Idén is visszaesik a magyar gazdaság? – Így látják a pénzügyi vezetők

A felmérés legfőbb megállapításai szerint a hazai pénzügyi vezetők (CFO-k) kisebb része számít recesszióra mint a legutóbbi felmérés idején, de többségük továbbra sem számol gazdasági növekedéssel, és a gazdasági bizonytalanság következtében továbbra is alkalmatlannak ítélik a jelenlegi időszakot a kockázatvállalás növelésére. A finanszírozási forrásokat a felmérés eredményei szerint egyre kevésbé találják vonzónak a cégek. A vállalatok számára a legfőbb kihívást a változó szabályozói környezet okozta bizonytalanság, a jogszabályi megfeleléssel és a devizaárfolyam volatilitásával összefüggő kockázatok kezelése jelentik. Jó hír azonban, hogy a régión belül Magyarország számára kevésbé probléma a pénzügyi szakemberek hiánya.

Timothy Mahon, a Deloitte CFO programjának magyarországi vezetője elmondta: A magyarországi pénzügyi vezetők 2013-as évre vonatkozó GDP növekedéssel kapcsolatos várakozásai összhangban vannak a különböző nemzetközi és hazai szervezetek előrejelzéseivel. A válaszadók közel 60 százaléka stagnálást (0-1,5 százalék), míg 40 százalékuk recessziót vár. Csupán 2 százalékuk jósol mérsékelt növekedést. Annak ellenére, hogy a felmérés alapján nem várható növekedés, ezek a várakozások valamelyest mégis pozitívabbak a fél évvel korábbi eredményekhez képest, amikor 12 százalékkal többen vártak recessziót, míg a stagnálást akkor kevesebb, mint a válaszadók fele említette.

A 2008-as emelkedés után, 2010-től nem változott jelentősen a munkanélküliségi ráta Magyarországon. A ráta jövőbeni alakulásával kapcsolatos várakozásaikat tekintve viszont a pénzügyi igazgatók nagymértékben megosztottak. A válaszadók egyik fele (48 százalék) továbbra sem jósol változásokat az elkövetkezendő 12 hónapban, a másik fele viszont (45 százalék) mérsékelt növekedést vár a munkanélküliek arányát tekintve. A tavaly decemberi, optimistább véleményekhez képest, amikor a cégek 20 százaléka mérsékelt csökkenést várt a munkanélküliségben, idén ez az arány már csak 6 százalék.

Timothy Mahon hozzátette: A válaszadók az általános gazdasági és pénzügyi bizonytalanság szintjét a gazdasági növekedéshez hasonlóan - kis mértékben ugyan - de pozitívabban ítélték meg a korábbi felméréshez képest, habár a kérdés szintén megosztotta a pénzügyi vezetőket. A tavaly év végi arányokhoz képest most lényegesen kevesebben érezték nagyon nagy mértékűnek a bizonytalanságot, és többen voltak azok, akik a „megszokott” szintű bizonytalanságra számítanak.

A fúziók és felvásárlások terén a várható aktivitás szintjét egyre pesszimistábban ítélik meg a pénzügyi vezetők Magyarországon. Egy évvel korábban a válaszadók több mint fele enyhe növekedést várt, 2013 első felére ez az arány lecsökkent 31 százalékra, azonban a változatlan szintet várók aránya megnőtt 49 százalékra. A negatív tendencia vélhetően a kedvezőtlennek ítélt gazdasági kilátások okozta bizonytalanságból ered. Mivel nagy tőkeigényű befektetésekről van szó, a kockázat mértéke is magasabb. A negatív trend nem csak a CFO-k véleményében jelenik meg, hanem a tényleges magyarországi tranzakciók számában is.

