Még nincsen sínen Paks II.

Korántsem biztos, hogy a mostani 20 év helyett 10 év lesz a Pakson építendő, két új blokknak abban üzemanyag-szállítási szerződésében, amely csak akkor érvényes, ha azt a magyar vevő és az orosz szállító mellett az Euratomhoz tartozó ESA is aláírja. Aszódi Attila, a beruházás kormánybiztosa legalábbis nem kívánta megerősíteni az EnergiaInfó tegnapi háttérbeszélgetésén azt a feltételezést, hogy a megállapodásban a finn modell meghirdetett átvétele elsősorban azt jelenti, hogy Paks II-nek ugyanúgy csak 10 évre kell leszerződnie az orosz TVEL-lel, ahogyan az a finn Hanhikivi 1. erőmű tette. Mint hangsúlyozta, elsősorban azért nincs uniós pecsét az érintett magyar-orosz szerződésen, mert az eredeti változat nem garantálta az orosztól eltérő üzemanyag felhasználását, azaz nem rögzítette, hogy milyen módon tenné lehetővé a rivális termék tesztjét, és mikor léphetne be a versenybe annak a gyártója. Így a szerződést az Euratom még akkor is aggályosnak tartotta, ha az az orosz fél számára nem kötött ki beszállítási kizárólagosságot. Most viszont nagyon közel a végső megállapodás.

A finneknek látszólag könnyen megadott, Magyarország számára pedig nehézségeket okozó ESA aláírás körülményeiről Aszódi Attila elmondta, hogy a finnországi szerződést is módosítani kellett. Fontosabb viszont, hogy a kivitelező Fennovoima és a szállító TVEL szerződése még az orosz-ukrán konfliktus előtt, 2013-ban született. Az Európai Bizottság azonban a konfliktusra reagálva 2014 május 18-án megfogalmazta a figyelmeztetését, azaz, hogy az új, uniós nukleáris projektek előkészítésekor „különös gondot kell fordítani a beszerzés biztonságára”. Ez nem törvény, de az ESA szem előtt tartja.

„Ha van a piacon az adott atomerőmű által felhasználható, nukleáris fűtőanyag, akkor elég az új beszerzésre vonatkozó tendert a meglévő szerződés lejárta előtt egy évvel kiírni. Ha nincs – most éppen nincs –, akkor ezt legalább három évvel korábban meg kell tenni, hogy a versenybe szálló gyártónak legyen ideje a termék kifejlesztésére” – válaszolt a Világgazdaságnak a kormánybiztos. Ebbe az időbe nem számítható bele, hogy Pakson két évre elég fűtőelem tartalék van. E tartaléknak ugyanis folyamatosan rendelkezésre kell állnia, tehát nem élhető fel egy esetleges beszállítóváltás során.

Az üzemanyag-beszerzés diverzifikálásának azonban vannak mérnöki gátjai. Az értéklánc elején lévő uránium-beszerzés még viszonylag könnyen megoldható több forrásból, ahogyan a dúsítás is. A fűtőelem lelkét jelentő urániumpasztilláknál azonban már gond lehet, hogy a méretük reaktortípusonként eltérő. Aszódi Attila magyarázata szerint még nagyobb és több a különbség a pasztillákat tartalmazó fűtőelem-rudak között. Az orosz típusú rúdban nióbium is van – ezeknek elég jók a meghibásodási statisztikáik –, a nyugatiakban nincs. A harmadik mérnöki gát a rudak (pálcák) elhelyezése, egymástól való távolságuk biztosítása, kötegelésük. Ez utóbbiakból az következik, hogy amikor egy reaktor megépül, azzal már az is eldől, hogy milyen méretű, elrendezésű és egyéb paraméterű fűtőelem-kötegek, azaz kazetták helyezhetők bele. Vagyis a kazetta reaktor-specifikus. Ehhez még adalék, hogy a nyugati, négyzetes hasáb alapú kazettákon nincs külső borítás, az orosz, hatszög alapú hasáboson pedig többnyire van, és ott a köpenynek is vannak funkciói.

Mindezek ellenére az alternatív beszerzés lehetővé tételének kát komoly előnye van Aszódi Attila szerint. Az egyik a verseny generálása, aminek szerepe lehet a kialkudott árban, a másik pedig az ellátásbiztonság megteremtése. A kormánybiztos közölte: téves az a sajtóban gyakran olvasható állítás, hogy a két új, 1200 megawattos paksi blokk építése kapcsán a brüsszeli hatóságok azt vizsgálják, nincs-e elrejtve tiltott állami támogatás a majdani beruházás modelljében. Ilyen ugyanis vizsgálat nincs, viszont a projekt hazai előkészítői maguk kérték, hogy az uniós illetékesek ellenőrizzék ebből a szempontból is az előkészületek. A számítások szerint – amelyekhez előrejelzést is kellett készíteni azoknak az éveknek az árampiacáról és áramárairól is, amelyben Paks II. működni fog –, a beruházás meg fog térülni. A megtérülés miatt nincs a modellben állami támogatás, nincs is rá szükség. A magyar fél ezért nem is kérte Brüsszeltől, hogy járuljon hozzá valamilyen szintű támogatáshoz, erre ugyanis bizonyos esetekben lehetőséget kínál az uniós szabályozás. Az atomerőmű működésében a fűtőelem költsége kilowattóránként két forintot tesz majd ki, a teljes önköltség pedig kilowattóránként 17 forint körülire várható. Az ezzekkel kapcsolatos számítások egyelőre nem nyilvánosak.

Tízmilliárdos megrendelés a Roszatomnak

A Roszatom 10 milliárd dollárért építi meg Jordánia első atomerőművét a közelmúltban született szándéknyilatkozat alapján, Amra város közelében. Az első ezer megawattos blokkot 2022-ben adják át a társaság bejelentése szerint, a másodikat 2024-ben. Ekkortól a nukleáris energia adja a jordán áramtermelés 40 százalékát, amely ma 98 százalékban az olajtermékeken alapul. Jordániában gond az évi bő 7 százalékkal növekvő áramigény kielégítése. Jordánia tenderen választotta ki a Roszatomot 2013-ban. Az orosz cég 49 százalékot vásárolhat az általa építendő erőműben.