Ezt érdemes tudni a szelektív hulladékgyűjtésről: szabályok, színek, hulladéknaptár, hulladékudvarok

A szelektív hulladékgyűjtés lényege az újrahasznosítás, ami biztosítja, hogy a tárgyaink előállításához felhasznált nyersanyag és energia ne vésszen kárba. Az anyagok újrahasznosításához eleve kevesebb energiafelhasználás szükséges, mint a nyersanyagok kitermeléséhez, szállításához és feldolgozásához új termékek előállítása során. A hulladék újrahasznosításával továbbá csökkenthető a talaj-és levegőszennyezés is, mivel a hulladék így nem egy szeméttelepen landol. A bomló szemét ugyanis üvegházhatású gázokat, például metánt bocsát ki, ami hozzájárul a globális felmelegedéshez. Azt, hogy mit tehetünk egyénileg azért, hogy az általunk termelt szemét minél nagyobb része újrahasznosítható legyen, az alábbi cikkben gyűjtöttük össze. 

Megdöbbentő adat, hogy egy ember az élete során körülbelül hatszázszor több szemetet termel, mint a saját testsúlya, ez több teherautónyi hulladékot tesz ki. Amikor a szemetet a hulladékégetőkben elégetik, az jelentős karbonlábnyommal jár, ugyanis ilyenkor nagy mennyiségű üvegházhatású gáz kerül a levegőbe. Az általunk felhalmozott hulladéknak azonban a nagy része másodlagos nyersanyagként újrahasznosítható, így ez egy jó módszer arra, hogy csökkentsük a légszennyezést, a környezetterhelést, a Föld kizsákmányolását, valamint a primer erőforrásokat (például fa) is kímélhetjük így.

Az újrahasznosítás nem valamiféle divat vagy trend, hanem egy olyan közös feladat, amellyel mindannyian hozzájárulhatunk környezetünk védelméhez, akár magánszemélyként, akár cégként tesszük ezt.

Milyen hulladékokat lehet újrahasznosítani?

A konyhában és a kertünkben keletkezett szerves hulladék legnagyobb része komposztálható. Érdemes a zöldségpucolás után megmaradt részeket, a banán, narancs vagy épp a tojás héját és a kávézaccot külön gyűjteni, majd a kertünkben kialakított komposztálóba rakni, később ez segítheti tápanyagban dúsabbá tenni a talajt a veteményesünk számára. A papír és a kartondobozok szintén könnyedén újrahasznosíthatóak. Az újságok, szórólapok, borítékok, irodai papírok kiválóan alkalmasak különféle tárgyak elkészítésére, vagy könyv- és újságnyomtatásra is felhasználhatóak. A fa szintén egy olyan anyag, amit ezer és ezer módon hasznosíthatunk újra bútorok, tárgyak, fapadló formájában.

Az üveg az egyik legkönnyebben újrahasznosítható anyag: számtalanszor újraolvasztható, így különféle üveg- és más tárgyak készítésére alkalmas. Apróra zúzva üvegaszfalt és üveggyapot előállítására is újrahasznosítható.

A fém konzervdobozok, üdítős fémdobozok is nagyon értékesek az újrahasznosítás szempontjából, ugyanis az alumínium teljes mértékben és végtelen alkalommal felhasználható. Gyártása azonban jelentős környezeti kockázattal és terheléssel jár, így itt különösképpen nagy hangsúly van az újrahasznosításon, és az azt megelőző szelektív gyűjtésen, ami mindannyiunk közös felelőssége.

Az alucsomagolás egyébként más szempontokat nézve egy környezetbarátabb módszer, mint például a műanyag palackozás. A valaha legyártott alumíniumok 75 százaléka ugyanis még napjainkban is forgalomban van, míg az egy év alatt piacra dobott PET-palackok 13 százaléka lesz csupán újrahasznosítva. Az üvegpalackok esetén ez az arány 59 százalék.

