Az adókockázat csökkentése

Adókockázatok területén a vállalatoknak manapság a transzferárazás jelenti az egyik legnagyobb kihívást. A hazai adórendszer egyik legrettegettebb adózási témaköreként emlegetett transzferárazás területén ugyanis a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szigorodó ellenőrzési és bírságolási gyakorlata figyelhető meg, a vállalatok emiatt egyre óvatosabbak és tudatosabbak mind a transzferárak meghatározásakor, mind pedig ezen árak vagy a használt elvek, körülmények dokumentálásakor.

Transzferár-szabályok alkalmazására pedig egyre többször van szükség: globálisan csoporton belül körülbelül ugyanakkora forgalom bonyolódik, mint független felek között. Ha nem független egymástól az eladó és a vevő (tipikusan, ha ugyanaz a közvetlen vagy közvetett tulajdonos, de például egy külföldi cég magyarországi fióktelepe is kapcsolt), akkor szükséges a piaci árat bemutatni, vagyis transzferár-dokumentációt készíteni.

Az utólagos ellenőrzésekkor feltárt adóhiány vagy mulasztási bírság elkerülése érdekében mára már egyre több vállalat él az előzetes ármegállapítás intézményrendszerével. Az adózónak ugyanis lehetősége van kérvényezni az adóhatóságtól, hogy az határozatban állapítsa meg a kérelmező jövőbeni kapcsolt tranzakciójában érvényesíthető szokásos piaci ár meghatározásához használható módszert, továbbá – amennyiben meghatározható – magát a szokásos piaci árat és ártartományt. A határozat kibocsátását megelőző eljárás az idegen nyelvű elnevezése (Advance Pricing Arrangements) alapján APA eljárásként terjedt el a köztudatban.

A benyújtott kérelmeket az adóhatóság erre kinevezett, komoly szakmai tapasztalattal rendelkező osztálya bírálja el. Egy sikeres APA eljárás az érintett vállalat adókockázatainak minimalizálását és egyúttal a tudatos adótervezést segíti elő, mivel az APA határozatban tett megállapításokat egy későbbi adóhatósági ellenőrzés nem kérdőjelezheti vagy támadhatja meg.

Sőt, az így lefedett ügyletre vonatkozóan transzferár nyilvántartást sem kell készítenie a vállalkozásnak, ez pedig akár jövőbeni referenciaként is szolgálhat hasonló ügyletek transzferárának meghatározásakor és dokumentálásakor, ezáltal is csökkentve az adóhiány és/vagy mulasztás kockázatát.

Az APA eljárás azonban nem csak könnyítést jelent, hanem kötelezettségekkel is jár: díjköteles, és a kérelem összeállítása, valamint az adóhatósággal való egyeztetés is igényel befektetést az adózó részéről, azonban az előnyök könnyen meghaladhatják a ráfordításokat. Különösen igaz ez a komplexebb ügyletek szokásos piaci árának meghatározásánál, amikor a végkövetkeztetés kockázatos, és az éves dokumentációs terhek is jelentősek. Ezen túl más közvetett haszna is van az APA eljárásoknak, hiszen az adózó és/vagy az ügyben eljáró tanácsadó ekkor a NAV transzferár „elit alakulatával” kerül kapcsolatba. Megismerni az ő álláspontjukat egyes kérdésekben egyet jelent azzal, hogy tudatosabban és hatékonyabban készíthetjük fel a céget egy adóellenőrzésre vagy ellenőrzés során a védekezésre. Ez az egyik legfontosabb előny, amivel az eljárás járhat, hiszen úgy kerülhetünk kapcsolatba a NAV-val, hogy nem egy esetleges adóhiány feltárása miatt kell aggódnunk.

Összességében a napvilágot látott, vagy akár saját bőrön megtapasztalt adó- és mulasztási bírságok összegeinek köszönhetően egyre vonzóbb alternatívának bizonyul az APA. Nem csak én gondolom így, a legnagyobb magyarországi APA portfolióval rendelkező csapat vezetőjeként, ezt támasztja alá az Adó lapban 2015. március 24-én megjelent, a NAV Szokásos Piaci Ár-megállapítási és Transzferár Ellenőrzési Főosztályának vezetője által publikált cikkben ismertetett friss statisztika is. Eszerint közel 100 ármegállapítási kérelmet nyújtottak már be a vállalatok az adóhatósághoz, és a számuk egyre csak növekszik.

Mivel a transzferárazással befolyásolni lehet az egymással üzletelő cégek eredményét – így az adófizetés összegét –, az adóhatóság figyelmét egyre kevésbé kerülik el ezek az ügyek.