"Feltörték" a világvégére szánt sarkköri növényi génbankot

Hét éve működik a Norvégiához tartozó Spitzbergákon az a létesítmény, amelyet leginkább Noé bárkájához lehet hasonlítani – csak ez nem állatok, hanem kultúrnövények számára épült. A Spitzbergák Nemzetközi Magbunkert azért hozta létre a norvég kormány, hogy amennyiben baj éri a világ minden táján működő mintegy 1750 magbank valamelyikét, legyen egy vésztartalék, ahonnan pótolni lehet az elveszett magokat. Erre szükség is lehet: Afganisztánban és Irakban a háború miatt megsemmisültek a helyi génbankok, a Fülöp-szigeteken pedig árvíz tette tönkre az ott őrzött mintákat. Először pedig Szíriába vittek „haza” a Norvégiába menekített mintákból. Az Aleppóban működő magbank ugyanis a szíriai polgárháború miatt megközelíthetetlenné vált a kutatók számára.

„Ezeket a génbankokat azért hozzák létre a világ minden táján, hogy megőrizzék az élővilág sokszínűségét – mondta Baktay Borbála, a Nemzeti Diverzitás Központ igazgatója. – Ez az egyik cél, de az élelmiszer-biztonság és a hagyományaink szempontjából is fontos a haszonnövények, a táj és nemzeti fajtáink mintáinak őrzése. Amit egyébként mindenki maga is csinál kicsiben, amikor évről évre igyekszik jó körülmények között átteleltetni azokat a vetőmagokat, amelyeket a saját kiskertjéből begyűjt.”

Noé bárkáján nincsenek magyar magok

A Spitzbergákon 9 millió dollárból (mintegy 2,6 milliárd forintból) épített tárolót egy hegy gyomrában, 130 méter mélységben alakították ki. Ez a legnagyobb ilyen létesítmény, legnagyobb értéke pedig az, hogy a magok számára kedvező klimatikus viszonyokat nem mesterségesen kell előállítani, hanem természetes adottságok. A tároló leghidegebb részében mínusz 18 fokos hőmérséklet uralkodik, így kétszáz év alatt sem olvadnának fel a magvak. A tárolót úgy építették meg, hogy túléljen akár egy atomháborút, földrengést is. Folyamatosan érkeznek a minták: jelenleg 4000 faj 840 ezer magját tárolják benne, de magyar magok nincsenek, mert ahogy azt Baktay Borbála elmondta, nemcsak értéknek, védendőnek is tartjuk a hazai és tájfajtákat, ezért nem akarjuk azt kiadni más génbankoknak, ahonnét bárki hozzáférhet ezekhez. Számunkra megfelelő védelmet jelentenek a saját tárolóink.

Magyarországon az 1920-as években kezdődött ez a munka, 1973-ban nálunk adták át a világ első hűtő tárolóját. Ma pedig már hat helyen őrködnek, négy területen gyümölcsfákat és cserjéket, egy helyen magokat, egy másikon pedig haszonállatok génjeit őrzik. „Ennek egyébként egyre inkább jelentősége van – mutat rá a szakember –, hiszen nagyon is reális, hogy az éghajlatváltozás olyan helyzet elé állít bennünket, hogy kénytelenek leszünk az így konzervált régi fajtáinkhoz nyúlni, amikor olyan új változatokat akarunk nemesíteni, amelyek jobban bírják a szélsőséges időjárást.”

Magyarországon békeidőben is bármikor fel lehet törni a génbank készleteit. Sőt minden tavasszal meg is teszik ezt. A Nemzeti Diverzitás Központ egy webshophoz hasonló formában meghirdeti, milyen fajtákból lehet vetőmaghoz jutni tőlük. Van miből válogatni – 1100 növényfaj több mint 52 ezer fajtájából őriznek magot. Ezek jellemzően régi fajták, de egyre divatosabbak.

„Eleinte ingyen lehetett háztartási mennyiségben magokat rendelni tőlünk, de mivel a kezdeti igényekhez képest tízszeresére nőtt a megrendelés, bevezettünk egy 800 forintos adminisztrációs díjat – mondta Baktay Borbála. – Ez azonban nem ártott a lelkesedésnek, idén minden rekordot megdöntöttünk, még többen rendeltek mintákat. A paradicsom, a paprika a legnépszerűbb, de csicseriborsót is sokan kértek. Búzából van a legtöbb fajtánk, több mint nyolcezer mintát őrzünk, de babból is sok van, négyezernél több hazai fajtát tárolunk.”