BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Megsemmisülés fenyegeti Észak-Koreát

Élesen kirohant Észak-Korea, Irán és Venezuela ellen az ENSZ közgyűlésén mondott beszédében Donald Trump amerikai elnök, és minden ország vezetőjét felszólította, kövessék a példáját, és a saját népüket helyezzék előtérbe.

Az Egyesült Államok nem várja el, hogy más országok osszák az amerikai értékeket, kultúrát, politikai berendezkedést, nem akarja ráerőltetni másokra az életmódját, a világ békéjét és fejlődését azonban csak erős, virágzó, szuverén államok biztosíthatják. Trump hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok mindig a világ barátja lesz, akire számíthatnak szövetségesei, de többé nem hagyja magát kihasználni, a biztonságpolitikában is az amerikai érdekek képviselete lesz a legfőbb szempont.

Figyelmeztette Phenjant, hogy a teljes megsemmisülés fenyegeti, ha az Egyesült Államoknak meg kell magát védenie. Ebben az esetben az országának nem lesz más választása, mint elpusztítani Észak-Koreát. „A Rakétaember öngyilkos missziót hajt végre” – utalt gúnyosan Kim Dzsongun észak-koreai vezetőre. Megköszönte Kínának és Oroszországnak, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa többször is egyhangú határozatban ítélte el a phenjani nukleáris és fegyverprogramot, ám szerinte ennél sokkal határozottabb intézkedésekre van szükség. Mint fogalmazott: Phenjant teljesen el kell zárni a külvilágtól.

Ismét „szégyennek” és a történelem egyik legrosszabb megállapodásának nevezte az Iránnal a hat nagyhatalom által 2015-ben megkötött szerződést, és felszólította Teheránt, hogy fejezze be a terrorista szervezetek támogatását. Trump élesen bírálta Nicolas Maduro venezuelai elnököt is, aki, mint fogalmazott, „az összeomlás szélére vezetett egy valaha virágzó országot”.

Az észak-koreai válság eszkalálódásának egyik vetülete lehet, hogy a jövő évi amerikai védelmi költségvetést 700 milliárd dolláros összeggel szavazták meg a szenátusban, ami 61 milliárd dollárral több, mint amennyit Trump korábban kért.

A fegyverarzenál korszerűsítésére és a hadsereg működtetésére 640 milliárd jut. Ahhoz, hogy a megszavazott előterjesztés törvényerőre emelkedjen, és Trump is aláírhassa, módosítani kell a védelmi kiadásokat 549 milliárdban maximáló 2011-es törvényt, de ennek aligha lesz akadálya. Az konfliktusnak és a hadiipari lobbinak köszönhetően szétosztható pluszmilliárdokból legnagyobb arányban a Lockheed Martin részesülhet, amelytől eredetileg 70 darab F–35-ös vadászgépet rendelhettek volna, ennyit kért ugyanis Trump, végül a szenátus további 24 repülő beszerzését támogatta. A haditengerészet is túlnyerte magát: a jelenleg 275 hadra fogható hajóból álló flottát fokozatosan 355-re bővítik. Első körben 5,5 milliárd dollárért rendelhetnek Arleigh Burke-osztályú rombolókat, szemben a 3,6 milliárdos eredeti igénnyel. A rombolókat a General Dynamics és a Huntington Ingalls szállítja. Új, Virginia-osztályú tengeralattjárókra a kért 1,9 helyett 3,1 milliárd dollárt irányoztak elő, ami szintén e két vállalat között oszlik majd meg. A rakétaprogramhoz is hozzácsaptak közel egymilliárdot, így a végösszeg 8,5 milliárd lett.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.