Lezárult a közel 700 milliárdos önkormányzati adósságkonszolidáció

Lezárult az 5 ezer fő feletti önkormányzatok adósságkonszolidációja június 28-án – közölte lapunkkal a nemzetgazdasági tárca. Az átvállalásról szóló megállapodások aláírása a június 27-ével befejeződött, hogy az átvállalás másnapig megtörténhessen. A megállapodás 222 önkormányzat esetében 21 pénzügyi intézmény és az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) részvételével zajlott, míg 55 település esetében teljes mértékben kincstári támogatásutalással valósul meg a konszolidáció. Ezt követően már csak az átvállaláshoz kapcsolódó átutalásokra kerül sor. Az 5 ezer fő feletti önkormányzatok adósságátvállalása összesen 277 önkormányzatot érint, 610 milliárdos adósságtól szabadulnak meg. Ennek összege az utólagos felülvizsgálatok során még némiképp módosulhat, illetve ez még nem tartalmazza a jelenleg adósságrendezési eljárás alatt álló két önkormányzat (Tiszafüred és Heves) konszolidációját.

A mintegy 500 darab, 250 millió forint alatti tartozásállományú ügylet konszolidációja törlesztési célú támogatás kifizetésével valósul meg, így ezek esetében nincsen szükség szerződésmódosításra. Az átvállalással érintett ügyletek száma szintén mintegy 500 darab.
Az ötezer fő alatti településeknél az állam összesen 1710 település 3848 darab szerződésből eredő, 74 milliárd forint összegű adósságát vállalta át teljes egészében. Így összesen az önkormányzatok adósságkonszolidációja közel 684,3 milliárd forintot tesz ki.

Tavaly októberben a miniszterelnök azt jelentette be, hogy a kistelepülések adósságkonszolidációjára mintegy 95-100 milliárd forintot szán az állam, míg a nagyobb önkormányzatok megsegítésére 510 milliárdot szánnak, azaz összesen közel 610 milliárd forintot. A kistelepülések adósságátvállalása végül kevesebbe került (21-26 milliárddal), a nagyobb településeké viszont mintegy 100 milliárddal nőtt a tervezetthez képest. A tárgyalások során a nemzetgazdasági miniszter és a belügyminiszter javaslatára végül 166 önkormányzatnál emelkedett az átvállalás mértéke a törvényben meghatározott mértékhez képeset. A kormány még mintegy 10,4 milliárd forintot fizetett ki májusban annak a 14, ötezer fő alatti településnek, melyek tavaly nem részesültek teljes adósságkonszolidációban. A kistelepülések között 18 olyan önkormányzat is volt, amely 2012. december 12-én adósságrendezés alatt állt, s így nem részesült adósságkonszolidációban.

Tállai András, a Belügyminisztérium államtitkára nemrég azt mondta, hogy az önkormányzatokat az állam összesen közel 700 milliárd (tavaly még mintegy 610 milliárdot terveztek erre összesen) forinttal konszolidálja, az összeg járulékokkal és kamatokkal együtt elérheti az ezer milliárd forintot. A teljes adósságállomány 1182,46 milliárd forint volt.

„Nagyon nagy szükség volt az adósságok rendezésére, mivel enélkül nagyon kiszolgáltatott helyzetbe került volna az önkormányzat szektor" – nyilatkozta lapunknak a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. Schmidt Jenő szerint az adósságok nagy része nem a beruházásokból, hanem az üzemeltetésből adódtak, mivel 10 év alatt rengeteg pénz kivontak az önkormányzati rendszerből, pedig többek között óvodákat, iskolákat működtettek. Azt viszont hiányolja, hogy nem kértek reorganizációs tervet a nagyvárosoktól, márpedig ha nem csökkentik belső szerkezetüket, akkor vélhetően ez a forráshiány újra fog termelődni a feladatok finanszírozása mellett. A TÖOSZ elnöke úgy vélte, a települések adósságának mértéke megfelel bármelyik más ország önkormányzati adósságállományának, az adósságok szerkezete azonban nagyon rossz volt, mivel ennek nagy része devizahitel volt.
Korábban az egy főre jutó iparűzési adó bevétel nagysága alapján volt meghirdetve az átvállalás mértéke, de Schmidt szerint több település esetében nem ez történt, hanem külön egyezkedés alapján. Olyan települések adósságát is átvállalta az állam, ahol jelentős iparűzési (Százhalombatta, Paks, Győr), vagy turisztikai bevételek vannak. „Ahol 70 százalék adósságot konszolidáltak (92 ilyen önkormányzat volt), azok a települések gyakorlatilag csődben voltak" – hangoztatta a TÖOSZ elnöke. Schmidt azt is érdekesnek tartotta, hogy a fővárostól is tetemes adósságot vállalták át, holott a legtöbb egy főre jutó adóbevétellel Budapest rendelkezik.

Azoknak a településeknek, amelyek nem adósodtak el, vagy jól gazdálkodtak, korábban kompenzációt ígért a kormányzat. Például fejlesztéseikhez 100 százalékos támogatást kaphatnak a kormányzattól, és Schmidt szerint egyre több ilyen jellegű pályázatot írnak ki.
A kormány javaslatára egy zárószavazás előtti módosító javaslat a héten eltörölte az önkormányzati adósságkonszolidációhoz kapcsolódó banki befizetési kötelezettséget. Ugyanakkor lehetővé teszi, hogy az önkormányzatoknál maradó adósságot az állam az év végéig átvegye, amennyiben ezt az érintett bankok kezdeményezik, az önkormányzatok pedig engedélyezik. Ennek feltétele, hogy az átadandó hitelösszeg 7 százalékát a hitelező megfizesse a központi költségvetésnek.

Még 400 milliárdot cipelnek a települések

Az ötezer fő feletti települések esetében még így is marad még mintegy 400 milliárdnyi adósság, főként beruházási hitelek, kötvények. A további eladósodásokat Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke szerint meg tudják akadályozni a már beépített fékek. Egy éven belül csak folyószámlahitelt lehet felvenni, és azt az év végéig ki is kell fizetni. Beruházási hitelhez kormányzati engedély kell, uniós forrásból 25 millió forintig nem kell külön engedély.

Azoknak a településeknek (mintegy 1200 ilyen van), amelyek nem adósodtak el kompenzációt ígért a kormányzat. Egyes települések azért nem tudtak eladósodni, mivel nem adnak nekik hitelt, mintegy 1000 hitelképtelen önkormányzat van jelenleg az országban. Sok település nem tartott fenn intézményt, mivel csak lakosság arányosan, vagy elátotti arányban járultak hozzá ilyen jellegű költségekhez.