A kormányzó konzervatívok negyven parlamenti képviselője kész támogatni a Theresa May elleni bizalmatlansági indítványt – értesült a Sunday Times. Ez ugyan nyolccal kevesebb a szükségesnél, de jelzi, hogy egyre erősödik a nyomás a kormányfőn az Európai Unióból való kilépési tárgyalások sikertelensége és a kabinetet megrázó botrányok miatt.
A legújabb Brexit-forduló ismét eredménytelenül végződött a múlt héten, Michel Barnier, az Európai Bizottság főtárgyalója a tárgyalások után, pénteken két hetet adott a brit kormánynak arra, hogy jobb ajánlattal álljon elő a pénzügyi megállapodást illetően. Amennyiben London nem hajlandó eleget fizetni, valamint nem sikerül „valódi és őszinte haladást” elérni a Nagy-Britanniában élő uniós állampolgárok majdani jogaival és az északír–ír határral kapcsolatban, akkor nem lesz áttörés az év végéig, és nem térhetnek át a jövőbeni kétoldalú kapcsolatok tárgyalására – figyelmeztetett. Barnier és David Davis brit Brexit-miniszter még egy tárgyalási fordulót tart a decemberi EU-csúcs előtt, ahol majd a továbblépésről döntenek. Ha addig nem jutnak dűlőre, akkor valószínűleg nem lesz elég idő 2019 márciusáig a kereskedelmi kapcsolatok kidolgozására, illetve arra, hogy ezt valamennyi uniós tagállam ratifikálja. A német iparszövetség is úgy látja, hogy a tárgyalások elhúzódása fokozza a „kemény”, vagyis megállapodás nélküli Brexit veszélyét. Joachim Lang, a német iparvállalatok szakmai képviseleti szervezete, a BDI (Bundesverband der Deutschen Industrie) elnöke pénteken annak a reményének adott hangot, hogy May pontosabb tájékoztatást ad a kilépéssel kapcsolatos brit álláspontról a nagy európai gazdasági szövetségek vezetőinek hétfői találkozóján. Erre Németországból a BDI-n kívül a munkaadók képviseleti szerve kapott meghívást. A német vállalatoknak mindenekelőtt jogbiztonságra lenne szükségük, a teljes bizonytalanságra való tekintettel azonban minden eshetőségre fel kell készülniük. „Minden más naivitás lenne részünkről” – szögezte le a BDI elnöke.
Németország terhei várhatóan jelentősen megnövekednek a brit kilépés után, ugyanis 10,2 milliárd euróval csökkennek majd az EU költségvetési forrásai, és ennek pótlására változatlan keretfeltételek mellett Németországnak 16 százalékkal, vagyis 3,8 milliárd euróval kellene növelnie a befizetéseit – számoltak be a Funke médiacsoport lapjai az Európai Parlament jelentéséről. Németország az EU legnagyobb nettó befizetője, a Deutsche Welle internetes oldala szerint tavaly nettó hozzájárulása elérte a 15,6 milliárd eurót. A Brexit után a többiekre jóval kisebb teher hárul majd: Franciaország évi 5-6 milliárdos nettó befizetése 1,2, Olaszországé 1 milliárd euróval emelkedik. Egyelőre még folyik a vita arról, hogy csökkentsék-e a közös költségvetést, vagy új források után nézzenek, például adók formájában.
A vártnál gyorsabban nőtt az ipari termelés
A szeptember volt közel egy éve a legjobb hónapja a brit iparnak, a termelés 0,9 százalékkal emelkedett augusztushoz és 2,5 százalékkal a múlt év azonos időszakához képest – közölte a brit statisztikai hivatal (ONS). A Reuters által megkérdezett elemzők 0,3, illetve 1,9 százalékos növekedésre számítottak. Az eredményt a globális gazdaság jó teljesítménye és a gyengébb font exportösztönző hatása támogatta. Az ONS nem változtatott a GDP harmadik negyedévi növekedésére vonatkozó 0,4 százalékos előrejelzésén, ami elmarad az eurózóna 0,6 százalékos bővülésétől.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.