Hetente egy bankkártyányi műanyagot eszünk

Köztudott, hogy napjainkban az óceánok már tele vannak műanyag szeméttel. Évente több mint 8 millió tonna hulladék ömlik a tengerekbe a folyókon keresztül, a partokról vagy a hajókról. A műanyag szemét az óceánok és tengerek minden részén megtalálható, a partmenti vizektől egészen a legnagyobb mélységekben. A szennyezés már akkora mérteket öltött, hogy az óceánok a levegőt is szennyezik, mivel a viharok a mikroműanyagokat a vízpermettel felszívja a légkörbe és körbe fújják a bolygón. A Földön már vannak olyan helyek, ahol a havazáshoz hasonlóan hullik a mikroműanyag az égből. A The Guardian készített feltáró cikket az óceánok szennyezettségéről, a hulladék útjáról és az okozott károkról.

Legsűrűbben a víz felszínén úszkáló pet palackokkal és teknősök orrába ragadt szívószálakkal szokták képeken illusztrálni az óceánok szennyezettségét, pedig ezek a hulladékok a problémának csak egy kis szeletét jelentik. Megvizsgálva, mondhatni górcső alá véve a tengerek vizét látható, hogy az ökoszisztéma minden részén megtalálhatók a műanyagok. Eltérés csak abban van, hogy az egyes mélységekben változik a szemét összetétele. Miközben a partmenti vizek esetében a műanyag zacskók, az elviteles ételhordó dobozok és a pet palackok vannak nagyobb számban, addig a nyílt óceánon hajóskötelek, horgászfelszerelések és műanyag poharak és fedők hánykolódnak. A legnagyobb problémát egyértelműen a műanyagzacskók és a pet palackok jelentik, amik az ökoszisztéma szinte minden szegmensében jelen vannak.

Hatalmas gondot jelent még a vízben lévő nagy tömegű cigarettacsikk és a katchupos csomagolások. Ez utóbbi alatt azokat a kicsi plasztikcsomagolásokat kell érteni, amikbe különböző szószokat, vagy akár szappant is lehet kapni. Ezek a tasakok rendkívül szennyezőek, mivel méretükből adódóan nehezen összegyűjthetők és az újrahasznosításuk is szinte lehetetlen, emiatt pedig az igény is elenyésző a visszagyűjtésükre. Ez főleg Ázsiában jelent gondot, ahol kifejezetten nagy számban használják ezeket a kis tasakokat, például az Unilever termékei esetében, mivel kényelmes és olcsó megoldást jelentenek az alacsonyabb jövedelmű rétegek számára.

A legfőbb ellenség: a mikroműanyag

A Föld és különösen a vizek ökoszisztémájának legnagyobb ellensége a mikroműanyagok. Ezekből a mikroszkopikus méretű szálakból, szilánkokból és apró darabokból álló műanyag hulladékokból már felbecsülhetetlen mennyiség épült be a bolygó vízkészletébe. A The Guardian arról ír, hogy annyi mikroműanyag van már az ivóvízben is, hogy egy átlagos ember egy hét alatt egy hitelkártyányi műanyagot fogyaszt el pusztán azzal, hogy iszik.

A mikroműanyag számos forrásból kerül a vízbe. A ruhákból például a mosás közben az apró műanyagszálak kerülnek a szennyvízbe és ezen keresztül a a folyókba, és így tovább. A nagyobb műanyag termékek gyártásához használt feldolgozatlan műanyagot általában teherhajókon szállítják az óceánokon keresztül. Ezekről a hajókról több milliárdos mennyiségben szóródik a műanyag a vízbe és akkora károkat okoz, mint az olajkiömlések. Az óceánokban található mikroműanyag több mint negyede a használt gumiabroncsokon keresztül jut a környezetbe. 

A műanyagszennyezés a vizekben már akkora, hogy a kutatók egy teljesen új ökoszisztéma kialakulásáról beszélnek. Ezt magyarul plasztiszférának nevezik, ami a tengereken kialakult hulladékszigetek élővilágát jelenti. Ezek a szemétszigetek ma már számos élőlénynek, állatnak, gombának és baktériumnak adnak otthont.