Az Egyesült Államok nem várja el, hogy más országok osszák az amerikai értékeket, kultúrát, politikai berendezkedést, nem akarja ráerőltetni másokra az életmódját, a világ békéjét és fejlődését azonban csak erős, virágzó, szuverén államok biztosíthatják. Trump hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok mindig a világ barátja lesz, akire számíthatnak szövetségesei, de többé nem hagyja magát kihasználni, a biztonságpolitikában is az amerikai érdekek képviselete lesz a legfőbb szempont.
Figyelmeztette Phenjant, hogy a teljes megsemmisülés fenyegeti, ha az Egyesült Államoknak meg kell magát védenie. Ebben az esetben az országának nem lesz más választása, mint elpusztítani Észak-Koreát. „A Rakétaember öngyilkos missziót hajt végre” – utalt gúnyosan Kim Dzsongun észak-koreai vezetőre. Megköszönte Kínának és Oroszországnak, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa többször is egyhangú határozatban ítélte el a phenjani nukleáris és fegyverprogramot, ám szerinte ennél sokkal határozottabb intézkedésekre van szükség. Mint fogalmazott: Phenjant teljesen el kell zárni a külvilágtól.
Ismét „szégyennek” és a történelem egyik legrosszabb megállapodásának nevezte az Iránnal a hat nagyhatalom által 2015-ben megkötött szerződést, és felszólította Teheránt, hogy fejezze be a terrorista szervezetek támogatását. Trump élesen bírálta Nicolas Maduro venezuelai elnököt is, aki, mint fogalmazott, „az összeomlás szélére vezetett egy valaha virágzó országot”.
Az észak-koreai válság eszkalálódásának egyik vetülete lehet, hogy a jövő évi amerikai védelmi költségvetést 700 milliárd dolláros összeggel szavazták meg a szenátusban, ami 61 milliárd dollárral több, mint amennyit Trump korábban kért.
A fegyverarzenál korszerűsítésére és a hadsereg működtetésére 640 milliárd jut. Ahhoz, hogy a megszavazott előterjesztés törvényerőre emelkedjen, és Trump is aláírhassa, módosítani kell a védelmi kiadásokat 549 milliárdban maximáló 2011-es törvényt, de ennek aligha lesz akadálya. Az konfliktusnak és a hadiipari lobbinak köszönhetően szétosztható pluszmilliárdokból legnagyobb arányban a Lockheed Martin részesülhet, amelytől eredetileg 70 darab F–35-ös vadászgépet rendelhettek volna, ennyit kért ugyanis Trump, végül a szenátus további 24 repülő beszerzését támogatta. A haditengerészet is túlnyerte magát: a jelenleg 275 hadra fogható hajóból álló flottát fokozatosan 355-re bővítik. Első körben 5,5 milliárd dollárért rendelhetnek Arleigh Burke-osztályú rombolókat, szemben a 3,6 milliárdos eredeti igénnyel. A rombolókat a General Dynamics és a Huntington Ingalls szállítja. Új, Virginia-osztályú tengeralattjárókra a kért 1,9 helyett 3,1 milliárd dollárt irányoztak elő, ami szintén e két vállalat között oszlik majd meg. A rakétaprogramhoz is hozzácsaptak közel egymilliárdot, így a végösszeg 8,5 milliárd lett.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.