Újabb áfacsökkentésért lobbiznak

Az előrejelzések szerint az uniós tejtermelés 2018-ban 1,5 százalékkal nő, emiatt az EU-ban sokan csökkentik a termelést. Ezt a magyar tejszektorban semmi esetre sem kellene követni, inkább a fogyasztás növekedését lenne jó ösztönözni – jelentette ki előadásában Mélykuti Tibor, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. Szerinte e téren Magyarországnak nagy tartalékai vannak, hiszen míg például Finnországban vagy Hollandiában az egy főre jutó éves tejfogyasztás meghaladja a 400 litert, addig nálunk csupán 160-165 liter.

A terméktanács fontos feladatának nevezte a tisztességtelen piaci szereplők jelenlétének csökkentését. Mint mondta, a fogyasztókat megtévesztő imitátumok miatt több bejelentés érkezett az élelmiszerlánc-biztonsági hatósághoz, és léptek a szabályozás folyamatos szigorításáért is. Ez egyébként uniós szinten is fontos téma, az Európai Bizottság például nemrég tiltotta meg a szójatermékeknél a tej szó használatát.

Mélykuti szerint a magyar tejágazatot 2016-ban a 63 milliárd forintos támogatás mentette meg a csődtől, ezért kellett az európai tejtermelő országokhoz képest kevésbé csökkenteni a termelést. Az elnök az idei – 3-3 milliárd forint uniós és nemzeti forrásból érkező – kivételes alkalmazkodási támogatás kifizetését, illetve a tejkilogrammonként 55 forintot jelentő támogatás teljes, valamint az egyedenként 102 ezer forint körüli tehéntámogatás 65 százalékos előlegének kifizetését is segítségként említette. Ezeknél is többet jelentene azonban a nyerstej-árak magasan tartása, hogy a költségeket fedezzék.

A szakmaközi szervezet fontosnak tartja a GMO-mentes tejtermelés pozícióinak erősítését, ezért – a már meglévő szálastakarmány-támogatáson túl – literenként 3 forintos támogatásért lobbizik az agrártárcánál. Annak érdekében is javaslatokkal bombázza az agrártárcát, hogy a friss tej áfájának csökkentése után a folyadéktejpiac túlnyomó részét kitevő UHT- és ESL-tejeknél is csökkenjen a forgalmi adó, valamint a túró, a vaj, a tejföl és a félkemény sajtok áfáját is csökkentsék.

A világpiacon intenzíven nőtt a kereslet a tejzsír iránt, emiatt Nyugat-Európában már fajtaváltáson gondolkodnak – jelentette ki Juhász Anikó, az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) főigazgatója. Cél a hosszabb ideig termelésben tartható, a betegségekkel szemben kevésbé érzékeny fajták tartása és természetesen a nagyobb zsírtartalmú tej. Magyarországon a tej beltartalmi értékeinek javítása érdekében a takarmányozási technológiákon is módosítani kell. Ezt a termelés fenntarthatósági szempontjai is indokolják, ilyen például az ammóniakibocsátás csökkentésének kényszere – hangsúlyozta a főigazgató.

Az idén januártól júliusig a tej- és tejtermékexport 36, az import pedig 23 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest – mondta Oláh Zsanett, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. vezérigazgatója. A 300 millió liter nyers tejen kívül a sajt és a túró kivitele jelentős. A vezérigazgató szerint a magyar agrár- és élelmiszer-gazdaság szereplőinek nemcsak termékexportban érdemes gondolkodniuk, hanem technológiák külpiaci értékesítésében is.