Ragad a padló, üveg a plafon – nem csak március 8-án érdekes a nők helyzete

Eltelt egy hét a nemzetközi nőnap óta, amikor hömpölyögtek a köszöntések, az évi egyszeri megnyilatkozások a nők dicséretéről és fontosságáról. Ugyanakkor a fajsúlyosabb tartalmak között fellelhető kutatások szerint, habár érzékelhető egy mérsékelt javulás, messze az esélyegyenlőség a nemek között. Pedig az elemzések más irányt és főleg sebességet javasolnának.

Tanulmányozta a kérdést többek között a Budapesti Corvinus Egyetem, az Egyenlítő Alapítvány és az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány is. Az utóbbi például öt pontban összegezte a legnagyobb hátrányokat:

• Több mint 30 országban a nők és a lányok nem rendelkeznek ugyanolyan jogokkal a földtulajdonláshoz és -örökléshez, mint a férfiak és a fiúk.
• A nők a férfiaknál kisebb valószínűséggel férnek hozzá pénzintézetekhez vagy rendelkeznek bankszámlával.
• A digitális szakadék a nemek között is létezik, mivel a 3,9 milliárd ember, akik nem rendelkeznek internetkapcsolattal, többnyire vidéken élnek, szegényebbek, kevésbé képzettek, illetve általában nők és lányok.
• A nők kisebb valószínűséggel kezdenek vállalkozásba, és több hátránnyal kell szembenézniük a vállalkozásindítás során.
• A nemek közötti bérszakadék az életkorral – a karrier során és a növekvő családi igényekkel együtt – nő: idősebb korban jobban ki vannak téve a szegénység és a társadalmi kirekesztődés kockázatának.

Ennek folyományaként „ragadós a padló”, ami azt jelenti, hogy jobbára társadalmi nyomás miatt a nők inkább választanak olyan munkahelyet, amely a nőiesnek vélt családanyaszereppel összeegyeztető. Így felülreprezentáltak az olyan, viszonylag alacsony fizetésű ágazatokban, mint a gondozás, a kereskedelem vagy az oktatás, amelyek ráadásul kevésbé megbecsültek, és alacsony mobilitás jellemzi őket. 

Másfél hónappal több munka ugyanazért a pénzért

Az eredendő problémák világosak: az UNESCO becslései szerint világszerte 129 millió lány nem jár iskolába, ebből 32 millió általános iskolás, 97 millió középiskolás korú. 

Magyarországon a legutóbbi befejezett tanévben 760 ezer lány tanult a köznevelésben, a teljes tanulólétszám 49 százaléka – az imént sorolt trendekkel szemben nálunk a korai iskolaelhagyók aránya 12,3:11,6 százalék a fiúk „javára”, ráadásul felsőoktatási képzésben 160 ezer női hallgató vett részt, ez a hallgatók 55 százaléka.

Viszont a nők munkaerőpiaci részvétele alacsonyabb a férfiakénál, a foglalkoztatási ráta jókora eltéréseket mutat, és nemcsak idehaza, hanem európai és világviszonylatban is: a mi 10 százalékpontos különbségünk éppenséggel az EU-átlagot hozza. Megemlítendő, hogy az adatok javulgatnak az elmúlt évtizedekhez képest, hiszen az unióban 2009-ben még csak 56,7 százalék volt a női részvétel, ma pedig már 63,4, Magyarországon pedig 18 százalékponttal nőtt a hölgyek foglalkoztatása.

Az ENSZ 2018-as jelentése szerint több mint 2,7 milliárd nőt korlátoztak abban, hogy azonos munkalehetőséget kapjanak. A 2018-ban vizsgált 189 gazdaság közül 104-ben olyan törvények vannak érvényben, amelyek gátolják, hogy a nők bizonyos munkakörökben dolgozzanak, 59 gazdaságban nincs törvény a munkahelyi szexuális zaklatásra, és 18-ban a férjek megakadályozhatják, hogy a feleségük dolgozzon.

