Mikor lassítja le a Fed a pénznyomtatást?

Alexandra Estiot, a BNP Paribas vezető elemzője
„2013 elején a munkaerőpiaci helyzet javulni látszott. A nyíltpiaci bizottságban erősödött a mennyiségi lazítás negatív hatásai miatti aggodalom, aminek következtében idő előtt jelentették be, hogy az év második felében lassítani fogják a tempót. A piacok a Fed bejelentésére olyan negatívan reagáltak, hogy az az ingatlanpiaci kilábalást is megállíthatta. A legutóbbi kamatdöntő ülés óta újabb gyenge munkaerőpiaci adatok jelentek meg, a fiskális döntéseket elhalasztották, az infláció pedig túl alacsony. A döntéshozók ráadásul már tisztában vannak azzal, hogy a »tapering« a piac számára szigorítást jelent, így kétszer is meggondolják, mielőtt újra bejelentik. A leghamarabb erre szerintünk 2014 márciusában kerülhet sor.”

Forián-Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója
„Az elmúlt hónapok jól bizonyítják, hogy a Fed továbbra is képes kontrollálni a piacokat. Szeptemberben a »tapering« váratlan elhalasztásával a hosszú távú kamatok túlzottan gyors emelkedését próbálta megfékezni a Fed, a jelek szerint sikerrel. Ráadásul az adósságplafon miatti részleges kormányzati leállás utólag jó indokot szolgáltatott az óvatosságra, így az intézmény hitelességén sem esett komolyabb csorba. Az októberi bizonytalanság hatásai várhatóan a statisztikákban is látszódni fognak, így egyre valószínűbb, hogy a pénzcsapok elzárásának megkezdése a következő évre tolódik. Az újabb haladék tetszik a piacoknak, de a pirulát egyszer majd le kell nyelni. Minél tovább halasztjuk, annál keserűbb lesz.”

Gárgyán Eszter, a Citi régiós közgazdásza
„Az októberi szövetségi kormányzati leállások ideiglenes feloldását a piacok pozitívan fogadták: elhárult rövidtávon a technikai fizetésképtelenség kockázata, ugyanakkor az amerikai költségvetési és adósságproblémákra nem született hosszú távú megoldás, ami a bizonytalanság fennmaradása miatt a pénznyomda visszafogásának halasztása mellett szól. A legtöbb piaci szereplő most már inkább 2014 első negyedévének végére vagy még későbbre várja az eszközvásárlás visszafogását. Ezt indokolhatják a soron következő munkaerő-piaci indikátorok is, melyek a kormányzati leállás miatt késve jelenhetnek meg, és az egyszeri hatások miatt vélhetően gyengébb, ám a növekedés trendjéről kevésbé megbízható összképet mutathatnak.”

Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető közgazdásza
„Megnyugtató a piacok számára, hogy Janet Yellen lesz a Fed elnöke Ben Bernanke után. Ám a kormányzati leállás befolyásolhatja a Fed pénznyomtatásának visszafogását, hiszen csak novemberben derül ki, hogy mekkora károkat okoztak a gazdaságban a politikai csatározások. Nőtt annak az esélye, hogy a jövő évre halasztják a likviditásbővítés csökkentését, ám kedvező adatok fényében már decemberben léphet a Fed. Amikor a buborékok kipukkannak, és ingatlanpiaci válság alakul ki, akkor az infláció sokáig alacsonyan maradhat. Az amerikai jegybanknak pedig kettős mandátuma van, és nincs inflációs veszély, ami gyors szigorítást indokolna. Ha viszont megkezdik a program szűkítését, akkor fél év alatt kivezethetik.”

Kuti Ákos, az Equilor vezető elemzője
„Az idén már biztosan nem. A nyíltpiaci bizottság a jövő héten és december közepén ülésezik; a januárban leköszönő elnök, Ben Bernanke addig már várhatóan nem változtat a programon. Ezt követően március 19-én lesz olyan kamatdöntés, amely után már az új Fed-elnök (vélhetően Janet Yellen) tart sajtótájékoztatót; és amely már az adósságplafonról szóló vita újabb, februári felvonása utánra esik. Prognózisunk szerint leghamarabb ekkor jelenthetik be, hogy a pénzjegynyomdát alacsonyabb fokozatba kapcsolják. A kivárás oka, hogy a munkaerő-piaci folyamatok egyelőre nem a Fed várakozásai szerint alakulnak, és a bizonytalanságot a költségvetéssel kapcsolatos viták is fokozzák.”