Nem fenntartható módon történik a válságból való kilábalás

Rekord mértékben, 5,8 százalékkal vagyis majdnem két gigatonnával zuhant

a kibocsátott szén-dioxid mennyisége a világban tavaly, mert a pandémia okozta zárlatintézkedések visszafogták a gazdasági aktivitást, de ez a hatás nem bizonyul tartósnak – írta éves globális jelentésében a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA). A tavalyi visszaesés a kibocsátásban ötször akkora volt, mint ami 2009-ben történt, amikor a nemzetközi pénzügyi válság okozott recessziót.

Ez azonban messze nem jelenti azt, hogy jó pályára kerültünk:

a tavalyi 31,5 gigatonnát elérő gázkibocsátás is elegendő volt ahhoz, hogy a szén-dioxid koncentrációja a légkörben elérje a 412,5/egymillió egységet, ami mintegy 50 százalékkal magasabb, mint az ipari forradalom előtt, és tovább fűti a világ „üvegházát”. Ez alapvetően fontos információ a Joe Biden amerikai elnök által csütörtökre összehívott online globális klímacsúcs és az őszi glasgow-i konferencia előtt. Ráadásul idén az ügynökség előrejelzése szerint az energiával összefüggő szennyezés 4,8 százalékkal nőhet, 33 gigatonnára, ami alig marad el a a 2018–19-es időszakban elért történelmi csúcstól. Ekkora éves megugrás 2010 óta nem volt. A növekedés kisebb lehet, ha a vártnál lassabban halad a Covid–19 elleni oltási kampány, ha új, veszélyes vírusvariánsokkal kell harcba szállni, és ha a világgazdaság kilábalásának üteme elmarad az előre jelzett hatszázalékos bővüléstől – írta a jelentés.

Az ügynökség szerint a világ energiakereslete az idén 4,6 százalékkal nőhet,

ezzel több mint behozva a tavalyi négyszázalékos visszaesést, és fél százalékkal a 2019-es szint fölé emelkedve. A várt bővülés majdnem 70 százaléka a feltörekvő és a fejlődő gazdaságokban következhet be, ahol 3,4 százalékos lehet az emelkedés 2019-hez képest, miközben a fejlett országokban 3 százalékkal csökken a kereslet. Nagy lendülettel térhet vissza a kereslet a szénre: 60 százalékkal többel nőhet, mint az összes megújuló energiafajtára együttvéve, és megközelítheti a 2014-es rekordszintet.

A valószínűsített 4,5 százalékos növekedés több mint 80 százaléka Ázsiában várható.

Az olajkereslet 6,2 százalékkal növekedhet az idén, de ez még mindig mintegy 3 százalékkal a 2019-es alatti szintet jelentene. A földgáz iránti kereslet 3,2 százalékkal emelkedhet ez évben – főképp Ázsiában, a Közép-Keleten és Oroszországban –, ami a szintjét egy százalékkal a 2019-es fölé vinné. Az áramkereslet 4,5 százalékkal nőhet, ami a 2020-as visszaesésnek több mint az ötszöröse, és a megújuló energiából származó áram idei termelésemelkedésének csaknem a felét Kína adja – jövendölte az ügynökség.