Varga nem tart bankcsődöktől

–Néhányan felvetették, hogy akár bankok csődjét is hozhatja a devizahitelesek megmentése. Ön is így látja?

– Egyáltalán nem osztom ezt a véleményt. A magyar bankrendszer tőkeellátottsága jó, a külföldi tulajdonosok az elmúlt hónapokban sorra nyilatkoztak arról, hogy eszük ágában sincs a magyar piacról kivonulni. Az MKB eladása azért kivétel, mert a Landesbank egy uniós kötelezettségnek tett eleget. 2008-ban feltőkésítette a magyar leánybankot a bajor kormány, és az Európai Bizottság ezt úgy hagyta jóvá, hogy 2016-ig el kell adnia. Bármelyik nagybank kivonulása került eddig szóba, a menedzsment hirtelen közölte, hogy maradni akar Magyarországon és hosszú távon tervez. A csődökkel kapcsolatos félelmek alaptalanok. A bankok a devizahiteles tárgyalásokon is azt jelezték, ha szükségessé válik, akkor az anyabankoktól kapnak tőkét, ha nem, akkor saját maguk keretein belül rendezik a számlát.

–Az MNB azt gondolja, hogy 3-4 bank akár el is hagyhatja az országot középtávon. Ha valóban elmenne valamelyik, az állam felléphetne mint vevő?

– Ahogy említettem, eddig mindenki azt deklarálta, hogy maradni akar, ezért kár találgatni. A magyar tulajdon növelése stratégiai cél, ami állami és magántulajdonosok között is bonyolódhat.

– Korábbi nyilatkozatai szerint még idén megtörténhet a devizahitelesek forintosítása. Ez az MNB devizatartalékának felhasználásával vagy más eszközökkel történhet meg?

– A Kúria meghozta a jogegységi döntését, kimondta, hogy a bankok tisztességtelenek voltak, amikor az árfolyamrést teljesen áthárították az ügyfélre és egyoldalúan szerződést módosítottak, de az ítéletnek semmi törvényi konzekvenciája nem volt. Ezért kellett a Parlamentnek júliusban első lépésben a Kúria döntését átvezetnie. A második lépés ősszel lesz, amikor pontosan meghatározzuk, a bankoknak hogyan kell elszámolniuk. Még vannak rendezetlen kérdések, amelyeken most dolgozik a minisztérium. Ilyen az árfolyamgát rendszerébe belépők törlesztőrészletének visszaszámolása, vagy például az adózási kérdések. Úgy gondolom, hogy az elszámolási kérdéseket szeptember-októberben rendezhetjük a Parlamentben. Ezt kell követnie a forintosításnak. Hogy ez pontosan milyen mértékben érintheti a jegybank devizatartalékait, nagyban függ attól, az elszámolás keretei milyenek lesznek.

– Tárgyalnak az MNB-vel a devizahitelek részleges felhasználásáról?

– Létrehoztunk egy munkacsoportot a Kúria jogegységi döntésének átvezetésére. A gazdasági tárca közösen dolgozott az Igazságügyi Minisztériummal az előterjesztésről is. Ez a munkacsoport dolgozik tovább, amelyben meghívottként részt vesznek az MNB delegáltjai is.

– Mindenki azt találgatja, hogy a 110 milliárdos zárolást miért kellett végrehajtani, ha az első féléves költségvetési folyamatok jók voltak. Attól tartanak, hogy a zárolás nélkül nem csökkenne az államadósság?

– Ez egy biztonsági vésztartalék. A gazdasági folyamatok jók, de vannak olyan döntések, amelyeket a kormány az utóbbi időben hozott meg. Ilyenek a vagyonpolitikai intézkedések. Az állam a közműszolgáltatókban – Főgáz, Antenna Hungária, AVE Zrt. – tulajdoni hányadot vásárolt, hogy az ellátás biztonságát garantálja. Bizonytanság, hogy az Magyar Villamos Művek feltőkésítése igényel-e még további forrásokat. A másik terület a közmunkaprogram, amely rendkívül sikeres, ezért a támogatási keretet 47 milliárd forinttal emeltük az idén. Ez teszi lehetővé, hogy több mint 200 ezer embernek munkát adjunk és bért fizessünk. A harmadik terület az EU-támogatásoké. Néhány ügyről vita van, és a bizottság vizsgálja, hogy a közvetítő intézményrendszer működőképességét miként befolyásolja, hogy a minisztériumok felügyeletével működnek. Vannak kötelezettségszegési eljárásaink, és van néhány olyan ügy, amelyben vizsgálat alatt állunk. A negyedik ok, hogy a rezsicsökkentés hatása sokkal nagyobb, mint ahogy számoltuk. Az infláció nulla százalék körül lesz, míg mi 2,4-re terveztük. Emiatt a fogyasztási típusú adóbevételek némileg elmaradnak a tervezettől, ami persze az év második felében megfordulhat. Ezért fogtunk vissza most 110 milliárd forintot, és ha úgy látjuk, hogy a költségvetési folyamatok lehetővé teszik, október-november táján a tartalékolást feloldjuk.

