Korábban jön az allergiaszezon

Az utóbbi negyed században megkétszereződött az allergiások száma, becslések szerint ma Magyarországon legalább két millióan szenvednek ettől. 

 

Európában már napjainkban is a lakosság harmada allergiás, de az előrejelzések szerint 2020-ra, vagyis tíz éven belül minden második európai szenved majd valamilyen allergiás megbetegedésben. 

A legtöbbeket a szénanátha, azon belül is a szezonális pollenallergia kínozza. A legtöbb problémát a fapollenek (éger, juhar, platán, vadgesztenye, nyár, nyír, fűz, kőris, hárs, gyertyán, bodza), a fűpollenek, a gyomok (parlagfű, fekete üröm, lándzsás útifű, csalánfélék, libatop), a mogyoró, a rozs és a sóska okozza. 

Rossz hír, hogy a jó idő korai beköszöntével az allergiaszezon is jóval korábban elkezdődött: a mogyoró, az éger, valamint a ciprus- és tiszafafélék pollenszórása már január elején elkezdődött, ezekben a napokban pedig már hét-nyolc allergén fa – az előbbiek mellett a juhar, szil, kőris, nyár, fűz - virágzik egyszerre. Az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) megfigyelései szerint a pollenszezon egyre gyakrabban kezdődik el már a tél végén, ami összefügg a globális felmelegedéssel. 

Ha a korán jött tavaszi felmelegedés tovább folytatódik, az egyébként később, áprilisban virágzó fajok pollenszórása is előbb kezdődhet. Ilyenek a nyír, a gyertyán, a tölgy, a fenyőfélék, a bükk, a dió, a platán és az eperfafélék. A tavaszi szezon csúcsidőszakában egyszerre akár 15 különböző fafaj virágpora is jelen lehet a levegőben, melyek közül több 3 csillagos besorolású, vagyis erős allergénnek számít. A tavaszi csúcsidőszak vége összeér az erős allergénnek számító pázsitfűfélék virágzásának kezdetével, amire az idén szintén korábban kell számítani.

Az aktuális pollenhelyzet térképes és szöveges formában is folyamatosan nyomon követhető az oki.antsz.hu, a www.antsz.hu és a www.facebook.com/tisztiorvos internetes oldalakon.