Tovább szakadozik-e Ukrajna a népszavazások után?

Az emberek hosszú sorokban állnak a szavazóhelyiségeknél, a választási bizottságok teljes kapacitással működnek” – hangoztatta vasárnap délelőtt Roman  Ljahin, a "donyecki népköztársaság" választási bizottságának elnöke. A Russia Today (RT) nevű angol nyelvű orosz állami televízió helyszíni riportja szerint a helyi hatóságok 72-80 százalékos részvételi arányra számítanak, ami négy órával a szavazóhelyiségek megnyitása után már állítólag meghaladta a 30 százalékot. A szakadárok néhány hét alatt több mint 3 millió szavazólapot nyomtattak és 1200 szavazókört készítettek elő a referendumra, melynek költségeit állítólag magánszemélyek állták. A két régióban összesen 7,3 millióan élnek, ez a teljes ukrajnai lakosság 16 százalékát jelenti.  A "donyecki népköztársaságot" április 7-én kiáltották ki az egymillió lakosú Donyeckben a megyei adminisztráció épületét megszállva tartó oroszbarát szakadárok.

Ukrajnában Donyeck és Luhanszk megyében orosz barát szakadárok arról írtak ki népszavazást arról, hogy "Támogatja-e Ön a donyecki, illetve a luhanszki) népköztársaság állami önállóságát?”. Így a szavazólapon nem az szerepel, hogy Oroszorzsághoz csatlakoznának, mint ahogyan az nemrég történt a Krím esetében. Ljahin is azt fejtette ki, hogy az "igenek" győzelme a népszavazáson nem dönti el azt, hogy a megye Ukrajna része marad, Oroszországé lesz, vagy független. Szerinte ez csak erkölcsi jogot ad a "népköztársaság" képviselőinek kifejezni, hogy a régióban lakók elégedetlenek a jelenlegi helyzettel és legitimálja intézményüket a nemzetközi közösség előtt. Más úgy fogalmazott, hogy nem a terület autonómiájáról, vagy függetlenségéről szavaznak, hanem a szuverenitásról kérdezik az embereket, amely alatt önrendelkezési jogukat értik.

Donyeck és Luhanszk saját kormányt szeretne, amely önállóan dönt a térség külkapcsolatairól. Jogot formálnak arra is, hogy saját kezükbe vegyék pénzügyeik intézését, nem fizetnének több adót Kijevnek, a pénz helyben maradna. az orosz többségű két megyében hivatalosnak ismertetnék el az orosz nyelvet.

Mariupolban már pénteken (az orosz Rosszija 24 állami hírtelevízió szerint a Donyeck megyei városban több száz méteres sorok alakultak ki a szavazóhelyiségek előtt), más helyeken már szombaton elkezdték a népszavazást, amelyet elvileg vasárnapra írtak ki. A két régióban összesen 7,3 millióan, a teljes ukrajnai lakosság 16 százaléka él..
Eredetileg Harkiv megyében is referendumot tartottak volna, de nem tudtak megegyezni a másik két megye szeparatistáival arról, hogy milyen kérdést tegyenek fel. Harkivban Ukrajna föderalizációját és a délkelet-ukrajnai régió jogköreinek bővítését kívánták szavazásra bocsátani. Korábban Vlagyimir Putyin orosz elnök azt javasolta, hogy a szakadárok halasszák el a referendumokat.
 
A szavazásra külföldi megfigyelőket is elhívtak, de egy sem érkezett, a helyi népszavazást az Egyesült Államok és az Európai Unió sem ismeri el. Az ukrán külügyminisztérium vasárnap felhívta a figyelmet arra, hogy a Kelet-Ukrajnában zajló szeparatista népszavazásoknak semmiféle jogi következményük nincs az ország területi egységére nézve. A referendumokat a tárca törvénytelennek, a Kreml által kezdeményezettnek, szervezettnek és finanszírozottnak nevezte. A közlemény szerint a komédiának titulált referendumok és provokációk mögött képzett, modern orosz fegyverekkel felszerelt terrorista bűnszervezetek állnak", és tudatosan sértik meg Ukrajna alkotmányát és törvényeit.

