Szolgáltató NAV: barátságos mesterlövészek

Már az adóhivatali ellenőrzésekben is visszaköszön a szolgáltató NAV koncepció, amelyet az új, 2018. január 1-jétől hatályos adózás rendjéről szóló törvény (Art.) és adózási rendtartás (Ar.) tovább fog erősíteni – nyilatkozta a Világgazdaságnak Heinczinger Róbert, az EY adóellenőrzésekkel és -vitákkal foglalkozó partnere. Egyrészt egyértelműen látszik, hogy a NAV tényleg a segítő arcát mutatja a hibázó adóalanyoknak. Heinczinger Róbert itt Tállai Andrást, az NGM adópolitikáért felelős államtitkárát idézte, aki a Nemzeti Adókonzultáción arról beszélt, hogy az adóhatóság elsődleges feladata nem az, hogy rengeteg megállapítást tegyen és bírságoljon, hanem az, hogy a költségvetés számára járó pénzek minél nagyobb hányada befolyjon.

Tállai szerint a NAV munkatársainak „mesterlövészeknek” kell lenniük, akik ugyan kevesen vannak, de a korábbiaknál pontosabban céloznak. Az EY szakembere szerint ennek a célnak a teljesítésében nagy segítség, hogy egyre több az elektronikusan beküldött és feltöltött adat, a NAV pedig egyre kifinomultabb big data módszerekkel éri el, hogy a diszkrepanciák kiszűrésével valóban célzottan tudja kijelölni, mit érdemes vizsgálni egy-egy adózónál, vagy épp adózók meghatározott csoportjánál. Az adótraffipax is egyre jobban teljesít.

Az új adóhatósági eljárás nagy előnyének tartja Heinczinger Róbert, hogy egyértelműsítve lettek az ellenőrzések típusai, mint ahogy az is nagy könnyebbség, hogy a megbízható adózóknál 180, egyéb jogalanyoknál 365 napos abszolút, tehát nem hosszabbítható határidőt írtak elő a teljes – adott esetben tehát külföldi érdekeltségek áttekintésével járó – ellenőrzés lezárására.

Jól látható az adóviták számának csökkentésére irányuló szándék is a jogalkotó részéről, ám az adópartner szerint itt már nem árt résen lenni. Való igaz, a szabályozás szerint a kiszabott bírság felét kell csak befizetnie az adózónak, ha az elsőfokú határozat megállapításait nem vitatja, ám az EY szakembere hiányolja a bírósági eljárásoknál megszokott középmérték alkalmazását az alapbírság meghatározásánál, amelyet a súlyosbító és enyhítő tételek mozgathatnak el. Ha a NAV az elsőfokú határozatában a maximális bírságot érvényesíti, akkor a felezés a normál büntetés mértékét jelentheti, s ezért mond le az adózó a megállapítások vitatásának jogáról.

Ugyancsak átalakítja az adóellenőrzések rendszerét az a módosítás, amely szerint a fellebbezési szakaszban már bizonyos esetekben nem lehet becsatolni az ügyirathoz új bizonyítékokat. Míg korábban a cég gondolhatta úgy, hogy a NAV-nak adott tájékoztatás vagy igazolás elegendő lesz, és az álláspontot igazoló üzleti partnert csak a fellebbezés idején kérte tanúzásra, ezeket a mentő tételeket már a folyamat elején fel kell térképezni, és az ügyhöz kell csatolni. „Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a NAV-os megállapításokra első körben adott észrevétel lesz az új keresetlevél” – mondta Heinczinger Róbert. Mindez természetesen a tanácsadók munkáját is átértékeli. Az eddig gyakorlat szerint az ügyfelek sokszor nem fordultak segítségért addigi, amíg zajlott az adóvizsgálat, ám most – a rendkívül szűk határidők miatt – a vizsgálat első pillanatától érdemes adótanácsadókat és adóperekre szakosodott jogászokat bevonni az ügybe, nehogy egy perdöntő dokumentum becsatolásának elmulasztása miatt essen el érdekeinek jogszerű képviseletétől az adózó – mondta az EY adópartnere.