Mindezek után aligha meglepetés, hogy a bérekben is nagyok a különbségek. 2021-ben a nők bruttó órabére átlagosan 12,7 százalékkal volt alacsonyabb a férfiakénál az EU-ban, így az Eurostat számításai szerint 1,5 hónappal többet kellene dolgozniuk, hogy behozzák a különbséget. Szerencsére ez a bérszakadék is szűkül: mi nem lehetünk büszkék a 17,3 százalékunkra, de a legrosszabb Észtországban, ahol 20,5 százalék ez a mutató, viszont 

Öregfiúk-bajnokság

Ha esetleg mégis sikerül elrugaszkodni a részletezett, ragacsos padlóról, majd leküzdeni a felsorolt nehézségeket, akkor ütközhetnek bele a nők a magaslati akadályba: ez az üvegplafon.

„A legfelső szinten még kevésbé vannak jelen a nők: ez az úgynevezett vertikális szegregáció” – kezdte prof. dr. Nagy Beáta, a Budapesti Corvinus Egyetem Társadalom és Politikatudományi Intézetének vezetője. Kifejtette: ha még feljebb megyünk, a vállalati igazgatótanácsokban már csak 10 százalék a nők aránya, ami drámaian alacsony szám. Volt olyan fejvadász, aki elmondta: ő 85 százalékban eltalálja, ki kell egy cégnek, és ha a vállalatnál eddig jól működött az úgynevezett „old boys network”, a nagyon összeszokott férfitársaság, akkor az úgy is marad.

A közvélemény elég hagyományosan gondolkodik, például a legutóbbi Eurobarometer statisztikában Bulgáriában és Magyarországon a megkérdezettek 80 százaléka mondta azt, hogy a nőknek a családi szerep a legfontosabb. 

Nagy Beáta elmondása szerint létezik azonban egy párhuzamos dimenzió is: a Telekomnál már 50-50 százalék a nő-férfi arány a felső vezetésben, a lengyeleknél pedig a tőzsdén jegyzett cégeknél kötelező nyilvánosságra hozni, milyen a vállalati boardban a nemek aránya, ami az új EU-s elvárásokban is benne van, és gyorsan hoz eredményt. 

Sok pénzbe kerül az egyenlőtlenség

Alátámasztja a törekvés helyességét, hogy az IMF egy 2018-as elemzésében kiemelte, a nők gazdasági szerepvállalása növeli a termelékenységet, fokozza a gazdasági diverzifikációt és a jövedelmi egyenlőséget. A Realindex Investments 2022-ben készített felmérése szerint pedig minél nagyobb a nők aránya a cégek felső vezetőinek körében, annál magasabb a profitabilitás: a tőkearányos megtérülés ötéves periódust vizsgálva következetesen, akár közel 30 százalékkal is magasabb lehet.

– ez az ára a nemek közötti egyenlőtlenségnek, ami nagyon sokáig eltarthat még.

„Ezek a kutatások alátámasztják, hogy pénzügyileg sikeresebb lesz a céged, társadalmilag az országod, ha nők is irányítják: a női vezetőket is alkalmazó cégekről bebizonyosodott, hogy több pénzt keresnek, jobb döntéseket hoznak, sikeresebbek, tehát hatalmas anyagi veszteséget jelent családi, céges és országos szinten is, ha nem vonjuk be a nőket a vezetésbe” – mondta Heal Edina, az Egyenlítő Alapítvány vezetője. 

Megállapította, hogy az üvegplafon felszámolása bonyolult kérdés, mert az évszázadok folyamán nem láttunk olyan sok nőt vezető szerepben, mint férfit, ezért nem bízunk annyira a női irányításban. Az előítéleteket azonban nem letagadni vagy eltitkolni kell, hanem felismerni, megismerni, és ha kell, felülírni – tette hozzá.