Rég nem látott növekedés jöhet

Idén 3,7 százalékkal nőhet a GDP, a következő két évben pedig 3 és 4 százalék között alakulhat a gazdasági növekedés üteme. Emellett az államadósság csökkenésének üteme is megfelel majd a következő években az egyhuszados szabálynak (az adósságrátának a 60 százalék feletti rész huszadával kell csökkennie), és 2019-re 70 százalék (69,4 százalék) alá csökkenhet a GDP-arányos államadósság – derült ki az Európai Bizottság (EB) friss jelentéséből.

Az idei növekedést elsősorban a belső kereslet élénkülésének, a magas fogyasztói bizalomnak és a növekvő béreknek tulajdonítja a jelentés, ami a növekvő import következtében viszont a cserearány romlásához vezetett, és emiatt az export negatívan járult hozzá a GDP-változáshoz. Másik fontos tényezőként a bruttó állóeszköz-felhalmozást emelik ki, amely 25 százalékkal nőtt az EU-s források kifizetésének köszönhetően.

Jövőre 3,6 százalékos növekedésre számít az EB, amit a béremeléseknek és a feltámadó hitelezésnek köszönhető lakossági beruházások támaszthatnak alá (egyebek mellett az új lakások vásárlása, építése, tartós fogyasztási cikkek beszerzése, halasztott fogyasztás realizálása). Két számjegyű növekedés várható a vállalati és az állami szféra beruházásainál, ami az uniós források kifizetésének köszönhető. Ez viszont növekvő importtal jár, ami tovább ronthatja a cserearányt, és a nettó exportmérleg a negatív tartományban mozoghat, annak ellenére, hogy a járműgyártás exportjában jelentős bővülésre lehet számítani. 2019-re valamivel lassul a növekedési ütem, 3,1 százalékkal nőhet a gazdaság, amit a reálbér-növekedés ütemének lassulásával, a kapacitáskorlátok kialakulásával és a kilábaló EU-s országokkal folytatott kereskedelem mérséklésével magyaráznak.

Az előrejelzés szerint a fogyasztói árindex a következő években a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott 3 százalékos inflációs cél alatt alakul, és 2019-ben érheti el a 3 százalékot. A bizottság e jelzése alátámaszthatja a jegybank törekvéseit a laza monetáris politika 2020-ig történő fenntartására.

Idén 2,1 százalék körül alakulhat az államháztartás hiánya, amit a járulékcsökkentésnek és a társasági adó 9 százalékra vágásának tulajdonítanak, de szerepet játszik benne az expanzív fiskális politika is. Ezt a gazdaság fehérítése miatt befolyó pluszbevételek részben kompenzálják.

A hiány 2018-ban 2,6 százalékra ugorhat, ami a járulékcsökkentésnek és a szektoriális áfacsökkentésnek tudható be, 2019-ben viszont (a fiskális politika változása nélkül) már javul az egyenleg, 2,3 százalékos deficittel számol az előrejelzés. A váratlan egészségügyi kiadásokat és a beruházások nem előrejelezhető drágulását veszélyként említi a jelentés, noha a számítások során figyelembe vették a várakozásoktól elmaradó beruházásbővülést.

Tíz éve nem tapasztalt ütemben bővülhet az idén az Európai Unió

Tíz éve nem látott növekedés várható az eurózónában, idén 2,2 százalékkal nőhet a közös fizetőeszközt használó országok EU-s GDP-je az Európai Bizottság előrejelzése szerint, ami jelentősen meghaladja a tavaszi, 1,7 százalékos becslést. Az EU gazdasága is hasonló mértékben bővülhet, a bizottság friss prognózisa szerint 2,3 százalékos lehet az idei várható GDP-növekedés, ami szintén jelentősen meghaladja a korábbi 1,9 százalékos előrejelzést. Jövőre az euróövezetben és az EU-ban is 2,1 százalékos bővülést vetít előre az EB, 2019-re pedig 1,9 százalékra teszik a növekedés mértékét. | VG