Mindenre kész az EKB elnöke

Legnagyobb sikere felidézésével nyomatékosította az Európai Központi Bank (EKB) elnöke, Mario Draghi, hogy az eurózóna jegybankja kész nagyobbat lépni az eddigieknél. Megtesszük, amit meg kell tennünk az infláció növelése érdekében – jelentette ki pénteken Draghi –, amilyen gyorsan csak lehet. Az EKB frankfurti konferenciáján elhangzott szavak nagyon hasonlóak a 2012. júliusiakhoz: Draghi akkor az eurózóna adósságválságának tetőpontján fogalmazott úgy, hogy az EKB kész bármit megtenni a közös pénz védelme érdekében, és ezzel sikerült is lecsillapítania a valutaövezet gyenge láncszemei elleni támadásokat.

Az nem újdonság, hogy az EKB december 3-án lépni készül a középtávú inflációs cél elérése, a gazdasági növekedés ösztönzése érdekében. Minden valószínűség szerint kibővíti a most havi 60 milliárd eurós kötvényvásárlási programot, az is lehet, hogy határozottan kitolja annak határidejét (most „legalább 2016. szeptemberig” szól). Sokan számítanak arra is, hogy a mínusz 0,2 százalékos betéti kamatot még lejjebb viszi a kormányzótanács, a kérdés inkább csak az, hogy mindehhez mekkora többséget szerez Draghi. Jelen állás szerint a 25 tagú testület támogatja majd a további lazítást, de nem egyhangúlag.

A megengedő politikát mindig is hevesen ellenző Jens Weidmann, a Bundesbank elnöke Draghi beszéde után ismét kifejtette, amit szokott: nincs ok arra, hogy gyászos képet fessenek a gazdasági kilátásokról, az alacsony olajárakat az élénkítés eszközeként kell felfogni, nem pedig a defláció előfutáraként. Kell még egy kis idő ahhoz, hogy a már bevetett monetáris politikai eszközök hatása teljesen érvényesüljön – mondta a Reuters szerint Weidmann, hozzátéve: minél tovább tartja fenn az EKB az extra laza monetáris politikát, annál kevésbé lesz az hatékony, annál több kockázattal és mellékhatással kell számolni.

A decemberi kormányzótanácsi ülés résztvevői úgy hozhatnak majd döntést, hogy ismerik az EKB szakértőinek aznap megjelenő új inflációs prognózisát. Elemzői várakozások szerint a stáb kimutatja, hogy a jegybanki cél, a valamivel 2 százalék alatti infláció legalább 2017-ig elérhetetlen marad. A csak inflációs mandátumot követő jegybank még 2003-ban állapította meg ezt a célszámot; egyes vezetői – köztük maga Draghi is – korábban már hangot adtak olyan aggályaiknak, hogy ha túl sokáig tart a túlságosan alacsony infláció időszaka, akkor az már az EKB hitelességét is veszélyeztetheti.

a növekedésre és az inflációra. Félő, hogy az emberek épp az ajándékozási időszakban kerülik majd el a bevásárlóközpontokat, a karácsonyi vásárokat, a vendéglátóhelyeket, a légi forgalom fenyegetettsége miatt visszafogják a téli utazásokat. Jól járhatnak viszont az online kereskedelem szereplői, hiszen a merényletektől tartó vásárlók így elkerülhetik a zsúfolt helyeket.

a növekedésre és az inflációra. Félő, hogy az emberek épp az ajándékozási időszakban kerülik majd el a bevásárlóközpontokat, a karácsonyi vásárokat, a vendéglátóhelyeket, a légi forgalom fenyegetettsége miatt visszafogják a téli utazásokat. Jól járhatnak viszont az online kereskedelem szereplői, hiszen a merényletektől tartó vásárlók így elkerülhetik a zsúfolt helyeket. -->