Mellár: Nem fenntartható a magyar növekedés

A Magyar Üzleti Vezetők Fóruma (Hungarian Business Leaders Forum) szerdai budapesti rendezvényén Orbán Gábor hangsúlyozta: a befektetők jelentős része elismeri Magyarország eredményeit, azt a teljesítményt, amit a makrogazdasági stabilizáció kapcsán elért a kormány, még ha nem is standard megoldásokat alkalmazott. Hozzátette: minden sikeres stabilizációnak az a jellemzője, hogy a "társadalmi szövetben" roncsolást okoz, ugyanakkor ez gyorsan gyógyul, és a stabilizáció összességében fenntartható.

Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi elnöke, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára szerint az az igazi kérdés, hogyan lehet újra beindítani a gazdasági növekedést az országban. Úgy vélte, a jövőre várt 2 százalékos gazdasági növekedés nem oldja meg a társadalmi és gazdasági gondokat.

Mellár Tamás, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) volt elnöke kifejtette: a fordulat megtörtént, de nem fenntartható a növekedés, jó esetben is 3-4 évnek kell eltelnie ahhoz, hogy a potenciális kibocsátásbővülés 1-2 százalékra emelkedjen. Orbán Gábor ezzel szemben úgy érvelt: nincs akadálya annak, hogy a potenciális növekedési ütem felett bővüljön a magyar gazdaság.

Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója arról beszélt, hogy az idén legfeljebb 150 milliárd forintos új hitelállománnyal számolhat a bankrendszer a lakossági szegmensben, a vállalati hitelezés viszont "injekciót kapott" a jegybanki hitelprogram révén. Ez kedvező lesz hosszabb távon; a hitelezés felfutása nélkül nincs gazdasági növekedés - mondta.

Orbán Gábor a rezsicsökkentésre vonatkozó felvetés kapcsán kifejtette: a mostani viszonyok között a közműcégek nem transzparens módon működnek, "csak sejtjük, mennyire lehetnek valósak" azok a kimutatások, amelyek csak kis profittal rendelkezőnek vagy nem nyereségesnek tüntetik fel ezeket a vállalatokat.

A devizahitelesek problémájának megoldásáról az államtitkár elmondta: a Magyar Bankszövetség a kormánynak tett javaslatok kidolgozása után elkezdett egy komoly munkát a civil szférával. Az eddig felhalmozódott tudás birtokában folytatni lehet a közös gondolkodást a probléma megoldásáról a kitűzött határidőig, azaz november elsejéig - tette hozzá.

Mellár Tamás egy kérdés kapcsán elmondta: az ország versenyképessége javításának érdekében fontos lenne, hogy a választások utáni kormány jelentősen megemelje a GDP-hez mérten a kutatás-fejlesztésre fordított pénzeszközöket.