A műanyag – amely sajnos az életünk minden területén körbevesz minket – az egyik legkárosabb anyag a környezetünkre nézve, ezért érdemes más olyan anyaggal helyettesíteni, ami környezetbarát. A műanyag ugyanis már az előállítása során is szennyez, aztán később a használata alatt is, ráadásul a legtöbb műanyag 500 év alatt sem bomlik le. Sőt, a műanyag már az előállításához szükséges alapanyagok kinyerésekor is szennyez, ugyanis fosszilis tüzelőanyagokból készül (kőolaj és földgáz), ezek kinyerésekor pedig nagy mennyiségű üvegházhatású és egyéb káros gáz (benzol, szén-monoxid, hidrogén-szulfid) kerül a levegőbe. A Greenpeace tájékoztatása szerint a műanyagok globális előállítása és elégetése egyetlen év alatt 189 darab szénerőmű légszennyezésének mértékével megegyező szinten terheli a környezetünket.

A műanyagból a használatuk során olyan káros anyagok oldódnak ki, amelyek az emberi szervezetre is ártalmasak. A WWF által megrendelt egyik tanulmány szerint hetente 5 gramm műanyagot fogyasztunk el, ez megfelel egy bankkártya súlyának. És hogy honnan kerül ez a szervezetünkbe? Például – sok egyéb dolog mellett – a palackozott vízből, a csapvízből, a sörből, kagylókból és a sóból. Ezért is égetően fontos kérdés foglalkozni a világ műanyagszennyezettségével, amely elsősorban az ökoszisztémára káros.

A műanyaghasználat jelentősen hozzájárul a klímaváltozáshoz is. Ez a káros anyag már ott van az óceánokban, folyókban, tavakban és a talajban is, visszafordíthatatlan csapást mérve a növény-és állatvilágra. Évente több millió tonnányi műanyag szivárog a természetbe. További letaglózó tény, hogy az eddig megtermelt műanyag több mint 90 százalékát soha nem hasznosították újra. A legnagyobb környezetvédelmi kihívást az egyszer használatos műanyagok jelentik. A fentieket mérlegelve nem lehet kérdés, hogy műanyag vásárlása esetén fontos olyat választani, ami újrahasznosítható, és az is lényeges, hogy a használata után szelektíven gyűjtsük. Ezzel máris tehetünk egy lépést a műanyagszennyezettség csökkentéséért.

Így lehet csökkenteni a hulladékot az otthoni háztartásban

Az Európai Unióban egy átlagos fogyasztó évente 4,8 tonna hulladékot termel. Ha csökkentjük a háztartási hulladékot, azzal nem csak a bolygónkért teszünk lépéseket, hanem pénzt és időt is megtakaríthatunk.

Íme 12 tipp, amit érdemes megfontolni:

1. Használjon újrahasznosítható műanyag zacskókat a vásárlásnál, de ennél is jobb opció, ha beszerez vászonból készült kisebb zsákokat, táskákat
2. Mindig készítsen listát vásárlás előtt, hogy ne vegyen meg felesleges dolgokat, élelmiszereket
3. Élelmiszer tárolására válassza inkább az üvegedényeket
4. Használja újra a vizes palackokat, de a legjobb egy saját kulacs beszerzése
5. Kezdjen el komposztálni az udvaron, teraszon vagy a konyhában
6. Fizesse számláit online, ezzel is csökkentve a papírhasználatot
7. Felejtse el a papírt a konyhában is, papírtörlők helyett használjon konyharuhát
8. Jegyzeteljen régi újságokra, borítékokra, ne vegyen elő mindenhez tiszta papírt
9. Hasznosítsa újra a régi dolgait: egy kopott póló például kiváló törlőrongy lehet a takarításnál
10. Adományozza el megunt tárgyait, ruháit, könyveit
11. Keresse ön is az újrahasznosított árut
12. Szelektálja a hulladékot és gyűjtse a megfelelő helyen

Hogyan kell szelektíven gyűjteni a hulladékot?

