Egyelőre csak kutatják a digitális jegybankpénz lehetőségét

Az egyre inkább készpénzmentessé váló társadalom, a pénzforgalom fejlődése, valamint az egyre szélesebb körben elfogadott nézet (az úgynevezett endogén pénzelmélet), amely szerint a bankok hitelezésük révén új (számla)pénzt teremtenek, előtérbe hozta azt a gondolatot, hogy a jegybankoknak kellene előállítaniuk digitális jegybankpénzt (central bank digital currency – CBDC). Michael Kumhof, a Bank of England szenior kutatási tanácsadója a Corvinus Egyetem MNB tanszékének konferenciáján úgy vélekedett, hogy a digitális jegybankpénz az anticiklikus monetáris politika egyik fontos eszköze lehet.

Az CBDC kibocsátása a szakember szerint csak fedezett módon történhet – mögötte hitel vagy általánosan elfogadott eszköz (állampapír) kell hogy álljon. A felhasználhatóságot a szabad (vissza)váltással kell garantálni, vagyis a CBDC-t minden esetben költségmentesen 1:1 arányban kell tudni visszaváltani más típusú jegybankpénzre.

A digitális jegybankpénz bevezetése Kumhof szerint csökkentené a reálkamatokat, ami kedvezően hatna a kibocsátásra. A szakember szerint úgy kell számolni, hogy a bankbetétek túlnyomó többsége továbbra is megmaradna, a CBDC nem szűkítené túlzottan a pénzügyi közvetítőrendszer meglévő tagjainak lehetőségeit, a hitelnyújtás továbbra is a meglévő hitelintézetek hatáskörébe tartozna. A megoldás alkalmazása akár százalékos mértékben tudná segíteni a GDP növekedését, és stabilizálná az infláció és az üzleti ciklus folyamatait.

A rendezvényen Palotai Dániel, az MNB ügyvezető igazgatója rámutatott, hogy terjedő ismertségük mellett a szakmai közvéleményben jelentős különbségek mutatkoznak a digitális valuták megítélésében a nagyon szkeptikus álláspontoktól kezdve a pénzügyi rendszert gyökereiben átalakító véleményekig. Lehmann Kristóf, az MNB tanszék vezetője azt hangsúlyozta, hogy az új, blokkláncalapú megoldások gyakorlati alkalmazását a jegybankok eddig elkerülték, azonban szükség van ezek vizsgálatára.

Szabó Gergely, az MNB kutatója szerint a nagy kérdés az, hogy mekkora lesz az a pénztömeg, amely a korábbi banki számlapénzből a jegybankokhoz, digitális jegybankpénzbe transzferálódik. Ha a betétek nagy része digitális jegybankpénzbe menne át, az erősen hatna a banki működésre és a hitelezésre. Ugyancsak meghatározó, hogy milyen mértékű lehet a jegybanki rendelkezésre állás a pénzintézetek vonatkozásában.

A digitális jegybankpénz bevezetése önmagában még nem feltétlenül hoz jelentős változást a pénzteremtésben, a változás mértéke attól függ, hogy hogyan vannak meghatározva egyes keretfeltétek. Ha a látra szóló betétek nagy részét nem váltják át digitális jegybankpénzre, akkor nincs jelentős változás a mostani felálláshoz képest. De ha a digitális jegybankpénz népszerűbb lenne a bankbetéteknél, és nincs jelentős jegybanki rendelkezésre állás, akkor a bankok csak meglévő megtakarításokat tudnának közvetíteni; ez viszont számos további összetett, egymásba kapcsolódó kérdést vet fel. Mindez arra is rámutat, hogy a CBDC-vel kapcsolatos kutatások még csak az elején tartanak annak, hogy a folyamatokat megértsük.

Pénzforgalmi szempontból is alapvető változásokat hozhat a digitális jegybankpénz megjelenése – vélekedik Bartha Lajos, az MNB pénzügyi infrastruktúrák igazgatója, aki szerint meglehet, nem is a fintech vállalatok, sokkal inkább a digitális jegybanki pénzkibocsátás lehet a kihívója a klasszikus banki pénzforgalomnak.

Az elektronikus fizetések egyre inkább előtérbe kerülnek, ugyanakkor Magyarországon ma még csak a kereskedők felénél lehet bankkártyával fizetni – érzékeltette az MNB igazgatója, hogy ma még túl nagy lépésnek látszik a CBDC bevezetése. Nem véletlen, hogy a megoldással olyan országok foglalkoznak behatóbban – az Egyesült Királyság vagy Svédország –, ahol sokkal elterjedtebb az elektronikus bankhasználat és ezzel együtt a számlapénz szerepe (Skandináviában 15 százalék alatt van a készpénzhasználat aránya a teljes fizetési forgalmon belül). A digitális jegybankpénz megjelenése segíthetné szélesebb körök bevonását a modern pénzügyekbe – jegyezte meg Bartha Lajos.

