Mitől megy jól Ausztriának az euróválság ellenére?

„Én viszont nem akarom e (görög) szomszéd által felvett hiteleket megfizetni“ – szögezte le Fekter osztrák pénzügyminiszter. Határozottan ellenezte az ORF tévé vasárnapi adásában, hogy bármit módosítsanak a Görögországnak szóló takarékossági és segélycsomagon. A görög segélycsomag olyan megvalósításra váró intézkedéseket tartalmaz, amelyek ösztönzik a strukturális reformot és a növekedést - fejtegette. Az azonban nem megy, hogy (a görögök) elveszik a pénzt, ám (az intézkedések) megvalósításáért semmit sem tesznek – figyelmeztetett a Görögország számára újabb sorsdöntő júniusi parlamenti választás előtt. 

Maria Fekter figyelmeztetése persze egyáltalán nem volt egyfajta osztrák kioktatás egy olyan ország részére, amely túlköltekezett, s Brüsszelt nem gondosan tájékoztatva került be az euróövezetbe. Hiszen olyan közép-európai ország nevében hangzott el, amelynek gazdasága az utóbbi évtizedekben csendben, nem hivalkodva, de példamutató teljesítményével Ausztriát a legfejlettebb és sikeres európai országok közé emelte. Hadd emlékeztessünk ezért röviden, néhány olyan egészen friss, de nem nagyhangú megnyilatkozásra, adatra, amelyek alátámasztják e kiemelkedő osztrák gazdasági teljesítményt, azon felül, hogy akik Ausztriában járnak, ezt a saját szemükkel maguk is megtapasztalhatták. 

Mint a Világgazdaság internetes kiadása már hírt adott róla, Ewald Nowotny, az Osztrák Nemzeti Bank (OeNB) kormányzója a múlt héten fontos különbségtételre szólította fel a nemzetközi közvéleményt. Egy bécsi rendezvényen úgy fogalmazott: az euróövezetben vannak olyan államok, ahol valóban mutatkoznak problémák, ám vannak olyanok, ahol viszont jól, sőt igen jól működik a reálgazdaság. Ezek között mindjárt Ausztriát emelte ki. Közölte azt is, az OeNB felfelé, 0,7-ről 1 százalékra revideálja az idei évre vonatkozó osztrák növekedési prognózist. Külön kiemelte, Ausztria azon országok közé tartozik, ahol a legmagasabb a foglalkoztatás aránya. "Biztonságban vagyunk" - szögezte le tömören a jegybankár, aki egyben az Európai Központi Bank tanácsának tagja.

Reinhold Mitterlehner osztrák gazdasági miniszter pedig az EU tavaszi prognózisa felett fejezte ki az örömét. Az Európai Bizottság számításai szerint ugyanis az osztrák gazdaság idén 0,8 százalékos növekedést fog felmutatni, 2013-ban pedig már 1,7 százalékosat. Ezzel szemben az euróövezet GDP-je 0,3 százalékkal csökkeni fog, és 2013-ban is csak 1 százalékkal fog bővülni.

Az osztrák gazdaság erejét jelezheti az OeNB múlt hét végén nyilvánosságra hozott közleménye is, amely szerint az osztrák jegybank 2011-ben 249 millió euró összegű üzleti eredményt ért el. Egy központi bank részére persze nem a magas nyereség kigazdálkodása áll az előtérben – fogalmazott Nowotny, hanem az árstabilitás és a pénzpiaci stabilitás biztosítása az első rendű célja. Az OeNB közleménye megelégedéssel mutatott rá arra, hogy Ausztria az euróövezetben tavaly átlag feletti, 3 százalékos növekedést ért el, és a 4 százalékos osztrák munkanélküliség pedig a legalacsonyabb volt az egész Európai Unióban.

Az oszrák gazdaság messzemenően kiemelkedő teljesítményét jelezheti az a minapi számadat is, amelyről, sajnos alig esik szó Magyarországon. Az osztrák cégek külföldön megvalósított közvetlen tőkebefektetéseiről (FDI) van szó, amelyek összege ugyanis 2011-ben közel rekord szintet ért el az osztrák szövetségi kancellári hivatal 2012. május 21-i hírlevele szerint. Ez az összeg – és most vegyünk lélegzetet – tavaly – 22 milliárd euró volt, és ily módon nagy ugrással megközelítette a válság előtti szintet. A tavaly külföldön befektetett osztrák tőke közel egynegyede Közép-Kelet-Dél-Európára jutott. Az első számú célpontja azonban már Hollandia volt, amelyet Németország és Törökország követett, ahol az OMV töltőállomás-hálózatot hozott létre. Fordított irányban, külföldi cégek Ausztriában megvalósított közvetlen befektetéseinek összege pedig tavaly – hihetetlen módon - 10,2 milliárd euróra nőtt az előző évben feljegyzett 3,2 milliárd euróról. A három legnagyobb befektető Ausztriában tavaly Olaszország, Németország és Svájc volt.

