A várakozások szerint nőtt a gazdaság

A Világgazdaság elemzői konszenzusának megfelelően, éves alapon 3,6 százalékkal bővült a magyar gazdaság a harmadik negyedévben a nyers adatok szerint. Szezonálisan és naptárhatással igazítva 3,8 százalék volt a növekedés, míg negyedéves alapon 0,8 százalékos, áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentésében. Ennek alapján 2017 első kilenc hónapjában 3,7 százalékos GDP-növekedéssel kalkulálhatunk az előző év azonos időszakához képest. A KSH közlése szerint a növekedéshez legnagyobb mértékben a piaci alapú szolgáltatások járultak hozzá.

A mostani közzététel során 1995-től kezdődően revizionálták a nyers adatokat. Ennek alapján a KSH 2014 óta átlagosan 0,2 százalékponttal magasabb GDP-t állapított meg a korábbi méréshez képest. Módszertani változás lehet a háttérben, de az adatok jellemzően felfele módosulása közelebb vitt minket a 4 százalékos GDP-növekedéshez – válaszolta Virovácz Péter, az ING Bank vezető makrogazdasági elemzője, amikor a Világgazdaság a revízió hatásairól kérdezte. Az elemző kiemelte a naptárhatás szerepét is, mivel az idén a harmadik negyedévben eggyel kevesebb munkanap volt, mint 2016-ban, ami szintén jelentős eltérést okozott a felpörgő gazdaság miatt. Ezt jól mutatja a nyers és az igazított adatok közötti 0,2 százalékpontos eltérés.

Már a KSH iparra vonatkozó részadatai is bővülést mutattak a harmadik negyedévre, és még erőteljesebb lehet az utolsó idei negyedév gyorsulása. Az eddigi emelkedésben jelentős szerepe volt az építőiparnak, hiszen a családi otthonteremtési program egyre inkább kiteljesedik, nő a lakásépítési engedélyek száma, ez jelentkezik az ágazat eredményeiben is. Jól szerepelt a járműipar is, a mezőgazdaság azonban szerényebb eredményeket ért el – értékelte az adatokat Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.

A fogyasztási dinamika, a lakás- és irodaátadási hullám, az EU-források és más állami beruházások felfutása, az új autóipari kapacitások és az új feldolgozóipari beruházások következtében az év végéig gyorsuló gazdaságra számít a TakarékBank elemzője, Suppan Gergely, aki jövőre felfelé mutató kockázatokat lát. A kilátások ugyanis évtizedek óta nem voltak ilyen kedvezők, de a munkaerőhiány korlátot szabhat a bővülésnek.

Jelentős az európai konjunktúra szerepe is. A fő húzóerőnek tekintett német gazdaság bővülése a harmadik negyedévben a piaci konszenzusnál gyorsabb, 2,3 százalékos volt. A régiós versenytársak növekedési üteme a lengyel, a cseh, illetve a román esetben is meghaladta a várakozásokat – vélik a CIB Bank elemzői. Kedvező, hogy a harmadik negyedévben már gyorsult a magyar gazdaság növekedési üteme a második negyedéves 3,3 százalékhoz képest. A régiós növekedési statisztikák ugyanakkor azt sugallják, hogy a térség többi országa jobban tud profitálni az általános európai fellendülésből – tette hozzá Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője. A régiós versenytársak közül kimagaslott a 8,6 százalékos román növekedési adat, amely ebben a negyedévben még a gyorsan fejlődő Kínáét is lepipálta (6,8 százalék).