Viktor kormányfő filozófiájától. A miniszterelnök láthatóan mindent megtesz a költségvetési fegyelemért” – mondta az [origo]-nak adott interjújában Heim Péter.

Úgy vélekedett, hogy a németek nem fogják túlfeszíteni a húrt: meg fogják érteni, meddig mehetnek el a fiskális fegyelem kialakításában, új szabályok lefektetésében, amikor pedig elérkezik ez a pont, utána az Európai Központi Bank sokkal lazább monetáris politikát fog követni. Az EKB decemberi lépése már nagyon nagy lépés a pénzmennyiség növelésének irányába. Hibásnak tartom azt a több magyar közgazdász által is osztott elgondolást, hogy nem kell a német fiskális diktátumokat elfogadni, és mi önálló költségvetési politikát folytathatunk. Nem így van. Mindennek a kulcsa a német gazdaság.

„A magyar gazdaság legnagyobb kereskedelmi partnere Németország. Az EU-s számlák legnagyobb részét a németek fizetik. Ha szétesik az eurózóna vagy az EU, a német tőke nélkül mi meg sem tudunk moccanni. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a németek a kínaiaknak és az oroszoknak is stratégiai partnerei. Kína és Oroszország számára sem közömbös, hogy a német politika hogyan viszonyul egy adott országhoz. Akkor fog minket támogatni Kína és Oroszország, ha azt látják, jó kapcsolatot ápolunk Németországgal” – mutatott rá a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke.

„Tavaly a német gazdaság 3 százalékkal nőtt. Mi ennek körülbelül a felével. Nem másfél-két százalékponttal haladja meg a magyar gazdasági növekedési ütem a németet, hanem ennyivel múlja alul. Vagyis hiába gyarapszik a német gazdaság nem túl nagy mértékben, attól még nem fog a magyar gazdaság talpra állni” – vélekedett Heim a növekedéssel kapcsoaltban.

A Századvég elnöke elmondta, hogy a magyar gazdaságnak számos strukturális gondja van. Erről beszéltek többen az elmúlt időszakban, Járai Zsigmondtól kezdve Chikán Attilán keresztül Mellár Tamásig. Rendkívül magas az állami újraelosztási ráta, alig valamivel marad el az 50 százaléktól. Ezen belül rossz a kiadások szerkezete, a szociális transzferekre és az állam működtetésére túl sokat költünk. Az adórendszer bonyolult, nem söralátét jellegű. Örülünk, ha a gazdaság növekedési potenciálja eléri az egy százalékot. A régió egyes országaiban ez 3-4 százalék. A bankrendszerben komoly károk keletkeztek az elmúlt másfél évben a kirívóan nagy bankadó és a jogbiztonságot erősen megkérdőjelező végtörlesztés miatt. Hozzátette: „A folyó fizetési mérleg többletet produkál. Ez az egyetlen pozitívum a magyar gazdaságban. Ez az a tényező, amely megakadályozza, hogy a forint elszálljon, és államcsődbe jussunk”.

„Személyi változások szükségességéről beszélhetünk. Azt látom, hogy az államigazgatásban van több jól felkészült fiatal szakember, és itt nemcsak közgazdászokra gondolok. Mégis, az ő befolyásuk az eseményekre nagyon kicsi. A hetven-nyolcvan éves közgazdászoknak már volt idejük bizonyítani, akár adnak tanácsot a kormánynak, akár nem. És látva az elmúlt ötven év gazdaságpolitikájának eredményét, az az ő teljesítményükről is sokat elmond. Finoman szólva messze vagyunk attól, hogy Európa éllovasának mondhassuk magunkat, de még Közép-Európa éllovasai sem vagyunk” – vélekedett a szakember.

„A körülmények valószínűleg elkerülhetetlenné fogják tenni a személyi változásokat. A piaci bizalom helyreállításának nagyon fontos része, hogy hiteles elemek jelenjenek meg. Lehet-e hiteles gazdaságpolitikai fordulatot végrehajtani, ha a szereplők nem változnak? Elvben úgy is vissza lehet szerezni a hitelességet, hogy aki eddig A-t mondott, az ezentúl B-t mond, de így hosszú-hosszú évekig fog tartani, amíg a bizalmat újraépítjük” – mondta Heim Péter.

Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Magyarországnak nincs erre két-három éve. A Magyarországgal szembeni bizalom most van a legmélyebben, ezt a napnál is világosabban mutatja, hogy az ország csődjének valószínűségét is mérő CDS-felár a történelmi csúcsa közelében van, amit január első napjaiban állított fel. Teljesen igaza van Járai Zsigmondnak, hogy bizalom nélkül nem fog menni.

„Orbán Viktor nem közgazdász, nem hiszem, hogy a gazdaságpolitikai ballépések az ő számlájára írhatók. A miniszterelnök feladata nem az, hogy megmondja, milyen gazdaságpolitika legyen, hanem az, hogy kijelölje, milyen társadalompolitikát folytat a kormány. Ő ezt elmondta, többször, világosan” – mondta Heim. 

Ha valaki nem ismeri mélyen a gazdaság mozgását, akkor egy másik ember el tudja hitetni magáról, hogy ért a gazdasághoz, még akkor is, ha ez nem teljesen fedi a valóságot. Ilyenkor meg lehet téveszteni az első embert gazdasági kérdésekben – válaszolta arra a kérdésre, mégiscsak Orbán Viktor dönti el, hogy kikkel veszi körül magát.

Arra a kérdésre, hogy kik vezették meg Orbán Viktort gazdasági kérdésekben elmondta: Máig nem tudjuk, kik ezek a gazdasági tanácsadók, ködbe burkolóznak. Úgy érzem, hogy a nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején pozícióban levő közgazdászok között kell őket keresni. Akkor más világ volt, egészen más dimenzióban kellett gondolkodni. Akkor, a nyolcvanas években Kelet-Közép-Ázsia még nem volt világtényező a gazdaságban, szinte nem volt értékpapírosítás a világban, minden tőke csak a bankokon keresztül folyt, nem voltak hedge fundok, voltak kockázatitőke-társaságok, de nem 2000 milliárd dolláros, hanem pár százmilliárd dolláros nagyságrendben. Akik akkor szocializálódtak, és nem fejlesztették tudásukat, azok azt sem tudják, hogyan működik most a pénzvilág.

[origo]-->