A sport nyer 2018-ban

Választási év közeledvén, néhány elem kivételével (amelyekkel összeállításunkban is foglalkozunk) óriási változások nem voltak várhatók az adórendszerben, s ezek a várakozások igazolódtak is. Mint Pálszabó Tibor, az EY adótanácsadói partnere elmondta, a változtatások egyértelműen az adómérséklés irányába mutatnak.

Az elektromos autók terjedése kézzelfogható, de még nem alakult ki az elektromos töltés piaci árazása. Ebben a helyzetben – indokolhatóan – a jogalkotó lehetőséget teremtett arra, hogy a töltőállomások telepítésének veszteségét a nyereségadó alapjának terhére hároméves intervallumban elszámolják a cégek.

Jelentős a sportot, különösen az élsportot támogató adóintézkedések köre. A jövő évtől a sportvállalkozásoknak nem kell helyi iparűzési adót fizetniük jegyértékesítésből, reklám-, közvetítésijog- és játékjog-értékesítésből származó bevételeik után. Ennél is jelentősebb, hogy az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) alá eső jövedelmet kapó hivatásos sportolók és edzők esetében az ekho felső határát már év közben 125-ről 250 millió forintra emelték, azaz egy havi 20 millió forintot kereső labdarúgó még kedvezményes közteherfizetés mellett folytathatja sporttevékenységét. Szintén kedvezményt kapnak a sportolókat foglalkoztató vállalkozások: míg a munkavállaló a jövőben is 15 százalékos mértékkel adózik, a munkáltató mentesül a 20 százalékos ekho alól (jövőre 19,5 százalék).

Ugyancsak a sportot támogatja az a módosítás, amely szerint abban az esetben, ha egy hitelintézet a nyereségét terhelő TAO-ból nem tud sporttámogatást fizetni, akkor azt a bankadó terhére is teljesítheti.