Tízmilliárdok vasútbiztonságra

Három hét múlva hirdeti ki a Nemzeti Infrastruktúra Zrt. (NIF) annak a vasútbiztonsági pályázatának az eredményét, amelynek az értékét előzetesen 24,806 milliárd forintosra becsülte. Az eredmény elvileg sejthető, mert a minapi, nyilvános tenderbontás szerint az Alstom Hungária Zrt. vezette konzorcium adta be a legkedvezőbb ajánlatot, márpedig az ár 95 százalékos súllyal szerepel az elbíráláskor. A cég konzorciumi partnere az Alstom Ferroviaria Spa.

A párosnál 20 százalékkal, azaz ötmilliárd forinttal drágábban vállalná a munkát a Thales Ausztria GmbH, amely a Dunántúli Távközlési és Biztosítóberendezés Építő Kft-vel társult. Utóbbi a MÁV hasonló nevű építési főnöksége jogutódjaként jött létre 2000-ben. A Dunántúli érdekessége, hogy ígéretes profilja ellenére kimaradt a MÁV-nál folyó tevékenység-visszaszerzésekből, tavaly áprilisban a Transdanuvius ellenőrzése alá került, utóbbi ez évtől a Közgép Zrt. tulajdona. A Thales saját, 15 fős magyarországi vasút-informatikai leánycégét ugyanakkor nem vette be a konzorciumba. A harmadik versenyző a Siemens Magyarország Zrt., amely a svájci Siemens AG-vel és a németországi Siemens AG-vel társult. A céghármas a NIF által előzetesen becsült árnál mindössze 1,25 százalékkal vállalná olcsóbban a munkát , vagyis a három pályázó közül a legdrágább ajánlatot adta.

Az elbírálásban 5 százalékos súlyt kap az, ha az ajánlattevő a kötelezően előírt 36 hónapnál 6 hónappal hosszabb jótállási időt vállal. Egyéb szempontról nem tudunk, mindazonáltal nem ritka, hogy az eredményhirdetés előtt még kétely támad valamely ajánlat vagy ajánlattevő megfelelő voltával kapcsolatban.

A mostani tender azért is nagyon fontos, mert hasonlók sora várható 2020-ig. Ezek eredményeként – az idei számok alapján – az ország 240 milliárd forintot tervez elkölteni vasúti biztosítóberendezések és az ERMTS közlekedés-irányítási rendszer telepítésére. A mostani pályázat nyertesének a Gyoma-Békéscsaba vonalon kell biztosító- és távközlési berendezéseket és távközlési rendszereket telepítenie, ETCS-rendszert létrehoznia a Gyoma-Lőkösháza vonalon, és felújítania a békéscsabai vasútállomást, és kiépíteni az utas-tájékoztatási rendszerét is. A vasútvonal román határ túloldalán lévő (Kürtös-Arad közötti) szakaszán az Alstom végzi az ERTMS rendszer telepítését.

Mindhárom konzorcium vezetőjének és tagjainak is kiváló tapasztalatai és referenciái vannak a vasútbiztonsági piacon, de a magyarországi pályázat szempontjából nagyok közöttük a különbségek. A Thales nagyjából 25 százalékkal rendelkezik az európai vasút-informatikai fejlesztések piacán, elsősorban pályamenti ERTMS berendezések terén erős. A magasabb árat kérő Siemens elsősorban Németországban erős az ERTMS fejlesztések piacán, de úgy tudjuk, hogy csak egy átadott ERTMS vonallal büszkélkedhet.

Az Alstom ERTMS megoldását 10 uniós tagországban használják, a pályamenti ERTMS-2-es berendezések piacán 40-42, a fedélzeti ERTMS berendezéseknél pedig 70-75 százalékos részesedése van.

Ám a cég csak most lépne be a hazai vasútbiztonsági szegmensbe. Talán ezzel is magyarázható, hogy ilyen kedvező árat ajánlott a tenderen, bár Andreas Knitter, az Alstom Transport regionális alelnöke a Magyar Közlekedés tegnap megjelent számában más magyarázatot adott. Eszerint a társaság a munkának akár a 80 százalékát is Magyarországon végeztetné. A tervezést az Alstom budapesti közlekedés-informatikai cége, a TIS végezné, de helyi alvállalkozók munkája lenne a kábelezés, a földmunka és sok más kritikus rendszer szállítása is, csak a berendezések érkeznének külföldről.

Nincs információnk arról, hogy a másik két pályázó mennyi magyarországi munkavégzést, beszállítást vállalna, a Thales-Dunántúli páros esetében szintén jelentős mértéket feltételezhetünk. Tény, hogy jól jár, aki itt terveztet: piaci vélemények szerint a vasúti informatikai mérnökórák Magyarországon 30 euróba kerülnek, Olaszországban 60 euróba, az uniós átlag 60-90 euró, ezen belül a németországi és a svájci inkább 90 euró. A magyarországi terveztetés, beszállítás tehát olyan költségelőnyt jelent, hogy – az Alstom ajánlati árából kiindulva –, 2020-ig vasútbiztonságra elköltendő 240 milliárd forintból 48 milliárdot meg lehetne takarítani, vagy ennyivel több beruházást lehetne végrehajtani.
keretbe

Az EU fizeti a 85 százalékát
Az ERTMS egy egységes európai közlekedés-irányítási rendszer, amely a szabványosításon keresztül növeli a közlekedés biztonságát, javítja irányítását, megkönnyíti a határokon keresztüli üzemeltetést, kommunikációt. Kiépítését és telepítését 85 százalékban finanszírozza az EU. Megléte a hét országgal határos és két európai vasúti folyosó által érintett Magyarország számára prioritás. Két részből áll: a fedélzeti vonatbefolyásoló eszközökből (ETCS) és a hozzá tartozó infokommunikációs eszközökből. Utóbbiak az ERTMS-1 esetében a pálya mentén telepített berendezéseket jelentik, míg az ERTMS-2 esetében – mint a mostani, magyarországi tendernél is – egy GSM-R rendszert.