Ismét nőtt az OTP negyedéves nyeresége

A vártnál jobb harmadik negyedéves eredményt tett közzé pénteken az OTP Bank. A konszolidált adózás utáni eredmény 79,3 milliárd forint lett, 14 százalékkal magasabb a tavalyinál, a korrigált adózott eredmény pedig 16 százalékkal 79,5 milliárd forintra emelkedett. A kelet-közép-európai működésből származó profit 17 százalékkal 69,8 milliárd forintra gyarapodott, ez főleg a magyarországi alaptevékenységnek, a horvát leánynak és a lízingnek köszönhető.

A magyarországi alaptevékenység (OTP Core) 46,7 milliárd forintnyi profitot hozott, 20 százalékkal többet, mint 2016 harmadik negyedévében. A teljesítő hitelek állománya Magyarországon dinamikus növekedésnek indult, éves szinten 18, negyedéves alapon 3 szá­­zalékkal emelkedett. Az AXA-akvizíciót nem számítva is 12 százalékkal bővült Magyarországon a hitelállomány. „Külön öröm, hogy a jelzáloghitelek állománya is nőni kezdett” – mondta Bencsik László, a bank vezérigazgató-helyettese az eredményeket ismertető sajtótájékoztatón. Ehhez hozzájárult, hogy az újonnan folyósított jelzáloghitelek volumene az idén Magyarországon 28 százalékkal nőtt, de személyi hitelből is több mint másfélszer annyit folyósított az OTP, mint tavaly. A verseny azonban egyre élénkebb a piacon, emiatt a kamatmarzs Magyarországon már csak 3,14 százalékos. Vállalati hitelből is egyre többre szerződik a bank, ezen a piacon 2008-hoz képest csaknem a duplájára, 14,3 százalékra nőtt a részesedése. A mikro- és kisvállalkozói hitelállomány Magyarországon több mint 14 százalékkal nőtt egy év alatt.

A második legtöbb profitot termelő egység a bolgár DSK Bank. A 11,3 milliárd forintos adózott eredmény ugyan 23 százalékkal gyengébb lett a tavalyinál, de még így is kiemelkedő, 21,1 százalékos a sajáttőke-arányos megtérülés a bolgár leánynál. A profitcsökkenés fő oka Bulgáriában a kamatszint és a marzsok folyamatos lemorzsolódása.

A harmadik legnagyobb profitot Oroszország szállította, a harmadik negyedévben 6,4 milliárd forint volt az onnan származó adózott eredmény. Horvátországra sem lehet panasz, hiszen 6 milliárd forinttal járult hozzá az utolsó negyedév nyereségéhez. Az itteni javulás azonban nagymértékben a Splitska banka akvizíciójának köszönhető. A Szerbiában vásárolt Vojvodjanska banka eredménye várhatóan az idei utolsó negyedévben, a romániai Banca Romaneascáé pedig 2018 első negyedévében kerülhet be a gyorsjelentésbe. Az OTP további felvásárlásokat is tervez, a gyorsjelentésben azt írják: az organikus növekedés biztosításához szükséges tőkén túlmenően termelődő tőkét jelentős részben további értékteremtő akvizíciókra szánják. Az éves osztalék folyamatos növelésére is törekszenek majd – írják.

Mindezek ellenére pénteken csökkent az OTP árfolyama. „A jelentés jobb lett a vártnál” – mondja Le Phuong Hai Thanh, a Con­corde elemzője. A részvény egyrészt a rossz nemzetközi hangulat miatt esett, másrészt kissé negatívvá tette a képet, hogy a tőkemegfelelési mutató megcélzott mértékét a bank 12,5-ről 15 százalékra emelte, emiatt korlátozottabbak lesznek a felvásárlási és osztalékfizetési lehetőségei is. A Concorde ajánlása a részvényre jelenleg egyébként a felhalmozás, ami a semlegesnél jobb ugyan, de még nem vétel, a célár pedig 11 400 forint.

Újabb célpont a radaron

Még az idén megkezdik a szerbiai Komercijalna banka (KB) privatizációját, amelyre az OTP Bank is bejelentkezhet – közölte a Vecernje Novosti belgrádi napilap. A KB 41,7 százalékban állami, 24,43 százalékban az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), tíz százalékban pedig a Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC) tulajdonában van – írja az MTI. A pénzintézet iránt az OTP mellett egy meg nem nevezett török bank és az egyik legismertebb szerb vállalkozó, Miodra Kostic is érdeklődik. A KB tőzsdei értéke 258 millió euró, de ennél többet kell majd fizetni érte. A cég az év első kilenc hónapjában 48 millió euró profittal zárt, piaci részesedése 12 százalék.