A lényege ennek az, hogy mindig figyeljünk arra, hogy a különféle anyagú háztartási szemetet egymástól szétválasztva gyűjtsük össze, rendszerezzük azokat, majd az anyaguk alapján a megfelelő színű (kék, sárga, szürke, zöld, fehér) kukába dobjuk ki. Ezzel a módszerrel az általunk felhalmozott hulladéktól környezetbarát módon válhatunk meg a szelektív hulladékgyűjtő szigeteken. Az ott lévő tartályokba napszaktól függetlenül elhegyezhetjük a hulladékot, amelyek a következők lehetnek:

• papír hulladék
• műanyag hulladék
• fém hulladék
• fehér üveg hulladék
• színes üveg hulladék

Veszélyes hulladékot (elem, akkumulátor) nem szabad ezekbe kidobni, ezeket a hulladékudvarokban adhatjuk csak le.

Így kell használni a szelektív gyűjtőtartályokat, és ezt jelentik a színek

Kék tartály

Szabad: A kék fedelű tartály a papír alapú hulladék gyűjtőhelye. Tehát ebbe kerülhetnek az újságok, füzetek, borítékok, könyvek, hullámpapírok, csomagolópapírok és kartondobozok. A dobozokat, kartondobozokat a kidobás előtt össze kell lapítani, hogy minél kevesebb helyet foglaljanak el. Korábban az volt a szabály, hogy az italos kartondobozokat (tejes-, gyümölcsleves doboz) a gyűjtés előtt alaposan ki kell mosni. Január 1-jétől viszont a Fővárosi Közterület-fenntartó úgy döntött, Budapesten az FKF valamennyi begyűjtési rendszerében (házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés, gyűjtőszigetek, lakossági hulladékudvarok) az italos kartondoboz átkerül a kevert csomagolási hulladékok közé, tehát a sárga fedelű tartályokba, a kék fedelű tartályokban ezentúl kizárólag tiszta papírhulladék gyűjthető.

Tilos: Nem szabad a tartályba élelmiszer-maradványokat és egyéb olajos, zsíros, oldószeres szennyeződéseket tartalmazó papírokat dobni, így használt papírzsebkendőt, törlőkendőt és szalvétát sem. Tilos továbbá indogópapírt, faxpapírt, pelenkát és használt egészségügyi betétet ide dobni.

Sárga tartály 

Szabad: A sárga fedelű gyűjtőedénybe a műanyaga alapú hulladék kerül. Tehát ebbe a tartályba dobja az üdítős és ásványvizes PET palackokat, a háztartási flakonokat, kozmetikai szerek flakonjai, és azok kupakjait (lecsavarva), az otthonában előforduló tiszta fóliákat, szatyrokat. Ide kerülnek a tejes,- tejfölös, -és joghurtos poharak is, de fontos, hogy kidobás előtt ezeket ki kell mosni. A műanyag flakonokat lapítva kell a kukába helyezni.

Házhoz menő szelektív hulladékgyűjtésnél a sárga fedelű kukába kerülnek a fém alapú hulladékok is a műanyag alapú hulladékokkal együtt. Így ilyen esetben a sárga kukába dobja a különféle háztartási fémhulladékokat (péládul evőeszközöket) és az italos fémdobozokat is. A házhoz menő szelektív hulladékgyűjtésnél a fém- és műanyaghulladékok elkülönítése utólag történik. 

Ezeket a műanyagfajtákat dobhatja a sárga gyűjtőbe:

• PET: 1-es kód
• HDPE: 2-es kód
• LDPE: 4-es kód
• PP: 5-ös kód

A fentiek meghatározásában segítségünkre lehet a műanyag árukon feltüntetett csomagolási háromszög, azaz a hulladékkezelésre vonatkozó jelölés (PIC-kód).

Ezekből derül ki, hogy melyik műanyagot gyűjthetjük szelektíven és hogy újrahasznosíthatóak-e. A különböző műanyag típusokat 1-től 7-ig osztályozzák.  