Az OeNB közleményéből az is megtudható, hogy a tavalyi osztrák FDI regionális szóródása igen széles volt: Összesen 29 országba jutottak e befektetések, amelyek legkisebb összege is meghaladta a 100 millió eurót. S noha a közép-kelet-európai országok veszettek jelentőségükből, Magyarország és Románia – mint célország – tavaly továbbra is az első tíz ország között szerepelt, konkrétan Magyarország az 5. és Románia a 7. helyen.

Ám a lényeget ezúttal is az OeNB  közleménye mondta ki: Ugyanis külföldi tulajdoni részesedéseiknek köszönhetően a befektető osztrák anyavállalatok 6,7 milliárd euró összegben gazdálkodtak ki maguknak osztalékokat. Tekintettel a még várható utólagos bejelentésekre, azzal lehet számolni, hogy ez az összeg meghaladhatja a 2010-ben elért 7 milliárd eurót. Ugyanakkor az osztrák vállalatok a külföldi tulajdonosaiknak 2011-ben 5,5 milliárd euró összegben fizettek ki osztalékokat, ez az összeg csak 2009-ben volt nagyobb: 6,1 milliárd euró. Összegezve tehát: Ausztria 2006 óta a külföldi közvetlen befektetéseiből származó nyereséget illetően pozitív mérleget mutat ki. Kell ehhez bármilyen kommentár?     

Természetesen hasonló pozitív következtetések vonhatók le az Osztrák Statisztikai Hivatal (www.statistik.at ) idén májusban eddig mértéktartó tapintattal közzétett adataiból is. Például az osztrák kiskereskedelmi forgalom az idei első negyedben 2,3 százalékkal nőtt. Az idei első két hónapban az osztrák export 5,4 százalékkal, az import 3,9 százalékkal bővült. Kelet-Európából tavaly nettó 35 000 fő telepedett meg Ausztriában, ahol a lakosok száma ugyancsak tavaly 38 800 fővel nőtt, és elérte a 8,443 milliót. A legújabb adat szerint idén áprilisban az inflációs ráta 2,3 százalékra csökkent, Bécs lakóinak száma pedig az ez év január elsejei állapot szerint 1,73 millióra bővült, a növekedés 17 000 fő az egy évvel korábbi adat szerint.       

Az pedig már csak hab a tortán, hogy az osztrák lakosságnak – a magánháztartásoknak – ugyancsak az ONeB kimutatásából kitűnően - a 2011. év végi állapot szerint 468,7 milliárd euró összegű volt a pénzbeni vagyona (Geldvermögen). Ebből mindössze 18 milliárd euró volt a készpénz, 66 milliárd euró egy napra szóló bankbetét, 144,3 milliárd euró a lekötött betét, 93,9 milliárd euró pedig adás-vétel tárgyát képező értékpapír. (A többi alapokban, biztosítási kötvényekben, nyugdíjalapokba stb. történt befektetések voltak). Ezen – a magyarországihoz képest – iszonyúan nagy pénzvagyonnak osztrák társadalmi rétegenként való megoszlása persze  nem egyenlő.

Ausztriában is előfordulnak heves politikai csatározások, törvénytelenségek, jogszabálysértések, bűncselekmények (korrupció, lopások, fantomcégek működése, adózási csalás stb.). A Der Standard című gazdasági lap jelentése szerint az Ausztriában felderített áfa-csalások összege 2011-be megkétszereződött, és 106 millió eurót ért el – jelezte Fekter pénzügyminiszter egy parlamenti interpellációra válaszolva. Ez az összeg 2010-ben még csak 46 millió euró volt, az azt megelőző két évben pedig egyenként 67 millió euró. Osztrák hírforrás szerint azonban az áfa-csalások összege vélhetően sokkal magasabb. Mindettől függetlenül azonban az osztrák gazdaság feltartóztathatatlanul halad előre, az osztrák lakosság jóléte pedig gyarapodik. 

Az amerikai Central Intelligence Agency (CIA) – azaz a Központi Hírszerző Ügynökség - idén májusban felfrissített országelemzésében a Lajtán túli osztrák szomszédjaink gazdaságáról így fogalmaz: „Ausztria jól fejlett piacgazdasággal, szakképzett munkaerővel és magas életszínvonallal rendelkezik.... A gazdaságában nagy a szolgáltatási szektor, egészséges az ipara és kis, de magasan fejlett a mezőgazdasága….A 2008-as pénzügyi válság és az ezt követő globális gazdasági hanyatlás jelentős, de rövid ideig tartó recessziót idézett elő. Az osztrák GDP 3,9 százalékkal csökkent 2009-ben, de 2010-ben már pozitív, mintegy 2 százalékos, 2011-ben pedig már 3 százalékos növekedést mutatott fel.“ 

A szerző a MÚOSZ gazdasági tagozatának elnöke