Félmegoldást hozott a szén-dioxid-vita

Háromoldalú egyeztetések kezdődtek tegnap az uniós tagállamok, az Európai Parlament (EP) és az Európai Bizottság (EB) képviselői között arról, milyen mértékben korlátozzák 2030-ig az EU-ban az új személygépjárművek és kisteherautók szén-dioxid-kibocsátását.

A tagállamok környezetvédelmi miniszterei a szerda hajnalig elhúzódó tanácsülésükön végül abban állapodtak meg, hogy a 2021-re előirányzott értékekhez képest 2025-re 15, 2030-ra pedig 35 százalékkal kellene leszorítani az új autók szén-dioxid-kibocsátását.

A T&E tiszta járművekkel foglalkozó csoportjának igazgatója, Greg Archer csalódottan fogadta a szakminiszterek döntését, és a 2030-ra 40 százalékos csökkentés mellett síkra szálló EP erőteljes fellépésében reménykedik. Ez még nem lejátszott meccs, a tárgyalások során még születhet az EP akaratát érvényre juttató, szigorúbb korlátozás – idézi a Financial Times.

Az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) közleményében arra buzdította a tagállamok kormányait, hogy észszerű és betartható korlátozási értékekben állapodjanak meg, miután az EB 30 százalékos javaslatához képest az EP képviselői egy hete úgy döntöttek, emelik a tétet, és 40 százalékos csökkentést írnak elő 2030-ra.

Jóllehet a tagállamok szén-dioxid-csökkentési javaslata kevésbé drasztikus, mint amit az EP szeretne bevezetni, de még így is fennáll a veszélye annak, hogy az intézkedés negatív hatást gyakorol az iparág versenyképességére, az ágazati munkavállalókra és magukra a vásárlókra is

– mondta Erik Jonnaert. Az ACEA főtitkára hangsúlyozta, az uniós autóipari szereplők már most – a szigorúbb korlátozások nélkül – is kiemelt fontosságú feladatnak tekintik a járművek szén-dioxid-kibocsátásának visszaszorítását, és milliárdokat fektetnek az elektromos autók fejlesztésébe is.

A keddi tanácsülésen az autóipar érdekében próbált fellépni Németország. Angela Merkel kancellár már korábban is jelezte, hogy az EB 30 százalékos csökkentési értékét preferálná, majd a tegnapi döntés után üdvözölte a 35 százalékos javaslatot, kiemelve, hogy a célkitűzést 2023-ban kötelező lesz majd felülvizsgálni.

A korábban tiltakozó németek mögé egyébként csak Magyarország, Románia és Bulgária sorakozott fel, e négy ország alkotta a „harmincasok táborát”.

Ugyanakkor többek között Franciaország, Hollandia és Írország is a magasabb, 40 százalékos kibocsátási korlátozás mellett kardoskodott. Bonyolult vita végeredménye ez a megegyezés – összegezte a 13 órás tanácsülés eseményeit Miguel Arias Canete éghajlat- és energiapolitikáért felelős uniós biztos. A szakminiszterek az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) friss jelentésére is reagáltak a tanácsülésen.

Közös sajtóközleményükben mély aggodalmukat fejezték ki, mert az IPCC számításai szerint a szén-dioxid-kibocsátás mértékét 2030-ra a 2010-es értékhez képest 45 százalékkal kellene csökkenteni, hogy a felmelegedés ne haladja meg a párizsi klímaegyezményben célként kitűzött 1,5 Celsius-fokot. Az Európai Bizottságot képviselő Canete mellett tizenöt tagország – Belgium, Ciprus, Dánia, az Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svédország és Szlovénia – is szorgalmazta, hogy szigorítsák az Európai Unió klímavédelmi célkitűzéseit, ám több másik ország részéről ellenállásba ütköztek. Érdemi előrelépés aligha várható ezen a területen, hiszen az új célkitűzések elfogadásához mind a 28 tagállam jóváhagyása kellene.