Az 1-es, 2-es, 4-es és 5-ös kóddal ellátott újrahasznosítható, így kidobható a sárga kukába, a 3-as, 6-os és 7-es jelölésű műanyagokat azonban csak a kommunális hulladékudvarokban szabad lerakni.

Tilos: Nem szabad a sárga kukába zsíros, olajos, háztartási vegyi anyaggal szennyezett flakont, margarinos dobozt dobni, ahogy élelmiszer-maradványt tartalmazó műanyagot sem. Továbbá tilos fogkefét, műanyag játékot, nejlonharisnyát, CD-lemezt, magnó- és videokazettát rakni a gyűjtőbe. A fémhulladékokat kiöblítve, tisztán kell beletenni, ahogy a flakonokat is. 

Szürke tartály

Ebbe kerül a fém alapú hulladék. Házhoz menő szelektív hulladékgyűjtésnél, ahogy azt korábban már írtuk, a sárga fedelű kukába kerülnek ezek is a műanyagok közé.

Zöld tartály

Ebbe helyezze el a színes üvegeket (boros-és sörösüvegek), de előtte csavarja le azok kupakját!

Fehér tartály

A fehér gyűjtőbe dobhatjuk be a fehér üvegeket (befőttes üveg, ásványvizes üvegek, röviditalos üvegpalackok), természetesen fedél vagy kupak nélkül.

Tilos: Nem dobhatunk az üvegeknek szánt tartályokba (és a többibe sem) kerámiát, neoncsövet, ablaküveget, tükröt, villanykörtét, szemüveget, porcelánt vagy orvosságos üveget.

Kidobhatom a hungarocellt valamelyik tartályba a szelektív hulladékgyűjtő szigeteken?

Nem. A hungarocellt nem szabad sem a kommunális szemétgyűjtőbe sem a szelektív kukába belerakni, ugyanis újrahasznosítása még nem megoldott. Ezeket a veszélyes hulladékokhoz hasonlóan a hulladékudvarokban kell leadni.

Mi számít kommunális hulladéknak, és mit nem szabad a kommunális (zöld vagy sötétszürke színű) kukába dobni?

Sok ember gondolja azt, hogy bármit kidobhatnak ezekbe a kukákba, de ez egyáltalán nincs így. A hasznosítható hulladékok (papír, műanyag és fém) nem helyezhetők el a vegyes hulladék gyűjtésére szolgáló kommunális kukába, mint ahogyan a folyékony, mérgező, tűz- és robbanásveszélyes anyagok, az építési és bontási hulladékok, a lomok, az állati tetemek, valamint az elektromos és az elektronikai hulladékok sem. Van, ahol a kerti zöldhulladékot is tilos ebbe rakni.

Mit tehetek, ha nem fér bele az összes szemét a kommunális kukába?

Ha az átlagosnál több hulladéka keletkezik, akkor ilyen esetekben érdemes hulladékgyűjtő zsákot igényelnie. Ebbe a 100 literes méretű zsákba kizárólag a háztartásában keletkezett vegyes hulladékot pakolhatja, veszélyes hulladékot, építési törmeléket és zöldhulladékot nem dobhat ki ebben sem. 

Mit vihetünk a hulladékudvarokba?

A hulladékudvarokban bárki leadhatja a szelektíven gyűjtött hulladékot, itt kizárólag hulladékfajtánként különválogatott, nem szennyezett hulladékokat vesznek át. Budapesten jelenleg 17 hulladékgyűjtő udvar működik. Ezek elérhetőségét a Fővárosi Közterület-fenntartó oldalán nézheti meg.

Az FKV tájékoztatása szerint minden hulladékudvarban leadható:

papír: újságok, könyvek, csomagolópapír, kartondoboz, hullámkarton papír

műanyag: kizárólag ásványvizes és üdítős (PET) palackok és azok lecsavart kupakjai, műanyag flakonok (PP, HDPE) műanyag szatyrok, fóliák (LDPE) kizárólag csomagolási műanyagok

fém csomagolási hulladék: üdítős- és sörös dobozok, valamint konzervdobozok

színes üveg: boros, sörös és pezsgős üvegek (kizárólag öblös üvegek)

fehér üveg: italos, befőttes és parfümös üvegek (kizárólag öblös üvegek)

hungarocell: kizárólag teljesen tiszta, fehér csomagolási hungarocell

műszaki cikkek védőcsomagolása

Milyen veszélyes hulladék adható le a hulladékudvarokban?

