Közel kétezer nyugdíjas folytathatja munkáját az egészségügyben

Mintegy 4000 főt érint a társadalombiztosítás nyugellátásról szóló törvény és a közszférában történt nyugdíjreform alapján a kettős ellátás tilalma az egészségügyben – közölte a Emberi Erőforrás Minisztérium parlamenti államtitkára a parlament honlapján. Doncsev András az MSZP-s Pál Béla írásbeli kérdésére válaszolt, mely szerint tervezik-e módosítani az egészségügyi dolgozók nyugdíj melletti foglalkoztatásának szabályait az egészségügy biztonságos működtetése és az ellátásra szorulók érdekében?”.

Az államtitkár közölte, hogy a nyugdíjkorhatárt betöltöttek száma ebből mintegy 3000 fő, amelyből nem minden érintett van a közszférában (közalkalmazotti jogviszony, vagy munkaviszony keretében) foglalkoztatva, azaz utóbbi esetre a kormányhatározat hatálya nem terjed ki. A kabinet mindezidáig 1888 fő továbbfoglalkoztatását támogatta, 497 kérelem pedig folyamatban van. A továbbfoglalkoztatást 58 esetben nem támogatták. A jogszabály szerint azoknak az egészségügyi dolgozóknak, akik elérték a nyugdíj korhatárt, és továbbra is folytatni szeretnék gyógyító munkájukat, egyedi kérelmet kell benyújtaniuk ahhoz, hogy tovább dolgozhassanak.

Pál Béla szerint nemcsak az egyedi kérelmek elbírálásának a módszere aggályos az időigényessége, az objektív elbírálás feltételeinek a biztosítása miatt. Szerinte az egészségügy jelenlegi helyzetében komoly gondot jelent az is, ha azok, akik nem kapják meg az engedélyt ténylegesen nyugdíjba vonulnak, és a továbbiakban már nem végezhetik a munkájukat a korábbi feltételek szerint. Úgy vélte, hogy így a létszám és szakember hiánnyal küzdő egészségügy még a jelenleginél is nehezebb helyzetbe kerül, amelynek a kárát látják az ellátásra szoruló állampolgárok is. arra emlékeztetett, hogy a szakma annak idején ezért kérte, hogy az egészségügy területén dolgozó nyugdíj-korhatárt elérő orvosok és szakdolgozók kapjanak mentességet a kormányhatározat alól.

Az MSZP-s honatya arra emlékeztetett, hogy mivel a fiatal és a közép generációhoz tartozó orvosok egy jelentős része külföldre távozik, így évente több mint ezer orvost veszítünk el. Az idősebb generációhoz tartozó nyugdíj-korhatár körüli vagy azt elérő orvosok és szakszemélyzet „viszi a vállán az egészségügyet”, szakmai tudásuk pótolhatatlan tapasztalataik révén. Pál Béla szerint ezért kelt aggodalmat, hogyha nem foglalkoztatják tovább őket, újabb gondokkal szembesül az egészségügy és az ellátásra szoruló állampolgárok is. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a nyugdíj korhatárt elérő vezető pozíciót betöltő orvosok, főorvosok szinte egyöntetűen megalázónak tartják azt az eljárás-rendet is amelynek során egyedi kérelmet kell benyújtaniuk az alkalmasságuk tíz soros bizonyításával annak érdekében, hogy tovább folytathassák munkájukat.

Doncsev szerint a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvek érvényesítése alól az egészségügyi dolgozók több vonatkozásában is kivételt képeznek. Egyrészről a főszabálytól eltérően az egészségügyi dolgozók nyugdíjazásával megüresedett álláshelyek betölthetőek. Másrészről az egészségügyi ágazatban, azon dolgozók esetében, akiknek a munkájára feltétlenül szükség van, indokolt a kieső jövedelmük kompenzálásával a további munkavállalás ösztönzése. Az úgynevezett kettős ellátás tilalmának hatálya alá tartozó egészségügyi dolgozók ebből adódóan jövedelem-kiegészítésre jogosultak, amelynek
biztosítására a munkáltatók támogatást igényelhetnek. A jövedelem-kiegészítésre való jogosultságról valamennyi, 2013 júliusáig beérkezett igénylés esetében döntés szültetett. A jövedelem-kiegészités mértékét a munkáltató jogosult meghatározni, maximális mértéke a kieső pénzellátás összege.

Az államtitkár szerint ezek alapján a jelenleg hatályos jogszabályi környezet, valamint a kormányzati döntések az egészségügyi dolgozók itthontartására, jövedelmük növelésére biztosítani képes a biztonságos betegellátást.