A következő 12 hónapban várható finanszírozási költségek alakulására vonatkozóan szintén vegyes volt a megkérdezett pénzügyi vezetők véleménye, ami főként az eltérő tapasztalatokra vezethető vissza.  A válaszadó cégek eltérő hitelminőséggel és kockázati profillal rendelkeznek, ami visszaköszön a banki hitelminősítésben és kamatfelárban. Jelentős változást jellemzően nem jósolnak a megkérdezett vezetők, azonban amellett, hogy 23 százalékuk valamelyes csökkenést jósol, inkább a költségek növekedését várják.

A hazai pénzügyi vezetők véleménye összhangban van a felügyeleti szervek és a pénzügyi szektor által publikált szigorú hitelezési körülményekkel, miszerint a hitelforrások csak erős fedezeti struktúrával rendelkező, jó hitelminőségű cégek számára érhetők el. A válaszadók közel 58 százaléka nehezen megszerezhetőnek ítélte a vállalkozások számára szükséges hitelforrásokat, míg a hitelek könnyű elérhetőségét senki sem említette.
Habár egyéb forrásokhoz képest a banki finanszírozás szerepe jelentősebb a magyar gazdaságban, a cégek csupán 7 százaléka tartja vonzónak a banki hitelfelvételt napjainkban. 64 százalékuk számára semleges, míg 29 százalékuk szerint nem vonzó, ami lényegesen rosszabb megítélés az egy évvel korábbi eredményekhez képest.

A kedvezőtlen kilátásoknak köszönhetően nem csak a banki finanszírozás megítélése negatív, de a tőkeemelést, mint finanszírozási formát sem tartják vonzónak a hazai közép- és nagyvállalatok. Ez az eredmény alapvetően nem csak a pénzintézeti szektort jellemzi, hanem inkább az általános gazdasági várakozásokhoz vezethető vissza. A pénzügyi igazgatók jelentős részének véleménye szerint a tőkeemelés inkább nem vonzó napjainkban, habár 63 százalékuk semlegesen ítélte meg ezt az opciót. Ezek az eredmények azonban számottevően rosszabbak az egy évvel korábbi véleményekhez képest.

A megkérdezett vezetők döntő többsége (62 százalék) nem jósol változást cége eladósodottsági mutatóját tekintve az elkövetkezendő egy évben, 15 százalékuk növekvő eladósodást vár, 23 százalékuk pedig csökkenést. Hároméves távlatban vizsgálva a cégek adósságszolgálati képességét elmondható, hogy megítélésük alapvetően nem változott a korábbi időszakokhoz képest.  Jelentős változást továbbra sem várnak a cégek, inkább optimistán vélekednek: a válaszadók 34 százaléka szerint enyhén javulni fog, 55 százalékuk szerint pedig változatlan marad adósságszolgálati képességük.

A cégek 85 százaléka szerint pénzügyi területen nem mutatkozik majd hiány a szakértő munkaerőből az elkövetkezendő egy évben, ami régiós szinten is legjobb eredménynek számít. Azonban ha a tapasztalati szinteken belül vizsgáljuk a kérdést, akkor a középszinten várható hiány leginkább, míg a pályakezdői és felsővezetői szinten lévő hiány csupán néhány vállalatnak jelent kihívást. A humán erőforrással kapcsolatos legsürgetőbb kérdés a munkavállalói elkötelezettség növelése és a morál javítása.

Szép Péter, a Deloitte Zrt. Üzletviteli tanácsadás üzletágának partnere elmondta: A válaszadók szinte egyöntetű véleménye szerint az elkövetkezendő 12 hónap legfontosabb üzleti célja az árbevétel növelése, a meglévő és az új piacokon egyaránt. A legfőbb kihívást a változó szabályozói környezet okozta bizonytalanság, az adó- és jogi változásoknak való megfeleléssel és a devizaárfolyam volatilitásával összefüggő kockázatok kezelése jelenti. Az üzleti folyamatok újratervezése illetve átszervezése és a közvetett és közvetlen költségek csökkentése kiemelt feladatnak számít a pénzügyi vezetők döntő többségénél. A vizsgált cégek közel kétharmada (73 százalék) nem tartja megfelelőnek ezt az időszakot a kockázatvállalás növelésére.