Minden hulladékudvarban leadható veszélyes hulladék:

elektromos hulladék: mosógép, hűtőszekrény, mosogatógép, hajszárító, porszívó, vasaló, elektromos fűrész, fűnyíró

elektronikai hulladék: számítógép, nyomtató, monitor, mobiltelefon, hifi berendezés, televízió, rádió, videokamera, fényképezőgép

sérült napelemek: csak a lakosságtól, és kizárólag lakossági mennyiséget

fénycsövek és világítótestek: minden világítótest

szárazelemek és hordozható kis akkumulátorok

gépjármű indító akkumulátorok: savas indítóakkumulátorok

használt sütőzsiradék és göngyölege: konyhai használt olaj és annak flakonja

fáradt olaj és göngyölege: gépkocsi használt olaja és annak flakonja

Csak bizonyos hulladékudvarokban leadható veszélyes hulladékok:

építési-bontási hulladék (sitt): 150 kg súlykorlátig és csak zsákolva lehetséges leadni az érintett hulladékudvarokban

festékhulladék és göngyölege: vízbázisú és oldószerbázisú festékek, lakkok, ragasztók (azaz a háztartásban keletkező folyékony jellegű veszélyes hulladék)

személygépkocsi gumiabroncs: csak személyautó, illetve kisteherautó

(teherautó, mezőgazdasági gép abroncs nem)

lomhulladék (nagydarabos hulladék): a háztartásban feleslegessé vált nagydarabos hulladékok (pl. elhasználódott bútorok, ágybetétek, szőnyegek, bőröndök) amelyek méretük miatt nem helyezhetők a kukába. Maximum 150 kg súlykorlát erejéig adhatjuk le az érintett hulladékudvarokban ezeket.

Mit kell tudni a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtésről?

Budapesten 2013 márciusától, a gyűjtőtartályok kiszállításával indult el a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés, a főváros teljes lefedettsége 2015-re valósult meg. A projektet a Fővárosi Önkormányzat európai uniós forrásból finanszírozta. Ez az integrált hulladékgazdálkodási rendszer a képződő hulladék csökkentésével hozzájárul a fenntartható hulladékgazdálkodás megvalósításához. A házhoz menő szelektív gyűjtés a kommunális gyűjtéshez hasonlóan az alap közszolgáltatás része lett. A FKF munkatársai a lakóházaknál a papír, valamint a műanyag és fém hulladékokat gyűjtik be. A tartálytest sötétkék, fedelük – jelezve a benne elhelyezhető hulladék fajtáját - az egybegyűjtött műanyag és fém esetében sárga, papír esetében kék színű. A házhoz menő rendszerben csak a papír, a műanyag és a fémhulladék gyűjthető, tehát az üveghulladékok csak a gyűjtőszigetek üveggyűjtő-tartályaiba, valamint a hulladékudvarokban dobhatók ki.

A házhoz menő gyűjtési módszerrel begyűjtött hulladékok esetében is fontos – higiéniai szempontból –, hogy öblítsük át azokat a kidobás előtt. A szelektív hulladékgyűjtő edények megfelelő használatáról és tisztántartásáról az ingatlantulajdonosnak, társasház esetében a közös képviselőnek, gondnoknak vagy a lakóknak kell gondoskodni.

A szelektív hulladékot társasházakból hetente egy alkalommal, kertes és családi házakból 4 hetenként szállítják el. Az edényeket az ürítés napján kora reggel 5 óráig, vagy az azt megelőző nap este kell kihelyezni jól látható, könnyen megközelíthető közterületre, az úttest melletti járda szélére. A papír és a műanyag-fémes tartályok tartalmát két különböző hulladékbegyűjtő autó szállítja el.

