Új hidegháború fele menetelünk?

Az Oroszországgal kiéleződött viszony miatt a NATO hónapok óta erősíti védelmi infrastruktúráját a keleti területeken. Elemzők szerint az sem elképzelhetetlen, hogy olyan gyakori hadgyakorlatok lesznek a térségben, mintha állandó csapatai lennének itt a NATO-nak. Oroszország mindeközben egyre aktívabb Szíriában. Moszkvának minden szempontból jót tenne, ha Európa megmentőjeként szerepelne a migráns-válság rendezésében azzal, hogy hatékonyan fellép Szíriában. Ezzel a krími és ukrajnai helyzetről is elterelhetné a figyelmet és Európát is maga mellé állíthatná.
 
Megkezdődött a Brave Warrior 2015 elnevezésű hadgyakorlat, amely október 21-ig tart. A harcászati gyakorlaton összesen - de nem egy időben - hat nemzet több mint 1200 katonája vesz részt Magyarországon. A legnagyobb létszámban - mintegy ötszázan - az Európában állomásozó amerikai haderő alegységeitől érkeztek katonák.

NATO-források szerint a nyugati katonai szövetség a Krím félsziget jogellenes orosz bekebelezése és a kelet-ukrajnai szeparatisták támogatása nyomán egyértelmű jelzésekkel kívánja figyelmeztetni a moszkvai vezetést arra, hogy az észak-atlanti szervezet megvédelmezi valamennyi tagállamát.
A NATO ennek érdekében további regionális parancsnoki központokat akar létrehozni a keleti tagországokban, így Magyarországon és Szlovákiában - közölte pénteken az MTI.

Az Oroszországgal kiéleződött viszony miatt a NATO hónapok óta erősíti védelmi infrastruktúráját a szövetség keleti területein. Az Amerikai Egyesült Államok nemrég azt is bejelentette: több száz nehéz haditechnikai eszközt – harckocsit, páncélozott harcjárművet és önjáró tüzérségi eszközt – telepít a térségbe és – sajtóinformációk szerint – Magyarországra is. Korábban már döntés született parancsnoki központ létesítéséről mindhárom balti államban, valamint Lengyelországban, Romániában és Bulgáriában. E központoknak jövő év júliusára alkalmazhatóvá kell válniuk.

Az új parancsnoki központok tervezési és koordinációs szerepet töltenek majd be katonai gyakorlatok során, illetve az újonnan felálló gyors beavatkozású erő esetleges bevetésekor. Ezzel elismerve, hogy a kelet-európai tagállamok számára fenyegetést jelent az ukrán konfliktus.
 
Nem állomásoznak itt, de folyamatosan itt lehetnek

– A walesi NATO-csúcstalálkozón a tagországok amellett tették le a voksukat, hogy a szervezet erősítse jelenlétét Kelet- és Közép-Európában. Ezt elsősorban a balti államok és Lengyelország szorgalmazta, de Románia és Bulgária is igényelte. Mivel Walesben Magyarország is igennel szavazott, ez azt jelenti, hogy a magyar politikai vezetés is belemegy abba, hogy idehelyezzék a nehéz haditechnikai eszközöket – mondta a Délmagyarnak Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő. - A NATO korábban ígéretet tett arra, hogy állandó jelleggel nem telepít haderőt és nem telepít katonai infrastruktúrát a térségbe. És ezt be is tartja a szövetség, mivel az amerikaiak rotációs jelleggel, vagyis a térségünkben megrendezett hadgyakorlatokon lesznek csak jelen. Persze elméletileg elképzelhető egy olyan helyzet, hogy a térségbeli – közöttük a magyarországi – hadgyakorlatok olyan sűrűk lesznek, hogy gyakorlatilag mindig lesz olyan nyugati NATO-katona, aki itt tartózkodik – mondta Tálas Péter.

Az is elég sokatmondó, hogy a NATO vadászgépei tavaly több mint négyszázszor szálltak föl orosz repülők elfogására - négyszer annyiszor, mint 2013-ban - míg Moszkva háromezer esetben  - kétszer gyakrabban, mint egy évvel korábban - észlelte határainál a NATO taktikai repülőgépeinek mozgását.
 
Erőfitoktatás lehet, háborús összecsapás nem

Bár ezek az intézkedések semmilyen nemzetközi egyezményt nem sértenek, az orosz kormányt további erőfitogtatásra késztetheti. Sokan ezt máris úgy értelmezik, egy újabb hidegháború küszöbén állunk, és újabb fegyverkezési verseny kezdődik. Nógrádi György szerint ez nem értelmezhető: gazdasági szempontból a jelenlegi helyzetet össze sem lehet hasonlítani az egykori hidegháborús helyzettel. Míg az 1980-as évek végén az amerikai GDP alig duplája volt a szovjetének, 2013-ban ez a különbség már nyolcszoros volt, katonai kiadásokra pedig 2015-ben közel tízszer annyit költött Washington, mint Moszkva. Míg az 1990-es évek elején a NATO költségvetésének csupán felét adta az USA, ma már közel háromnegyedét, 74 százalékot. Mindez azt jelenti, hogy egy esetleges fegyverkezési verseny esetén Oroszország már az elején elbukna. A szakértő szerint közvetlen konfrontációtól nem kell tartani és arra is kevés az esély, hogy az ukrán–orosz konfliktus más országokra is átterjedjen.
 
