Felfokozott választási hangulatra számít az NVI elnöke

Idén három választás is lesz Magyarországon, sok újdonsággal. A Nemzeti Választási Iroda elnöke, Pálffy Ilona azt mondja: örül, hogy nem vonták össze az uniós választással a parlamentit. Szerinte spórolni keveset lehetett volna, de a hibalehetőség sokkal több lett volna. Pálffy Ilona szerint a választások tisztasága garantált, de azzal számol, hogy a pártok jobban fogják figyelni egymást, mint eddig bármikor.

– A korábbi Országos helyett most Nemzeti Választási Irodának hívják a választás technikai lebonyolításáért felelős szervezetet. Csak a neve lett más, vagy a feladataiban, hatásköreiben is van változás? – Az iroda korábban a Belügyminisztérium, majd a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyik egysége volt, az új törvény szerint autonóm államigazgatási szervezetté vált. A Nemzeti Választási Iroda független, csak a törvénynek van alárendelve, feladatkörében nem utasítható, a feladatát más szervektől elkülönülten, befolyásolástól mentesen látja el.

– Nem csak a szervezetnél, a választási rendszerben is jelentős változások történtek. Például az idén már hiába várják a kopogtató cédulákat a szavazópolgárok. Értesítést mikor kapnak a választásról?
– Így van, kopogtató cédula már nincs, hiszen sok visszaélésre, etikátlanságra adott lehetőséget. A jelölő szervezetek idén már csak a jelölő íveken gyűjthetik az aláírásokat, ajánlásokat. A választópolgároknak, február 7. és 17. között fogják kipostázni az értesítést minden szükséges tudnivalóról.

 – Ebben az új rendszerben is csak egy embert lehet támogatni?
– Nem, akár az összes jelöltet. Éppen ezért könnyebb lesz összegyűjteni a szükséges ajánlást, már csak azért is, mert a korábbi 750 helyett 500 aláírás is elég. Számítunk is rá, hogy több jelölt szerzi majd meg a lehetőséget az indulásra, mint eddig.

– A jelenlegi választási törvény bírálói szerint az új szisztéma a kétpártrendszer kialakulását segíti elő és a kis pártoknak hátrányos.  
– Ez a politikusok és az elemzők dolga, nem szeretném kommentálni.

– Kisebb lesz az újonnan megválasztott parlament, mennyivel kevesebb körzetben lesz választás idén, mint legutóbb?
– Az eddigi 176 egyéni körzet helyett 106 körzet több mint tízezer szavazókörében lesz választás és ezen kívül 93 országos listás jelölt kerülhet a parlamentbe. Az egyéni körzetek ezzel - az Alkotmánybíróság és a Velencei Bizottság kérésének megfelelően - arányosabbak lettek, hiszen korábban volt olyan körzet, amiben 29 ezer, de olyan is, ahol 70 ezer választópolgár élt. A mostani 106 körzet esetében legfeljebb 10-15 százalékos eltérés lehet a létszámban.

– Hányan regisztráltak eddig a határon túli magyarok?
– Már 111 ezer felett van a regisztrálók száma és több mint 100 ezer regisztrációt fogadtunk el eddig. Legtöbben Romániából jelentkeztek, de sokan vannak, olyanok is akik olyan országból szeretnének szavazni, ahol a kettős állampolgárság, mint intézmény nem létezik, ilyen Ukrajna, Szlovákia és Ausztria.

– Mivel számolnak, mennyien szavaznak majd a határon túli magyarok közül?
– Összesen 3-400 ezren szavazhatnának maximálisan, és úgy számítjuk, hogy 150-200 ezer körül lehet majd a végleges regisztráció.
– Tudják, hol voksol a legtávolabbi szavazó?

– Új-Zélandon, de jelentkeztek Venezuelából, Nepálból és Szingapúrból is, összesen több mint 60 országból.
– A 2010-es választásokon hosszú sorok kígyóztak a londoni magyar nagykövetség épülete előtt. Angliában több százezer magyar állampolgár dolgozik. Fel tudják-e mérni, mennyien fognak szavazni, és hogy oldják ezt meg a külképviseleten?

– Csak becsülni tudjuk, de a Külügyminisztériummal közösen igyekszünk mindent megtenni, hogy ne legyen fennakadás. Ennek érdekében kibéreltünk egy 600 négyzetméteres helyiséget is, aminek a címét közzétettük időben, hogy aki akar, az értesülhessen erről. Londonon kívül, még Dublinban, Berlinben, Münchenben és Brüsszelben számítunk jelentős mennyiségű szavazatra.