A lakóhelyére vonatkozó elszállítási napot Budapesten belül IDE kattintva tekintheti meg.

Kirakhatok a szelektív kukák mellé zsákban vagy dobozban többlethulladékot, ha a tartályom már megtelt?

Nem. Az FKF Zrt. a szelektíven gyűjtött hulladékot csak a tartályból üríti, mellé rakott zsákból és egyéb tárolóeszközből a szelektív hulladékot nem szállítja el.

Kivétel ez alól a lapra hajtogatott, összekötözött karton csomagolóanyag.

Mikor szállítják el a szelektív hulladékot, hol nézhetem meg a hulladéknaptárt?

A szelektív hulladékgyűjtési naptárak a helyi hulladékgazdálkodó cégek, és a helyi önkormányzatok honlapján érhetők el. Amennyiben Budapesten él, a szelektív hulladéknaptárról (ahogy a kommunális kukák ürítésének idejéről is) ezen az oldalon tájékozódhat.

Mit csinálhatok a zöldhulladékkal?

Fontos hangsúlyozni, hogy ezt is mindenképp gyűjtsük össze. A lehullott falevelek, a letört ágak, a fűnyírás után összegereblyézett fű, a kitépett gyom  ugyanis komposztálás után újra visszakerül a természetes körforgásba, így elégetésük helyett válasszuk inkább a zöld megoldást, azaz a zöldhulladék-gyűjtést. A helyi hulladékgazdálkodó cégek ezt is ugyanúgy elszállítják, mint a kommunális vagy a szelektív hulladékot. Budapesten a zöldhulladékot hetente egyszer viszik el. A begyűjtött zöldhulladékból komposztálási technológiával minősített, engedéllyel rendelkező talajjavító anyag készül.

Hogy állnak a magyarok a szelektív hulladékgyűjtésben? 

Elméletben jók vagyunk a szelektív hulladékgyűjtésben, gyakorlatban kevésbé – ez derül ki az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés (IKSZ) 2021-es, a magyarok szelektív hulladékgyűjtését és újrahasznosítási szokásait vizsgáló kutatásából. A megkérdezettek továbbra is a papírt (90 százalék) és a műanyagot (92 százalék) gyűjtik leginkább szelektíven. A műanyagokat például a magyarok mindössze 35-40 százaléka különíti el, így megállapítható, hogy bár a hajlandóság elméletben megvan, ez a gyakorlatban még nem jelenik meg. Míg az Európai Unióban az italoskartonok 49 százalékát hasznosítják újra, hazánkban ugyanez az arány mindössze 20-23 százalék, ráadásul ez a szám évek óta stagnál. Érdekes tendencia a hulladékudvarok növekvő népszerűsége, a megkérdezettek közel fele rendszeresen szállítja ide a szemetet, 2020-ban ez az arány még a 30 százalékot sem érte el. Ami kiemelendő, hogy a magyarok 96 százaléka lapítva teszi a hulladékot a szelektív gyűjtőbe az italos karton esetében, ezzel pedig komolyan hozzájárul a szelektív hulladékgyűjtés hatékonyságához. 

Egy másik felmérésből is hasonló következtetéseket vonhatunk le. Az Every Can Counts által 2020-ban Európában végzett közvélemény-kutatás adatai szerint az európaiak 93 százaléka örömmel venné, ha több szelektív hulladékgyűjtő lenne az utcákon, közterületeken, parkokban, vízpartokon és kirándulóutakon. Ebből a felmérésből az is kiderül, hogy Magyarországon még az uniós átlagnál is nagyobb arányban szeretnének szelektív hulladékgyűjtőt a közterületekre.

Jó úton járunk tehát, de még van hova fejlődni. Az egyéni felelősség kérdése megkerülhetetlen. A fenti szabályok és zöld tippek betartásával sokat tehetünk azért, hogy csökkentsük a környezetre mért hatásunkat.