EU-csúcs: Juncker a célvonalnál - Cameron és Orbán magukra maradnak

Jean-Claude Junckert jelölik az Európai Bizottság élére a tagországok – bár a brüsszeli EU-csúcson csak holnap délután tárgyalnak a témában, gyakorlatilag biztosra lehet venni annak eredményét. A kétségeket egyfelől Herman Van Rompuy, a tagországokat tömörítő Európai Tanács elnöke oszlatta el, amikor felvette a hivatalos napirendre a tervek szerint novemberben felálló végrehajtó-indítványozó testület új vezetőjéről szóló döntést. Ezzel eleget tett azoknak a vezetőknek, akik arra figyelmeztettek, egy elhúzódó intézményi vita káros lehet az unió számára. Van Rompuy ugyanakkor eleget tett David Cameron brit miniszterelnöknek is. Ő a hét elején azt kérte, a bevett konszenzusos döntés helyett nyílt szavazással döntsenek a kérdésben, amely a május végén rendezett európai parlamenti választások után leegyszerűsödött: Jean-Claude Juncker legyen-e az Európai Bizottság következő elnöke?

Cameron számára legfeljebb szépségtapasz lehet, ha a tanácson elfogadott határozatban mintegy jegyzőkönyvként megjegyzik, Nagy-Britannia a luxemburgi politikus ellen voksolt, annál is inkább, mivel az ellenzők köre mára gyakorlatilag a szigetországra, illetve Magyarországra szűkült. Korábban Svédország és Hollandia is jelezte fenntartásait Junckerrel szemben, a két ország szerdán hátrált ki az ellenzők táborából. Orbán Viktor eddig nem jelzett hasonlót – brüsszeli forrásaink ezzel kapcsolatban annyit mondtak: az álláspontja az utolsó pillanatig változhat.

Jóllehet az EP-választások idején Juncker bírálta a magyar kormányfőt, aki a volt luxemburgi kormányfő alkalmatlanságáról beszélt, a hivatalos álláspont szerint a magyar miniszterelnöknek nem személyével, hanem a döntés módjával van gondja. A nagy európai pártszövetségek által kinevezett csúcsjelölt intézménye valóban nem szerepel az uniós alapszerződésben, a Fidesz úgy látja, ezzel a döntés jogát a tagországok gyakorlatilag átadták az EP-nek. Pelczné Gáll Ildikó, a párt EP-képviselője ugyanakkor arról beszélt lapunkak, hogy a „Spitzenkandidat” elgondolás nem is Európai Néppárttól, hanem a baloldali S&D frakció első emberétől, egyben az EP elnökétől, Martin Schulztól származik, és akkor született, amikor még a baloldal tűnt a választás esélyesének.

Ehhez képest mostanra nem csak az S&D, de a baloldali kormányfők is felsorakoztak Juncker mögé, igaz, vélhetően nem ingyen. Az uniós intézmények vezetőiről ugyanis hagyományosan „csomagban” szavaznak, vélhetően nem lesz ez másképp most sem. Azt már kész ténynek tartják, hogy Schulz ismét az EP elnöke lehet, kérdéses azonban, ki lesz a külügyekért felelős Catherine Ashton, illetve Herman Van Rompuy tanácsi elnök utódja, és kit választhatnak meg az euróövezet pénzügyminisztereit tömörítő Eurogroup élére. Lapunknak egy kormányzati forrás nem tartja kizártnak, hogy akár júliusban meg lehet a teljes névsor. Úgy tudjuk, ha most nem születik döntés, újabb csúcsot hívhatnak össze.

Ugyan a felosztás bizonyos szabályokat követ majd (legyen baloldali, legyen nő, legyen valaki az új tagországokból), vélhetően a briteket is igyekeznek majd valamivel kiengesztelni Juncker nevezése miatt. Más kérdés, hogy a brit Ashton utódja aligha lesz honfitársa, az Eurogroupnak nem tagja a szigetország, a Tanács élén pedig legalábbis furcsán festene egy olyan ország képviselője, amelyiknek a kormánya nyíltan beszél a kilépésről.

Juncker kinevezését azonban még jóvá kell hagynia az Európai Parlamentnek is. A remények szerint erről a testület július 16-i heti plenáris ülésén szavazhat. A kinevezéshez egyszerű többségre, vagyis 376 voksra van szükség, ezt már a két nagy frakció hozhatja, bár egyelőre kétséges, hányan utasítják el a jelölést. Ez valószínűsíthető a Fidesz–KDNP képviselőinél is, bár, mint Pelczné elmondta, ezzel kapcsolatban még nem született döntés a csoportban.

Megemlékezés Ypres-ben

A görög elnökséget lezáró uniós csúcs nem Brüsszelben, hanem Ypres-ben kezdődött, a huszonnyolcak megemlékeztek az I. világháború kitörésének századik évfordulójáról. Ma délelőtt írja alá a társulási szerződést az Európai Unióval Ukrajna, Moldávia és Grúzia. Petro Porosenko ukrán elnök szokatlan módon az uniós állam- és kormányfők részvételével zajló zártkörű találkozón is felszólal.