A repülővel érkezők több pénzt hagynak Magyarországon

A 2015-ben légi közlekedéssel érkező, mintegy 4,4 millió utas csupán tizede a közúton érkező 43,9 millió turistának, ám a repülővel érkezők fejenként átlagosan 169 900 forintot hagynak az országban, szemben a nagyjából húszezer forintot költő közúti látogatókkal. A forgalom növekedése is a repülős közlekedés esetén dinamikusabb: 2011–2015 között a repülővel érkezők száma 25 százalékkal, míg a közutat használó látogatók száma csak 16 százalékkal nőtt – derül ki a Budapest Airport és a repülőtéri térségfejlesztési klaszter megbízásából a Századvég Gazdaságkutató Zrt. által végzett felmérésből.

Mindez számos dolognak köszönhető: egyrészt az Európai Unióban és világszerte is sokkal kedvezőbb, olcsóbb megoldások érhetők el a repülésben, mint néhány évtizeddel korábban, másrészt az ország turisztikai vonzerejének köszönhetően egyre távolabbról is érkezhetnek hozzánk közvetlen repülőjáratok. Jó példa erre a 2015 óta minden nyáron visszatérő Torontó–Budapest járat, jövő évben pedig három új észak-amerikai célállomás is elérhető lesz, New York, Chicago, valamint Philadelphia.

Az USA-ban kimondottan népszerűek vagyunk a többi országhoz képest. A Magyar Turisztikai Ügynökség 2016-os adatai szerint az Egyesült Államokból mintegy 278 ezer utas érkezett a magyarországi kereskedelmi szálláshelyekre egy év alatt – csak Németországból, az Egyesült Királyságból és két szomszédunkból, Ausztriából és Romániából érkezett több turista az országba. Kelet felől hasonlóan nagy érdeklődés övezi a magyar turisztikai látványosságokat: Kínából mintegy 170 ezren, Oroszországból 138 ezren, Koreából pedig 123 ezren szálltak meg nálunk tavaly.

A turizmus 10 százalékkal járul hozzá Magyarország nemzetgazdasági tevékenységéhez, a Magyar Turisztikai Ügynökség célja az, hogy ez a szám 16 százalékra növekedjen a következő években. A szervezet 2018-ban kétszer annyi forrásból gazdálkodhat, mint 2017-ben, ami lehetőséget kínál arra, hogy még több országban népszerűsítsék Magyarországot, és növeljék a külföldről érkező vendégek számát.

A repülőteret üzemeltető Budapest Airport 2020-ig több olyan beruházást tervez megvalósítani, amellyel jelentősen növelheti majd a hazánkba látogató turisták számát: egyebek mellett új utasmóló és szálloda is épül. Ezek, összevetve az egyre népszerűbb légiutas-turizmus trendjeivel, pozitív hatással lehetnek a gazdaságra is. A repülőtér 2016-ban 11,4 millió utast fogadott, a fejlesztések nyomán az előrejelzés szerint 2023-ra ez a szám akár a 15 milliót is megközelítheti. A Századvég tanulmánya rámutatott, hogy a budapesti repülőtér összesen több mint 900 milliárd forint hozzáadott értéket állított elő 2015-ben, valamint 45 563 fő foglalkoztatását biztosította.

„A légi közlekedés az Európai Unióban teljesen piaci alapon működik, sőt mindenfajta állami támogatás kifejezetten tiltva van. A budapesti repülőtér üzemeltetője is magántőkéből hajtja végre a repülőtéri fejlesztéseket, így kijelenthető, hogy a légi közlekedés közelmúltbeli fejlődése – szemben a többi közlekedési szektorral (közút, vasút, városi tömegközlekedés) – gyakorlatilag állami finanszírozás nélkül volt megvalósítható” – mondta el Szarvas Gábor, a Budapest Airport közösségi kapcsolatokért, környezetvédelemért és működésbiztonságért felelős igazgatója.