Az adatvédelmi szabályozás le van maradva a technikai lehetőségek mögött

Sólyom László kiemelte: gyakori propaganda, hogy az adatszolgáltatás növeli a hatékonyságot, könnyebbé és egyszerűbbé teszi az életet, segíti a bűnözés elleni harcot, de az emberek hajlamosak nem belegondolni abba, hogy mi lesz kiadott adataik további sorsa. Úgy látja, a Snowden-ügy miatt ma már sokkal többeket foglalkoztat, hogy mi lesz a begyűjtött adatokkal. Korábban az emberek gyakran aggályok nélkül adták ki adataikat, az adatvédelem iránt nem volt túl nagy érdeklődés, sokan elhitték, hogy nagy előnnyel jár az az áldozat, amelyet az adatszolgáltatás jelent - emlékeztetett.

Mint mondta, az emberekre jól hat az az érv, hogy az adatgyűjtés segíti a bűnözés elleni harcot, például a romagyilkosságok esetében is az autópálya-kamerák felvételeit használták fel. De érdemes belegondolni abba, hogy annyival később is előkereshették ezeket az adatokat, még mindig megvoltak a felvételek - mutatott rá.

Sólyom László szerint hatásos érv az adatgyűjtés mellett a terrorizmus visszaszorításának segítése is, mivel a terrorizmustól nagyon tartanak az emberek. Közölte, régen is voltak törekvések hatalmas központi nyilvántartások létrehozására, de az olyan technikai újítások, mint a mobiltelefon és az internet az adatnyilvántartás kapacitásait korlátlanná és olcsóvá tették.

Felidézte, hogy Magyarországon is igyekeztek meghatározóvá tenni az adatvédelem alapelveit, például azt, hogy csak beleegyezéssel lehessen adatot gyűjteni és követhető legyen az adat útja. Ezek az elvek beépültek a jogrendszerbe, az adatvédelem jogi infrastruktúrája kiépült, így kialakult egyfajta bizalom az emberekben.

Sólyom László azt hangoztatta: az embereknek joguk van tudni, mi lesz az adataikkal, de a szabályozás mindig le van maradva a technikai lehetőségek mögött. A kérdés az, hogy ki mennyire bízik az adatkérőben, mennyire hajlandó kiszolgáltatni magát.

A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet részt vesz a SURveillance, PRIvacy, SECurity (Megfigyelés, magánszféra, biztonság) elnevezésű nemzetközi kutatásban, amely a folyamatosan fejlődő technikai megoldásokkal végzett megfigyeléssel kapcsolatos véleményeket méri fel. Magyarországon - a kelet-közép-európai régióban egyedüliként - 250 állampolgár oszthatja meg a témával kapcsolatos véleményét a szombati, egész napos konzultáción.

Ez év első felében kilenc országban tartanak hasonló rendezvényt, és az így összegyűjtött véleményeket az Európai Bizottságnak juttatják el, hogy az unió biztonságpolitikai döntései meghozatalakor az állampolgárok szempontjait is figyelembe vehessék. Az eredményeket később a média, a kormányok és a közvélemény számára is elérhetővé teszik.

A találkozók célja, hogy a hétköznapi emberek is elmondhassák véleményüket a magyar és az európai politikusoknak. Az új biztonsági technológiákról filmvetítések és a többi megkérdezettel folytatott beszélgetések révén a résztvevők új információkra tehetnek szert és kialakíthatják véleményüket ezekről az eszközökről.

Az eseményen a résztvevők az okostelefonos helymeghatározással és az intelligens térmegfigyelő kamerákkal kapcsolatban fejthetik ki véleményüket.