Nem Ukrajna, a Krím lepheti meg a világot

Pedig alig egy hónapja még valós lehetőségnek láttak arra, hogy a jövőben kitör egy háború Oroszország és a NATO között – a londoni székhelyű European Leadership Network (ELN) jutott erre a hadgyakorlatok jellegét és az azokon részt vevők számát vizsgálva. Az elemzés két korábbi hadgyakorlatot említ. Oroszország idén márciusban 80 ezer katonáját trenírozta, míg a NATO - 22 országgal - júniusban 15 ezer katonát gyakorlatoztatott. Ami érdekes, hogy mindkét fél azt modellezte, mi történne, ha a másik fél megtámadná. Azaz Moszkva a NATO, a NATO pedig Oroszország elleni támadást-védekezést gyakoroltatott a katonákkal. Ezek a hadgyakorlatok a hidegháborút követő időszak legnagyobb ilyen manőverei voltak. A gyakorlat időtartama és területi kiterjedtsége valamint elnevezése arra utalnak, hogy ez a ténykedés messze túlmutat egy hagyományos katonai képzésen.

Az is figyelemreméltó a tanulmány szerint, hogy a szemben álló felek számára melyek az érzékeny pontok, ez pedig kiderül a gyakorlatozásokból. A NATO Lengyelországban és a balti államokban, míg Oroszország a Krímben és az észtekkel, lettekkel közös határszakaszon végeztetett hadgyakorlatokat.

Nógrádi György szerint ez nem véletlen. Ukrajna számára egy Oroszországgal szembeni viszályban még komoly gondot okozhat a többségében oroszok lakta Krím. Putyinék épp úgy szerezték meg a területet, mint ahogy a Nyugat egykor leválasztotta Koszovót. A felmérések szerint az ukrán lakosság 80 százaléka ebbe már beletörődött, ettől függetlenül ha valami puskaporos hordó lehet, akkor az a Krím – hangsúlyozza Nógrádi György. A legnagyobb kérdés viszont továbbra is az: felrobbanhat-e.
 
Az oroszok oldják meg a menekültválságot?

Amerikának persze nem tetszik, Oroszország közel-keleti aktivitása sem, céljaival ellentétes, hogy Moszkva visszatér a régióba, de már nem blokkolná, inkább ellenőrizné az orosz terveket. Az amerikai és orosz védelmi miniszterek pénteken telefonon beszéltek egymással. A Fehér Ház pedig közölte, hogy hajlandó taktikai megbeszélésekre Oroszországgal a szíriai háborúval kapcsolatban. Több mint egy év után ez volt az első alkalom, hogy a két politikus eszmét cserélt. Az Egyesült Államok ugyanis ellenzi, hogy Oroszország támogatja Bassár el-Aszad szíriai elnököt, és miután pedig Oroszország tavaly magához csatolta a Krímet és beavatkozott Ukrajnában, a Pentagon megszüntette a magas szintű megbeszéléseket Moszkvával.

Amerika célja egyértelmű – mondta Nógrádi György, biztonságpolitikai szakértő. – Miután nem járt sikerrel Kína meggyengítésében, fiyelme ismét a Közel-Kelet felé fordul és  Oroszországot is tovább akarja gyengíteni. Ehhez európai szövetségeseket kell találnia. Nagy-Britannia az USA oldalán áll, nemrég pedig a balti államok, a skandináv országok, a lengyelek, a románok és a bolgárok is csatlakoztak ehhez – mondja Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő. A szakember úgy látja, ezzel szemben kialakult egy másik blokk, a német–francia–osztrák–cseh–szlovák tengely, amihez Magyarország is csatlakozott. Ez kimondja, hogy az ukrán konfliktust politikai módszerekkel kell megoldani, és nincs szükség amerikai csapatok állomásoztatására.
 
Az ISIS nem áll meg Szíriánál

Ez elmúlt hetek történései alapján egyre inkább úgy tűnik, Moszkva be akarja bizonyítani Európának, hogy a menekültek okozta válságot hogyan lehet megoldani. Számos érv szól a viselkedése mellett és természetesen önös érdeke fellépni, mégis úgy tűnhet: Oroszország ezzel egy globális hatású regionális konfliktus rendezésében kezdeményező. Ezzel ugyanis erősítené meggyengült pozícióit a nemzetközi színtéren, blokkolná az amerikai törekvéseket a Közel-Keleten, elterelné a figyelmet az ukrán konfliktusról és az ENSZ-ben sem kéne emiatt magyarázkodnia, miközben megoldaná Európa egyik fő problémáját, amivel elkezdhetné rendezni kapcsolatát Európával.

Persze nagyon is önző célja is van: Szíria eltűnése a régió térképéről az orosz befolyás egyértelmű visszaszorulását jelentené, hiszen legfontosabb közel-keleti partneréről van szó.  Aszad bukása és az Iszlám Állam erősödése pedig vitathatatlanul fenyegeti Oroszországot. A dzsihadisták ugyanis nem állnak meg Szíriánál. Nem titok, hogy már most egyre aktívabbak Közép-Ázsiában, az Észak-Kaukázusban vagy Baskírföldön.
A Stratfor amerikai geopolitikai hírszerző és elemző cég a múlt héten olyan műholdfelvételeket közölt egy elemzésében, amelyen állítása szerint a légi támaszponton folyó építési munkálatok láthatók, harckocsik, helikopterek, tengerészgyalogosok érkeznek Latakiába, és egy meg nem nevezett amerikai tisztségviselő szerint az ott állomásozó orosz katonák száma már elérheti az 500-at. Moszkva azonban ezt mindeddig tagadta, ahogy azt is, hogy légi bázist építene Szíriában.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő azt mondta, Damaszkusz kérésére Oroszország fontolóra venné, hogy harcoló egységeket küldjön Szíriába.
Nógrádi György szerint el kell fogadni, hogy három globális játékos van ezen a világon, abból az első az USA. Nélküle nem lehet megoldani a szír konfliktust. Márpedig a menekültválság megoldásához arra van szükség, hogy Líbiában és Szíriában is rend legyen. De ehhez az oroszokat is be kell vonni.

VR-összeállítás-->