Nem szénalapú, hanem napelemes fejlesztést terveznek a Mátrai Erőműben

„A Mátrai Erőmű Zrt. projektjei a megvalósítás időszakában középtávon növelhetik a térségben a foglalkoztatást, és hosszú távon biztosíthatják a
meglévő munkahelyek fennmaradását – közölte egy írásbeli kérdésre válaszolva a nemzeti fejlesztési miniszter. Németh Lászlóné leírta, hogy a kormány fontos célnak tekinti, hogy a Mátrai Erőmű Zrt. az energiaellátás biztonságának garantálásán keresztül továbbra is stabil szereplője maradjon a hazai villamosenergia-szektornak.

„Mi a Kormány hosszú távú elképzelése a Mátrai Erőművel kapcsolatban?” – kérdezte a kormányzatot írásban Vona Gábor. A Jobbik elnöke arra emlékeztetett, hogy az állami tulajdonú MVM Zrt. növelni kívánja tulajdonrészét a Mátrai Erőműben, így vállalva aktívabb szerepet annak irányításában. A frakcióvezető arról érdeklődött, hogy az állami tulajdon növelése hogyan érinti majd a munkahelyeket, az erőművel kapcsolatos fejlesztéseket, valamint az ország energiabiztonságát.

Némethné megerősítette, hogy az MVM Csoportnak fontos szerepe van a Nemzeti Energiastratégia megvalósításában, így vizsgálják annak lehetőségét, hogy érdemes-e a Mátrai Erőmű Zrt-ben jelenleg meglévő 26,1 százalékos részesedésüket növelni és ha igen, milyen feltételekkel. A fejlesztési miniszter arra emlékeztetett, hogy a 2011-ben elfogadott Nemzeti Energiastratégia a villamosenergia-termelés lehetséges fejlesztési útjai közül az atom-szén-zöld forgatókönyvet választotta, így továbbra is számol a széntüzelésű erőművek működtetésével.

Tavaly év végén Némethné egyébként a fideszes Horváth László kérdésére közölte, hogy a kormányzat a Nemzeti Energiastratégiával összhangban a Mátrai Erőmű hosszabb távú fennmaradásával számol. Horváth akkor amiatt kérdezte a a tárcavezetőt, mert a lakosság körében az a hír terjedt el, hogy a német tulajdonosok kivonulnak az országból, miután az elmúlt több mint másfél évtizedben elegendő extraprofithoz jutottak. A visontai telephelyű Mátrai Erőmű Zrt. a térség egyik legjelentősebb foglalkoztatója, mintegy 2500 embernek ad munkát a környéken.

A tárcavezető szerint „a hazai villamosenergia-termelésben a szén felhasználásának hosszú távú előnye, hogy hazai energiahordozót használ fel, ezzel csökkenti Magyarország importfüggőségét. „Ennek kitermelése és felhasználása hozzájárul a hazai bányászati munkahelyek megőrzéséhez, a szén felhasználásához kötődő szakmakultúra fennmaradásához, és energetikai válsághelyzet esetén gyorsan mozgósítható bels ő tartalékként támaszkodhatunk rá” – írta Némethné.

A Mátrai Erőmű Zrt. – amelyben az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. jelentős tulajdoni hányaddal bír – jelenleg Magyarország második legnagyobb villamosenergia-termelője az évi 6,5 TWh – főként hazai tüzelőanyagból előállított – villamosenergiatermelésével. Az erőművet kiszolgáló bányák (Visonta, Bükkábrány) működése stabil, változatlan termelési volumen mellett élettartamuk várhatóan több mint 60 év. Némethné szerint a térségben az elmúlt időszakban jelentősen növekedett a lakossági szén iránti kereslet, így a Mátrában kitermelt szén az elmúlt évben mintegy 100 ezer háztartáshoz jutott el.

„Bár a Mátrai Erőmű Zrt. jelenleg nem tervez szénalapú fejlesztést, de hozzájárul egy karbonszegény gazdaság létrehozásához Magyarországon azzal, hogy az elkövetkezend ő években alapvetően széndioxid-semleges projektekbe történő beruházást tervez, amelyek a nap, a szél és a biomassza energiájának hasznosítására irányulnak” –  közölte Némethné. Ezek közül kiemelte a zagyterek rekultiválásával kialakított napelemes erőművi projektet. A projekt megvalósításához a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal – 17 MWh/év villamosenergia-mennyiséget alapul véve – jóváhagyta a Mátrai Erőmű Zrt azirányú kérelmét, hogy a megújuló energiaforrásból származó villamos energiát kötelező átvétel keretében értékesíthesse.