– A legutóbbi időközi választások tapasztalata az volt, hogy nagyon sok kifogást jelentettek be a pártok, mintha csak az is az egyik kampánystratégiájuk lenne, hogy egymást figyelik. Eddig a kampánycsend sértés volt az, ami miatt a legtöbb törvényességi kifogást jelentették. Kampánycsend idén már nem lesz. Mivel számolnak, mi lesz az idén a legproblémásabb terület?
– Arra számítunk, hogy felfokozott hangulatban telik majd a szavazás: minden párt figyel, minden pártot, gyanús eseményt és amit csak lehet, szóvá is tesznek és meg is támadnak majd. Felkészültünk erre.

– A közigazgatás rendszerének átalakítása miatt decemberben még - a hírek szerint - több százan hiányoztak a választás lebonyolításához. Hogy pótolták őket és a technikai hiányosságokat?
– Csodálkozva olvastam ezeket a híreket. Való igaz, a kormány- és járási-hivatalok létrehozása miatt, a korábbi apparátus jelentős része kicserélődött, de a választási létszám rendben van, nincsenek hiányosságok. Azokon a helyeken, ahol szükségét érezzük, az okmányirodáktól és a járási hivataloktól fogunk segítséget kapni.

– Két forduló helyett egy lesz. Hogyan számolnak, többe, vagy kevesebbe kerül idén a választás, mint a korábbiak?
– Mivel sokrétűbb feladataink vannak, mint korábban és az adminisztrációs és logisztikai feladatok is megnövekednek a határon túli szavazók, valamint az átjelentkezés intézménye miatt, egész biztosan nem fog fele annyiba kerülni az országgyűlési választás, mint eddig. Pontos össze még nincs, de négymilliárd forint körül számolunk.

– Mi ebből a legnagyobb tétel?
– A posta, a szükséges nyomtatványok költsége és a szállítás. Nyolcmillió értesítést kell kinyomtatni és szétküldeni, de a szavazólapokat, jegyzőkönyveket is elő kell állítani és eljuttatni a megfelelő körzetekbe.

– Május 25-én lesz az uniós választás. Felmerült korábban, hogy egyszerre is meg lehetett volna rendezni az országgyűlési választással. Olcsóbb lett volna.
– Kicsivel kevesebbe került volna, de sokkal bonyolultabb lett volna a dolgunk. Örülök, hogy így alakult. Úgy érzem, biztonságosabb, hogy nem együtt tarjuk a két voksolást. Nem lehetett volna egy névjegyzékkel dolgozni és hatalmas feladat lett volna, hogy ne legyen sok érvénytelen szavazat, és jóval később lett volna eredmény is. Egyébként ugyanúgy kell külön programot írni a két választásra, a szavazólapokat ugyancsak duplán kell legyártani. Szóval az értesítés költségein és legfeljebb a szavazatszámláló bizottsági tagok tiszteletdíján lehetett volna valamit spórolni, de nyilván azon sem a teljes összeget, hiszen dupla feladatot kellett volna elvégezniük.

– Csak egy forduló lesz, ezért biztosan tovább tart majd összesíteni a szavazatokat és később lesz tudható az előzetes eredmény. Hogyan számolnak, várhatóan mikorra lehetnek eredmények?
– A külföldön szavazó, magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgárok és a határon túli magyarok szavazatai miatt lesz csak később eredmény. A hazai szavazatokon alapuló részeredmény bejelentése, ahogy eddig, most is a szavazás éjszakáján megtörténik majd. A nem jogerős végeredményre viszont a hatodik napig várni kell. Azért, mert a külföldről érkező szavazatokat addigra fogják összesíteni. Nyilván, ahol nem lesz nagy különbség az első és második helyen végzett jelölt között, de sokan szavaznak abból a körzetből külföldön, az akár a végeredményt is befolyásolhatja majd. Ezért azzal számolunk, hogy vasárnap éjszaka sok olyan körzet lesz, ahol csak előzetes részeredményt tudunk mondani.

– Tavaly az Európai Parlament az úgynevezett "szoros" megfigyelést látta indokoltnak a magyar választásokon, ezért felkérte a kormányt, hogy kezdjen tárgyalásokat az EBESZ-szel és más nemzetközi szervekkel erről. Ön szerint szükség van bármilyen, a szokásostól eltérő intézkedésre, a választások tisztaságának biztosítására?
– Szükség nincs erre, a választások tisztasága garantált, de megszokott és ésszerű, hogy jelentkeztek az EBESZ megfigyelői. Ha jelentősebb változtatás történik egy ország választási rendszerében, arra mindig kíváncsiak. A napokban itt jártak, tájékozódtak és elvégezték az előzetes felmérést. Még nem jelezték, hogy jönni fognak-e a választásra is, de nem bánjuk, ha itt lesznek, sőt örülünk neki.

