A rezsicsökkentés a szegényeken nem segített
A jövedelmek ezen belül minden jövedelmi tizedben (decilisben) egyaránt emelkedtek, de nem egyenletesen. A legalsó tized részesedése az összes jövedelemből 2,6-ról 3 százalékra, az ide soroltak egy főre jutó jövedelme a kevesebb, mint 22 ezerről majdnem 30 ezer forintra nőtt. Ezzel egy időben viszont a legfelső tíz százalék egy főre jutó csaknem 187 ezer forintos háztartási jövedelme is emelkedett, meghaladva a 242 ezer forintot. Ezzel együtt is, a leggazdagabbak és a legszegényebbek egy főre jutó jövedelme közötti különbség mérséklődött az utóbbi két évben: a leggazdagabbak három éve több mint kilencszer több pénzből éltek, mint a legszegényebbek, tavaly „már csak” több mint nyolcszoros volt az eltérés.
A TÁRKI kutatatói emlékeztetnek: a jövedelmek közötti olló 1982 és 1987 között kezdett jelentősebben szétnyílni, majd a különbségek gyakorlatilag 1996-ig tovább nőttek. Ezután 2003-ig, bár jelentős átrendeződésekkel, de lényegében stagnálást mért a kutatóintézet, majd 2003 és 2007 között a jövedelmi egyenlőtlenségek aggregált mértékének csökkenését regisztrálták. Legfrissebb adataik pedig az egyenlőtlenségek szintjének inkább a csökkenését mutatják, igaz, a kutatók azt is hozzáteszik, hogy a bázisév 2012, egy lényeges egyenlőtlenség-növekedést mutató év volt. Vagyis, ehhez a „bázishoz” képest könnyebb pozitív irányú elmozdulást produkálni.
Ez nem is sikerült például a jövedelmi szegénység esetében, amelyben 2012 és 2014 között nem történt jelentős, statisztikailag is szignifikáns változás. 2014-ben a magyarországi népesség 16,6 százaléka, 1,6-1,7 millió ember élt jövedelmi szegénységben, az ő háztartásuk nettó jövedelme nem haladta meg a havi 78 ezer forintot. Ezzel, a TÁRKI becslése szerint, a hazai szegénység mértéke éppen az EU-átlaggal megegyező volt a tavalyi évben, akárcsak 2012-ben.
2012 és 2014 között mindazonáltal jelentősen nőtt a szegénység előfordulásának valószínűsége a sokgyermekes családok, a 65 év felettiek, az egykeresős családok, valamint azon családok körében, ahol nő volt a háztartásfő. Ezzel szemben csökkent a szegénység például az egy gyermeket nevelők, a gyermekek és fiatalok, valamint romák körében.
Mindemellett, a súlyos anyagi deprivációban élők aránya 37-ről 28 százalékra csökkent a vizsgálat adatai szerint, a nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásokban élőké pedig 15-ről 9 százalékra esett 2012 és 2014 között. A rezsicsökkentés és az egyéb kormányzati intézkedések következtében elsősorban az alsó középosztály és a középosztály helyzete javult, az ő pénzügyi kiszolgáltatottságuk csökkent. A TÁRKI kutatása megerősítette azokat a korábbi felméréseket, amelyek azt mutatták, hogy a kormány eddigi lépései elsősorban a legszegényebbeknél jobb, esetenként lényegesen jobb helyzetben lévők (érettségizett vagy diplomás háztartásfővel élők, fővárosiak, egy- és kétgyermekesek, valamint a magas munkaintenzitású háztartások tagjai) szegénységi kockázatát csökkentette. Az alacsony iskolázottságúak, a községekben élők, a sokgyermekesek, az alacsony vagy nagyon alacsony munkaintenzitásúak körében viszont nem mérséklődött az egyébként magas deprivációs ráta.
Elvileg van, gyakorlatilag nincs középosztály
A TÁRKI felmérése szerint 2014-ben majdnem 600 ezer ember, a lakosság 6 százaléka számított jómódúnak, míg majdnem kétszer ennyi, 1,1 millió, 11 százaléknyi szegénynek. A felső és az alsó középréteg alkotta a társadalom 23, illetve 28 százalékát, míg a legtöbben, a lakosság 32 százaléka a „szimpla” középosztályhoz tartozott a jövedelme alapján. Az egyéb szempontokat, például a képzettséget és a kapcsolati hálókat is figyelembe vevő, Osztálylétszám2014 címmel tavaly publikált reprezentatív kutatás szerint viszont a sokszor hivatkozott stabil középosztály a mai napig nem alakult ki, Magyarországon mára többen csúsztak le, és kevesebben emelkedtek fel, mint azt a 90-es évek végén hittük és reméltük.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.