– Az NGM működését hogyan érinti a zárolás?

– 8,3 milliárd forintot kell megtakarítanunk. Minden tárca saját maga dönti el, milyen intézménynél, kifizetéseinél akar takarékoskodni. Ezt augusztus 1-jéig kell jelezniük a Magyar Államkincstárnak.

– A zárolásnak van-e köze ahhoz, hogy a bizottság a közelmúltban felvetette, jövőre újraindítaná a túlzottdeficit-eljárást?

– Nincs. Ez ki is került az országspecifikus ajánlások közül. Meg tudtunk győzni a bizottságot arról, hogy Magyarországon rendben mennek a költségvetési folyamatok és a 2,9 százalékos hiányt tartani tudjuk. Prognózisok vitája zajlik Budapest és Brüsszel között. A múltbéli adatokban nincs vita, hiszen Magyarország növekedése az Európai Unióban az egyik legmagasabb, a foglalkoztatás 20 éves csúcson van, az államháztartási hiány pedig az EU tagállamai közül egyike volt a legalacsonyabbaknak az elmúlt években. Véleménykülönbség az államadósság csökkenésének jövőbeni ütemében van. Az intézkedésekre azért tettünk javaslatot, mert, bár tartani fogjuk a hiányt, a tervezett szint szélén, három százalék körül lesz a deficit. Ilyenkor az a helyes, ha egyértelművé tesszük ország-világnak, hogy a magyar kormány mindenképpen tartja a hiányt. Ennek azért van jelentősége, mert Magyarországnak folyamatosan hiteleket kell felvennie a lejáró adósságai finanszírozására, és nem mindegy, milyen feltételekkel jutunk forráshoz. A kamat mértékét igen csak befolyásolja, hogy a hitelezők stabilnak látják-e a költségvetést.

– Néhány napja a növekedés beindulásáról beszélt Matolcsy György, az MNB elnöke is. Azt mondta, támogatják a kormány 4 százalék feletti növekedésre és 4 százalék alatti munkanélküliségre vonatkozó tervét. Hogyan érhetőek el ezek a célok, esetleg további gazdaságélénkítés várható-e?

– Én nagyon bízom abban, hogy lesz ennél még magasabb is a magyar gazdaság növekedése. Most azonban meg kell becsülni a kisebb növekedési adatokat is. Az az időszak egyre inkább lezárul a magyar gazdaság történetében, amikor az olcsó munkaerőre és az alacsonyabb költségekre építve tudtunk tőkét vonzani. Inkább az a kérdés, hogyan lehet a gazdaságot olyan pályára állítani, amelyik a hozzáadott érték növekedést fokozza. Ez iparfejlesztés nélkül nem fog menni. Sokan mondják, hogy az ipari termelés aránya már most is magas a GDP-n belül. Ez igaz, az unióban a 3-4. helyen vagyunk, de a válságban kiderült, hogy azok az országok tudtak túlélni, ahol az ipari termelés magasabb. Magyarországon az a cél, hogy fokozzuk az ipari termelés arányát, és a régió legmagasabb szintjét érjük el. Ezért akarunk olyan fejlesztéseket indítani, amelyek a hazai és uniós forrásokat ennek a célnak az érdekében használják fel. Termelési oldalról az ország meglévő kapacitásaira kell építenünk, ami a járműipari, élelmiszeripari, feldolgozóipari kapacitások bővítését, a beszállítói hálózatok fokozását jelenti. Felhasználói oldalról azokat a technológiákat kell előnyben részesítenünk és átvennünk, amelyek előrevisznek más országokat is, és több hozzáadott érték érhető el velük. Ilyen a biotechnológia, a nanotechnológia, vagyis a versenyképes technológiák alkalmazása és fejlesztése, ami az országban szerencsére már most is jelentős közép-európai összevetésben. A következő hét évben a 7200 milliárd forintos uniós keret 60 százalékát fordítjuk gazdaságfejlesztésre, ami sokkal több, mint az előző ciklus 16 százalékos aránya. Bízom benne, hogy a Partnerségi Megállapodás aláírása után hamar elkezdhetjük kiírni a pályázatokat.

– A Partnerségi Megállapodással mintha csúszásban lenne az ország.