Többen arról számoltak be, hogy tíz évvel ezelőtt névjegyzék alapján bonyolítják le a választásokat Luhanszkban, de azóta mintegy 400 ezer fővel csökkent a megye lakosainak száma, így akár ennyi "holtlélek" szavazat is bekerülhet az urnákba. Sok helyen nincsenek szavazófülkék, amivel megsértik a voksolás titkosságát. A Vesztyi című lap tudósítása szerint a szavazólapok a megyében egyszerűen fénymásolt, pecsét, sorszám és más biztonsági jel nélküli papírok. Egyes helyeken az urnák nincsenek lepecsételve. A megye északi részén kilenc járásban nem tartanak népszavazást, így a szakadárok mozgóurnákat hordoznak, és megpróbálják az embereket a szavazásra kényszeríteni.Az urnákat várhatóan este nyolc órakor zárják, de "szükség esetén" tovább is nyitva tartanak a szavazóhelyiségek. Eredményt leghamarabb másnapra ígérnek.

Donyeck megyében a 2012-es névjegyzékez használják,elavultsága miatt kiegészítő névjegyzékbe veszik azokat, akik nem szerepelnek benne, de szavazni akarnak-

Aláírások az Oroszországhoz való csatlakozásért

A moldovai Dnyeszteren túli terület Oroszországhoz csatlakozását támogató aláírásokkal teli gyűjtőíveket szállítottak Moszkvába – közölte tegnap az orosz miniszterelnök-helyettes a Twitteren és a Facebookon. Dmitrij Rogozin azt is közölte, hogy előzőleg a moldovai titkosszolgálatok mintegy 30 ezer aláírást tartalmazó gyűjtőíveket koboztak el arról a repülőgépről, amelyen kísérete szombaton távozott volna Chisinauból. Hozzátette, hogy a moldovai hatóságoknak csak a "szállítmány kisebbik része jutott", annak nagy részéről "gondoskodtak" és eljutatták Moszkvába.

Az orosz küldöttséget szállító különgépet szombaton ukrán vadászgépek visszafordulásra kényszerítették az Odessza megyei Kodima térségében, így Rogozin végül egy menetrendszerinti járattal utazott vissza Moszkvába. Az orosz miniszterelnök-helyettes azzal fenyegetőzött, hogy legközelebb vadászbombázókkal tér vissza.

Az orosz miniszterelnök-helyettes - aki egyben az orosz államfő dnyesztermelléki különmegbízottja - a május 9-i győzelem napi katonai parádé alkalmából látogatott Tiraszpolba, a Moldovától elszakadását 1990-ben egyoldalúan kikiáltó Dnyeszter menti Köztársaság fővárosába. A Dnyeszter folyótól keletre elterülő keskeny földsávon kikiáltott Dnyeszter menti Köztársaságot csak a szintén szakadár Abházia és Dél-Oszétia, valamint az úgynevezett Hegyi-Karabah Köztársaság ismerte el.

A Dnyeszteren túli területen élők döntő többsége már egy 2006-os népszavazáson arra voksolt, hogy a régió Oroszország részévé váljon. A Moldovai Köztársaságból kiszakadó államalakulat parlamentje a márciusi krími népszavazás eredményén felbuzdulva április 16-án függetlenségének elismerésére szólította fel Oroszországot, az ENSZ-t és az Európai Uniót.
 

Baltikumi félelmek

A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című vasárnapi német lap szerint a NATO állandó jelenlétét sürgetik a Baltikumban az Oroszországgal határos térség. Sven Mikser észt védelmi miniszter szerint a NATO-erők tartós jelenléte a balti térségben biztonságot jelentene "a szövetség frontvonalán élő népek számára és komoly elrettentő erőként szolgálna minden lehetséges agresszorral szemben". Úgy vélte, hogy a csapatok állomásoztatása mellett azt is meg kellene fontolni, hogy harcászati felszereléseket raktározzanak a régióban, hiszen így "hirtelen kirobbanó válságok" esetén rövidebb lenne a "logisztikai lánc".

Linas Linkevicius litván külügyminiszter szerint Moszkva a közelmúltban felmondta a bizalomerősítő intézkedésekről kidolgozott kétoldalú megállapodást és erősíti katonai jelenlétét a Litvániával délnyugaton határos orosz enklávéban, a Kalinyingrádi Területen. Úgy vélte,hogy Moszkva ráadásul propagandakampányt indított a balti országok és a Nyugat ellen.

Edgars Rinkevics észt külügyminiszter azt mondta, hogy a Krímben végrehajtott orosz akcióhoz hasonló támadások megakadályozása céljából tovább kell fejleszteni a légtér ellenőrzését és védelmét. Aggodalmat keltőnek nevezte az orosz légierőnek az észt-orosz határ közelében kezdett helikopteres műveletét.