Lassult az áremelkedés üteme

Októberben 2,2 százalékkal nőtt a fogyasztói árindex 2016 azonos időszakához képest – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéséből. A friss adat visszaesést jelent az augusztusi és szeptemberi értékekhez képest, amikor 2,6, illetve 2,5 százalékos inflációt mértek. Legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk (6,8 százalék), valamint a fogyasztói kosár jelentős részét adó élelmiszerek (3,3 százalék) ára nőtt. Ez utóbbiak közül kiemelkedett a feldolgozott tejtermékek, a vaj, vajkrém (17,3 százalék) és a sajt (8,1 százalék) drágulása, a baromfihús ára viszont 12,8 százalékkal csökkent. Jelentősen, 11,6 százalékkal nőtt a tűzifa ára.

„Az októberi inflációs adatok igazolták a várakozásainkat, hiszen a szeptemberben látotthoz képest lassult a tempó. Ez nem egy új trendet jelez, hanem átmeneti jelenség, alapvetően a bázishatás okozza, amely 2018 elejére teljesen elhalványulhat” – mondta Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető elemzője a friss adatokról.

„A tejtermékek és az adóemelés miatt a dohánytermékek árának emelkedése ellenére a maginfláció 2,7 százalékra mérséklődött, ami a régiós és az európai árnövekedési ciklust tükrözi – értékelte az adatokat Suppan Gergely, a TakarékBank osztályvezetője. – Ezektől megszűrve bőven 2 százalék alatt maradhatott a maginfláció, amely továbbra is elmarad a 3 százalékos inflációs céltól, és nem tükrözi sem az élénkülő belső keresletnek, sem a bérköltségek növekedésének az inflációs hatásait.”

Németh Dávid, a K&H vezető makrogazdasági elemzője szerint három tényező járult hozzá a maginfláció csökkenéséhez: a ruházati cikkek ára a tavalyinál egyenletesebben alakult, stagnált az egészségügyi szolgáltatások ára, ezenkívül a sportszerek, játékok havi drágulásának 1 százalék alatti tempója fogta vissza a mutatót.

Az infláció trendjében a belső kereslet erősödése, a béremelkedések hatása továbbra is a vártnál lassabban jelentkezik, elsősorban a lakáspiacon tapasztalható kereslet miatt. A folytatódó béremelkedés, a maginflációs trend és az olajárak legutóbbi világpiaci emelkedése azonban továbbra is felfelé mutató kockázatot tükröz. Az éves átlagos infláció 2,3 százalék közelében alakulhat, a 3 százalékos inflációs szint tartós átlépése még jövőre sem valószínű – értékelte az adatokat a CIB elemzői részlege.

A jövő év elején hatályba lépő áfacsökkentések, a külső inflációs hatás hiánya és az élelmiszerárak vártnál alacsonyabb csökkenése lefelé nyomhatja a fogyasztói árindexet – vetíti előre a jövő évi várakozásokat Dunai Gábor, az OTP makroelemzője.