Stagnálhatott márciusban az infláció az USA-ban

Ezúttal – és a következő alkalommal, június 3-án – szerdán tartja kamatdöntő ülését az Európai Központi Bank (EKB). Új intézkedésre vagy a kamatlábak változtatására nem számíthatunk – írta Dunai Gábor elemző –, érdekes lehet viszont a március 9-én elindult eszközvásárlási program hatásainak értékelése.

Egyelőre kevés reálgazdasági következménye látszik az elmúlt egy hónap kötvényakkumulációjának (április 3-ig 52,5 milliárd euró értékben vett államkötvényeket az EKB, ebből mintegy 11 milliárd euró német, 8,5 milliárd euró francia, 7 milliárd euró olasz és 5,5 milliárd euró spanyol papír), az idő rövidsége miatt ez nem is lehet másként. Fontos kiemelni, hogy az EKB bejelentése óta minden jelentős bizalmi index érdemben emelkedett, emellett 0,5 százalék alatti értékről 1 százalék közelébe korrigált a piacon árazott inflációs várakozás, felfelé mozdultak a növekedési előrejelzések. Határozottan bővült a kiskereskedelmi forgalom – de az árak csökkenése miatt a kereskedők bevétele nem igazán –, miközben a defláció egyelőre nem helyezett nyomást a béralakulásra. Azaz, főként a lakossági szektor várakozásai változásának köszönhetően, már érezhető a makrohelyzet javulása, kérdés, hogy az év hátralévő részében az eszközvásárlások effektív hatása gyorsítja-e majd a folyamatot.

Pénteken jelennek meg az Egyesült Államok márciusi fogyasztói árindexei. Az elemzői várakozások szerint a teljes mutató maradhatott nulla közelében, míg a volatilis tételektől megtisztított maginfláció 1,7 százalékon stagnálhatott. A fogyasztói kosárban a teljes energia komponens súlya 7,41 százalék, a 3,25 százalékos súllyal szereplő üzemanyagárak éves változása márciusban –30,3 százalék volt, a februári –34 és a januári –36,1 százalékot követően, tehát az üzemanyagárakból adódó deflációs nyomás enyhül, ám egyelőre csak nagyon lassan. Ezzel együtt februárban némi meglepetésre az egy hónappal korábbi -0,1%-ról 0,0 százalékra emelkedett az infláció, miközben a maginfláció 1,6 százalékról 1,7 százalékra módosult – azaz, a volatilis tételeken kívüli áralakulásban látható a robusztus gazdasági növekedés hatása.

Érdemes megjegyezni, hogy a fejlett világ többi deflációs vagy defláció közeli helyzettel küzdő országával összevetve az Egyesült Államokban nagy a teljes infláció és a maginfláció közötti különbség, vagyis a gazdaság alapfolyamataiból következő árnyomás jóval erősebb, mint az eurózónában vagy az Egyesült Királyságban. Így gyorsabb lehet az infláció emelkedése az energia ársokk múltával. A Fed a márciusi kamatdöntő ülést kísérő jegyzőkönyvében egyértelművé tette, hogy sem a (mag)infláció emelkedése, sem a bérnövekedés gyorsulása nem szükséges a kamatemeléshez. Ez az értékelés azonban biztosan nem szimmetrikus: egy az év második felében bekövetkező meglepő inflációra – ceteris paribus – minden bizonnyal többletszigorítással reagálna a jegybank.