Az MNB igazgatója a megoldás hiányosságairól is beszélt: a digitális jegybankpénz kezeléséhez a jegybanknak minden ügyfél számára számlát kellene vezetnie, az azzal járó valamennyi – jelenleg a bankok által végzett – szolgáltatást (fióki ügyfélszolgálat, call center, internetbank) kiépítve, s meg kellene felelnie azoknak az előírásoknak is (valós idejű tranzakciókezelés, ügyfél-azonosítás stb.), amelyeket ma szabályként ír elő a kereskedelmi bankoknak. A rendszer kiépítésének 10 millió potenciális számlatulajdonossal számolva kigazdálkodhatatlan beruházási költségei lennének, és akkor még nincs szó az adatvédelmi, pénzmosásellenes, betétvédelmi és egyéb szabályok (uniós, hazai jogszabályok, MNB-rendeletek) betartásáról, amire szintén fel kellene készülnie az MNB-nek mint számlaszolgáltatás-nyújtónak.

A központosított pénzkezelés miatt a kiberkockázat is fokozottabban jelentkezne, hiszen egy esetleges támadással lényegében a teljes magyar pénzforgalmi rendszer adatállománya elérhető lenne.

Bartha Lajos szerint a centralizált pénzforgalmi számlavezetés a bankok közti innovációs versenyt is alaposan szűkítené, ez pedig a szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfelek érdekével ellentétes lehet. Szó lehet persze a szolgáltatás bankokhoz történő kiszervezéséről – ahol rendelkezésre áll az infrastruktúra –, ám ezt az igazgató szerint jogilag nehéz megoldani, hiszen ez esetben a bank ügynök lenne, de a felelősség a jegybanké maradna.

Alternatíva lehetne egy olyan megosztott technológia (DLT) is, mint amilyen alapra a Bitcoin épül, ám Bartha Lajos szerint ez a megoldás ma nem tölti be a pénz alapfunkcióit, mivel kevés az elfogadóhely, s nem garantált az elszámolás. Az ilyen termék esetében szinte elképzelhetetlen a törvényes fizetőeszközhöz kötött árfolyam, hiszen épp az elfogadás miatt rendkívüli a volatilitás, rugalmatlan az elfogadás – emiatt az ilyen fizetőeszközök értékőrzése és biztonsága sem garantálható. A blockchain technológia ráadásul határaihoz érkezett: a felhasználók bővülése miatt ma egy óra hosszat tart, amíg egy Bitcoin-tranzakció elszámolása keresztülfut a rendszereken.

Persze van olyan megoldás, amikor a megosztáson alapuló rendszer működtethető, ennek feltétele, hogy a rendszer zárt legyen, és csak ellenőrzött partnerek vegyenek részt benne. Ez azonban lehetetlenné teszi a széles körben való alkalmazást. Szingapúrban és Kanadában tesztelik a megoldást, ám kérdés, hogy teljesíthetők-e a valós idejű bruttó elszámolási rendszer követelményei.

Volt már hasonló az MNB-ben

Bartha Lajos szerint a digitális jegybankpénz nem lenne előzmény nélküli Magyarországon, hiszen 1987-ig – a kétszintű bankrendszer kialakulásáig – a vállalatoknak az MNB-nél kellett kötelezően számlát vezetniük, 2009 óta pedig a kereskedelmi bankoknak vannak jegybanki számláik. A digitális pénz sem ismeretlen, ha azt vesszük, hogy 2004-ig az MNB virtuális számlán tartotta dolgozói pénzét, ők arról tudtak fizetni a Szabadság téri épület büféjében, sőt a jegybank saját ATM-jéből készpénzt is ki tudtak venni. | VG

Nem lehet

A konferencia kapcsán többen értetlenségüket fejezték ki, hogy a jegybank miért akar minden polgárnak számlát vezetni. Azon túl, hogy a felvetés önmagában is félreértésen alapul – ilyen szándék nem fogalmazódott meg, a Corvinus konferenciája a tudományos kutatás oldaláról vizsgálta a lehetőséget –, a megvalósítás előtt álló akadályok ma még sokkal nagyobbak, mint hogy akár csak elérhető célként lehetne a CBDC bevezetéséről beszélni. Az MNB bankszámlavezetési tevékenységének kereteit a jegybanktörvény határozza meg. E szerint – azon túl, hogy az MNB vezeti a kincstári egységes számlát és az Államadósság Kezelő Központ Zrt. pénzforgalmi számláját – jogosult a pénzforgalmi szolgáltatók, valamint a tőkepiaci törvény szerinti elszámolóházi tevékenységet, a fizetési rendszer működtetését, továbbá a pénzfeldolgozási tevékenységet végző szervezetek, a központi értéktár, az Országos Betétbiztosítási Alap, a Befektető-védelmi Alap és a jegybanktörvényben meghatározott alapvető feladataival összefüggésben bármely más belföldi szervezet, valamint – nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségek ellátása érdekében – külföldi szervezet részére forintban és külföldi pénznemben bankszámlát vezetni. Magánszemélyek számláit tehát az MNB nem vezetheti. | VG