–Nem vagyunk lemaradásban: a Partnerségi Megállapodást elsők közt, márciusban nyújtottuk be, az Operatív Programokat is elküldtük a jogszabályi határidőn belül. Az elmúlt hetek eredményes tárgyalásainak köszönhetően várhatóan hamarosan aláírjuk a Partnerségi Megállapodást a bizottsággal, így aztán az operatív programok tárgyalása is gyorsabban zárható lesz. Szerencsére az új pályázatok megjelenésének nem feltétele a tervezési dokumentumok formális brüsszeli jóváhagyása, ezért az új kiírásokat már nyár végén szeretnénk meghirdetni.

– Említette, hogy négy százalék feletti GDP-bővülésben bízik. Elemzők arra hívják fel a figyelmet, hogy ennél jóval alacsonyabb a potenciális növekedés. Milyen lépéseket tudnak tenni ebben a négyéves ciklusban, hogy ez a szint elérhető legyen?

– Kedvezőek a kilátások. Az elmúlt évben 10 százalék felett nőttek a beruházások, a további fejlesztések alapjai is most teremtődnek meg, amihez rendkívül kedvező kamatkörnyezet társul, hiszen történelmi mélyponton vannak a hitelkamatok. Az ország finanszírozása egyre olcsóbb, tehát megtakarítást érünk el az adósságszolgálatban is. Nagyon fontos, hogy az exportpiacokat ne veszítsük el, erről szól a keleti nyitás. Meg kell tartani a nyugati piacokat, de fel kell építeni az ázsiai vagy éppen az afrikai pozíciókat. Három év alatt 70 milliárd euróról 81 milliárdra nőtt a magyar export teljesítménye. Jó, ha dübörög a járműexport, de ha magyar vállalkozások kapcsolódnak a kivitelhez, az még jobb.

– Sokan azt gondolják, hogy a gazdaság hosszú távú növekedését leginkább az segítené, ha a szektorokat sújtó magas különadók csökkennének, és a vállalatok szempontjából kiszámíthatóbb környezet valósulna meg. Mit üzen nekik?

– Azt, hogy számoljanak. Az üzleti tervek elkészítéséhez alapos kalkuláció kell. Amikor beszélgetek külföldi üzletemberekkel, és megkérdezem, hogy miért Magyarországot választják, akkor van néhány fix pont, amit el szoktak mondani. Ilyen a jó földrajzi adottság, a centrális pozíció, a szakképzett munkaerő, a duális szakképzési rendszer. Abban is látnak fantáziát, hogy Magyarország logisztikailag kedvező helyen van, és a gyártási központokat idehozva el lehet érni a közép-európai piacokat. Ezeket a véleményeket visszatükrözi a Német Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tanulmánya is, amiben a Magyarországon működő német vállalkozók döntő többsége azt monda, hogy újra nálunk fektetne be. A különadók persze fájnak bizonyos szektoroknak, de világosság tettük, hogy a közteherviselésbe őket is be akarjuk vonni. A vállalatok osztottak-szoroztak, és azt mondják, hogy így is megéri itt maradni. Persze van bankadó és tranzakciós adó, de ennek ellenére ígéretes piac a magyar, és ha dinamikus növekedésre tudunk állni, az a profit szempontjából is kecsegtető lesz. Nagyságrendi bevételkiesést most nem tudnánk máshonnan pótolni, de hogyha lesznek plusz forrásaink a gazdasági növekedésből, akkor van néhány szektor – és ezek közé tartozik a bankszektor is –, ahol a különadókat át lehet gondolni, a bankadót felül lehet vizsgálni.

1989-ben szerzett diplomát a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Belkereskedelmi Karán

1990-től a Fidesz országgyűlési képviselője, 1994 óta kis megszakítással a párt alelnöke

1998-2001 a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára

2001-2002 pénzügyminiszter

2002-2010 az Országgyűlés költségvetési bizottságának az elnöke

2010-2012 a második Orbán-kormány Miniszterelnökséget vezető államtitkára

2012-2013 az egyes nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszter

2013 óta nemzetgazdasági miniszter

Nős, négy gyermek édesapja

1989-ben szerzett diplomát a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Belkereskedelmi Karán

1990-től a Fidesz országgyűlési képviselője, 1994 óta kis megszakítással a párt alelnöke

1998-2001 a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára

2001-2002 pénzügyminiszter

2002-2010 az Országgyűlés költségvetési bizottságának az elnöke

2010-2012 a második Orbán-kormány Miniszterelnökséget vezető államtitkára

2012-2013 az egyes nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszter

2013 óta nemzetgazdasági miniszter

Nős, négy gyermek édesapja

-->