Jobb lesz-e jövőre az adórendszerünk?

Kalocsai Zsolt, az RSM DTM Zrt. elnök-vezérigazgatója

Meglepetés

Az adórendszer szerkezetét lényegében érintő változást a jövő évi adócsomag tervezet nem tartalmaz, a hangsúly továbbra is fogyasztási típusú adókon van, a családi adózás és a munkahelyteremtés pedig fókuszban marad. A munkavállalókat érzékenyen érintheti a cafetéria adóterhek növekedése, a vállalkozások számára kétkulcsos marad a társasági adó. A gazdaság további kifehérítéséhez hozzájárulhat a tételes adatszolgáltatással kapcsolatos áfahatár 1 millió forintra csökkentése, az online pénztárgépek használatának kiterjesztése, valamint az elektronikus áruforgalmi ellenőrző rendszer. A vállalati különadók hatályban maradnak, amelyek csökkentését érdemes lenne átgondolni, az internet adóztatását a jelenleg ismert tervek alapján pedig érdemes lenne elvetni.

Miklóssy Ferenc, az MKIK magyar-arab tagozatának elnöke

Versenyképes kulcsok

„Számottevő változásra nem számítok a hazai vállalkozásokat érintő adók szempontjából. Az viszont nagyon jó lenne, ha csökkenne a bürokrácia, vele együtt pedig a cégeket terhelő kiadások, mindenek előtt az illetékek. Az adózás szintjét normálisnak tartom, az adókulcsok nemzetközi összevetésben versenyképesek, nem hiszem, hogy ezek mérséklésére számíthatnánk. (Az áfa mértéke pedig kevéssé érinti a vállalkozásokat.) A bürokrácia egyszerűsítésén, zsugorításán és olcsóbbá tételén kívül is nagyon fontos lenne, ha a villamos energia rezsicsökkentése elérné az üzleti szférát is. az olcsóbb áram ugyanis jelentősen segítené a magyarországi vállalkozások versenyképességének javítását.

Sinkó Ottó, a Videoton Zrt. vezérigazgatója

Adóvadászgatás

„Néhány hete még az volt a kormány hivatalos kommunikációja, hogy csökkentik a központosítás szintjét, ezt örömmel hallották a vállalkozások. Ennek azonban pont az ellenkezője történik az új adóelemek megjelenésével. Ilyen a cafetéria-rendszer megváltoztatása, vagy az internetadó, amelyek nyilván növelni fogják a terheket. Ezek (és más) lépések azt mutatják, hogy a kormány új megadóztatható területekre vadászgat, mert a jelenlegi adóbevételt nem tartja elégségesnek. Eközben nem esik szó arról, hogy milyek adók fognak csökkenni, vagyis valójában még nőni is fog a központosítás. Nem látható az sem, hogy hogyan változik majd a minimálbér, eddig csak 2,2 százalékos nyugdíjemelést jeleztek.”

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára

Drágulás jöhet

A jövő évre szóló törvényjavaslat az élelmiszer-felügyeleti díj, az internetadó, a népegészségügyi termékadó és a környezetvédelmi termékdíj területén érinti a kereskedelmet. Mindezek adóteher-növekedést jelentenek és negatív hatással lesznek az ágazatra, ha az Országgyűlés megszavazza a tervezetet. Ráadásul a piaci szereplők (termelők, feldolgozók, kereskedők) mozgástere annyira beszűkült, hogy nem tudják lenyelni az adót, ez pedig a fogyasztói ár emelkedéséhez vezet. A környezetvédelmi termékdíjak módosítása a fogyasztást adóztatná meg, az internetadó pedig a fejlődés gátja: a világ minden táján dinamikusan bővül az internetes vásárlás. Eddig nálunk is így volt, kérdés, hogy így marad-e.

Veszprémi István, a Deloitte Zrt. adóosztályának partnere

Változás

A javaslat strukturális átalakításokat nem tartalmaz az adórendszerben, több adónemben azonban jelentős változás várható, amelyek érdemi eltérést okozhatnak egyes társaságok adóterhelésében az idei évhez képest, iparágtól, végzett tevékenységtől, vagy realizált árbevételtől függően. Ugyan látható bizonyos adóteher-csökkenés is, például áfamérték-csökkentés néhány terméknél, illetve bővülnek egyes adókedvezmények az szja-ban, több olyan javaslat is született, amely fájhat a társaságoknak. Ilyen lehet a kibővített távközlési adó, a cafeteria-rendszer „drágítása”, az elhatárolt veszteség felhasználásának korlátozása, vagy a feltételes adómegállapítási rendszer egyes kedvezőtlen változásai.