– Ellenzéki részről elhangzott kritika arra vonatkozóan, hogy a levélben történő szavazás kérdésessé teheti a választások tisztaságát. Hogy fog működni ez a rendszer, van kockázata ennek?
– A világ országainak több mint a felében létezik ez a gyakorlat és a választópolgárok is szeretik, mert kényelmes. Ausztriában most a legutóbbi választáson 600 ezren szavaztak így, de Németországban is így adják le a szavazatok 25 százalékát. Nem gondolom, hogy nagyobb kockázata lenne, mint a személyes szavazásnak és az a véleményem, hogy csak azért foglalkozunk ezzel ennyit, mert ez nálunk még egy új intézmény. Akik külföldön szavaznak, leragasztott, dupla és színes borítékban adhatják le szavazataikat. Ezeket leragasztva fogjuk eljuttatni a szavazókörökbe és ott fogják kibontani és feldolgozni ezeket.

– Az igazolás intézménye megszűnt, helyette az átjelentkezést vezette be a törvény azok számára, akik nem a lakóhelyükön fognak voksolni. Mi a különbség?
– Az a különbség, hogy a választópolgár, akkor is a lakóhelye szerinti jelöltre adhatja le voksát, ha máshol szavaz. Eddig, ha valaki igazolást kért, hogy máshol szeretne szavazni, azokra szavazhatott, akik abban a körzetben indultak. Vagyis tömeges igazolással, akár az eredményt is befolyásolni tudták a pártok. Ez most az átjelentkezés bevezetésével megszűnik.

– Ez lesz az első parlamenti választás, amiben szakemberként részt vesz? – Nem. Régi motoros vagyok, a közigazgatás minden területét végigjártam. Először még a járási időkben, Szentendrén vettem részt a választás lebonyolításában, aztán 1990-től a Pest megyei választási irodát vezettem, 1993-ban kerültem az Országos Választási Irodához, ahol a jogi osztályt vezettem. Szóval, amíg 1995-ben az Országgyűlési Biztosok Hivatalához nem kerültem, jó néhány választás sűrűjében benne voltam.

– Az elődje is nő volt. Fontos ennél a feladatnál valamilyen inkább női tulajdonság?
– Egészen biztos komoly szervező készséget és precizitást igényel ez a munka és talán ebben mi nők valóban jók vagyunk.

– Ahogy hallgatom, innentől a választások utáni hatodik napig, amíg a végleges eredményt be tudják jelenteni, egész biztos nem alszik majd túl jól.

- Van bennem izgalom, mert nagyon szeretném, ha minden rendben menne. Ez egy hatalmas rendszer, hiszen több tízezer ember és egy több ezer számítógépből álló informatikai hálózat munkáját kell tökéletesre hangolni a választásra. Ez sok munkával jár, de azért én már a választások estéjén sokkal jobban leszek. Ha azon túl leszünk, nagy kő esik le a szívemről.

– De ezzel nem lesz vége, májusban az uniós, a mostani tudásunk szerint, októberben helyhatósági választás is lesz. Szabadságra ezek szerint csak utána mehet.
– Úgy számolom, a nyáron azért lesz egy szusszanásnyi lehetőség a pihenésre.

– Mit csinál, amikor semmi nem kötelező, hogyan piheni ki magát?
– Úgy tervezem, hogy amennyi időt csak lehet, az unokámmal töltök majd. Még csak négy és fél hónapos, de már nagyon megértjük egymást. Aztán főzök sokat a gyerekeimnek, mert az is boldogság, ha nálam ülik körül az asztalt. Szeretnék elutazni, valahova vízpartra, de legalább a Balatonig, mert utazni nagyon szeretek, meg persze behozom az alvási deficitemet. Az elmúlt hónapok alapján, úgy kalkulálom, jelentős lemaradásban leszek.

Névjegy:
Pálffy Ilona Éva
1948. július 19-én született Berettyóújfalun.
1972-ben végzett az Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Állam és Jogtudományi Karán.
1974-ben a Siófoki Járási Hivatalban dolgozott.
1981-től a Szentendrei Városi Tanács munkatársa volt.
1985-től a Pest Megyei Tanács Szervezési és Jogi Osztályán dolgozott.
1991-től a Pest Megyei Köztársasági Megbízott Hivatal, törvényességi osztályvezetője, majd hivatalvezetője volt.
1993-tól a Belügyminisztérium Országos Választási Iroda, jogi és adatvédelmi osztályát vezette.
1995-től Országgyűlési Biztosok Hivatalának, hivatalvezetője volt.
1998-tól Igazságügyi Minisztérium, közjogi helyettes államtitkáraként dolgozott.
2000-től a Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságának főtitkára volt.
2011-től a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Jogi és Koordinációért felelős helyettes államtitkára.
2013-tól a Nemzeti Választási Iroda elnöke.
Elvált, két lánya van és egy unokája.