A feltörekvő piacok helyzete a Fed kamatemelése után

Az a kilátás, hogy a Federal Reserve idén megkezdi a nullaszázalékos kamatszintet fenntartó politikájának elhagyását, fokozta azt a félelmet, miszerint a feltörekvő gazdaságok valuta-, kötvény- és tőzsdepiacán ismét volatilitás következik be.

Érthető, hogy aggodalom alakult ki ezzel kapcsolatban: amikor ugyanis a Fed 2013-ban jelezte, hogy közeleg a mennyiségi lazítás vége, a taperinggel (az eszközvásárlást visszafogó lépéssorozat – a szerk.) kapcsolatos hisztéria miatt számos feltörekvő ország pénzpiacán és gazdaságán sokkhullám söpört végig.

Valóban félő, hogy az emelkedő amerikai kamatok és az azt követően várhatóan erősödő dollárárfolyam pusztítást okoz a feltörekvő piacok kormányainak, pénzügyi intézményeinek, cégeinek és még háztartásainak körében is. Miután az utóbbi szereplők mindegyike több ezer milliárd dollárt vett fel az elmúlt néhány évben, most azzal szembesülnek, hogy ezen adósságok helyi fizetőeszközben mért reálértéke emelkedni fog.

Mindeközben az emelkedő amerikai ráták feljebb tolják majd a feltörekvő piacok kamatait, és így tovább növelik az adósságszolgálat költségeit.
Bár a Fed kamatemelésére vonatkozó kilátás várhatóan jelentős turbulenciát okoz majd a feltörekvő gazdaságok pénzpiacain, azonban annak kockázata, hogy emiatt egy valódi válság alakul ki, korlátozott. Először is, míg a 2013-as taperinghisztéria a piacokat váratlanul érte, addig a Fed idei kamatemelésre vonatkozó szándéka már hónapok óta ismert, így ez a lépés nem éri majd sokként a piacokat. Továbbá a Fed várhatóan később és lassabb ütemben kezdi meg a kamatok megemelését, mint a korábbi ciklusokban, illetve fokozatos lépéseit csak akkor teszi meg, ha az amerikai gazdasági növekedés már elég erős ahhoz, hogy a magasabb hitelköltségeket kezelni tudja.

A másik ok, hogy nincs szükség pánikra, szemben a 2013-as helyzettel, hogy akkor számos törékeny feltörekvő gazdaságban alacsonyak voltak az irányadó kamatráták, azóta viszont az ottani központi bankok már jelentősen szigorították monetáris politikájukat. Az egykor laza fiskális és hitelpolitikák is szigorodtak, ami csökkentette a folyófizetésimérleg-hiányok, illetve költségvetési deficitek mértékét. Továbbá, szemben a 2013-as évvel – amikor a fizetőeszközök, a részvények, a nyersanyagok és a kötvények árszintjei túl magasak voltak – a legtöbb feltörekvő gazdaságban már lezajlott egy korrekció, ami csökkenti annak szükségességét, hogy további jelentős kiigazításra legyen szükség a Fed lépései után.

Mindenekfelett azt kell tudni, hogy a legtöbb feltörekvő piac pénzügyi helyzete szilárdabb jelenleg, mint egy vagy két évtizeddel ezelőtt, amikor a pénzügyi sérülékenységek valuta-, bank- és államadósság-válsághoz vezettek. A legtöbb feltörekvő gazdaság rugalmas árfolyammal rendelkezik, amely kevésbé teszi őket sérülékennyé a valutaválságokkal szemben, illetve jelentős devizatartalékokkal bír, ami a fizetőeszközükkel, az államkötvényeikkel és a banki betétjeikkel szembeni rohamok ellen nyújt védelmet. A legtöbb feltörekvő gazdaságnak emellett most viszonylag kisebb mértékű a dolláradóssága a saját fizetőeszközben lévő adóssághoz képest, mint egy évtizeddel ezelőtt, ami korlátozza az adósságteher növekedését a saját fizetőeszközük árfolyamának esése esetén. A pénzügyi rendszerek is jellemzően jobb helyzetben vannak, magasabb tőkeállomány és nagyobb likviditás jellemzi azokat, mint amikor bankválságba kerültek.

Valójában néhány feltörekvő gazdaság – különösen a kínai lassulásnak kitett olaj- és nyersanyagtermelő országok – súlyos pénzügyi nehézségeinek nincs közük a Fed lépéseihez. Az idén majd recesszióval és magas inflációval szembesülő Brazília akkor is panaszkodott, amikor a Fed elindította a QE-programot, és akkor is, amikor leállította azt. Problémáit nagyrészt saját maga okozta a Dilma Roussef államfő első elnöki ciklusa idején alkalmazott laza monetáris, költségvetési és hitelpolitikával, amelyeket most már szigorítania kell. Oroszország nehézségeit sem a Fed intézkedéseinek hatása okozza: gazdasága az olajárak esése és az Ukrajna elleni inváziója miatt kivetett nemzetközi szankciók következtében került rosszabb helyzetbe.

Hasonlóképpen a 100 dollár feletti olajár időszakában jelentős költségvetési hiányt felhalmozó és a magas inflációt eltűrő Venezuela a mostani árszintek mellett csődbe mehet, hacsak Kína nem menti meg az országot. Ugyanígy a Dél-Afrikát, Argentínát, Törökországot érintő gazdasági és pénzügyi problémák jó részét nem a Fed lépései, hanem ezen országok nem megfelelő intézkedései, illetve a belső politikai bizonytalanságuk okozzák.

Egyszóval, a Fed kamatemelése komoly problémát fog okozni azon feltörekvő gazdaságok számára, amelyeknek jelentős a belső és külső hitelszükségletük, a dolláralapú adósságuk, valamint sérülékeny a makrogazdasági helyzetük. A kínai gazdaság lassulása, párosulva a nyersanyagpiaci boom végével, további gondot okoz majd a feltörekvő gazdaságoknak, amelyek közül a legtöbb nem hajtotta végre azokat a strukturális reformokat, amelyek a potenciális növekedés erősítéséhez szükségesek.

Ismét le kell szögeznem azonban, hogy ezeket a nehézségeket maguknak köszönhetik, és számos feltörekvő gazdaság makrogazdasági és strukturális alapjai erősebbek, ami nagyobb fokú védelmet nyújt számukra, amikor a Fed hozzákezd a kamatemeléshez. Amikor ez utóbbi bekövetkezik, néhány feltörekvő gazdaságot ez jobban megvisel, mint a többit, azonban a rendszerszintű fontossággal nem bíró néhány kivételtől eltekintve nem szükségszerű, hogy széles körű nehézségek és válságok alakuljanak ki.

Copyright: Project Syndicate, 2015
www.project-syndicate.org