A kriptoipar zöldítése nélkül nem érhetjük el a klímacélokat

Annak ellenére, hogy az elmúlt napok jókora tőzsdei visszaesései a digitális fizetőeszközök árfolyamát sem kímélték, a kriptoeszközök ismertsége és népszerűsége szinte folyamatosan emelkedik. Bár digitális eszközökről van szó, amelyek fizikailag nem léteznek, ökológiai lábnyomuk a blokklánc-technológia mögött futó számításokat végző, úgynevezett bányászgépek miatt igen nagy. Olyannyira, hogy egyre több ország a kriptobányászat szabályozásán vagy akár betiltásán gondolkodik – Kína az utóbbit már meg is lépte.

Az ezzel foglalkozó cégek persze hangoztatják, hogy több lehetőség is van zöldíteni a tevékenységet, azonban a gyakorlat azt mutatja, hogy az ötletelés sokszor könnyebb, mint a megvalósítás – írta a CNBC.

A kanadai Hive Blockchain vállalat svédországi üzeme már számottevő erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a kriptobányászat valóban zöld lehessen. Éjjel-nappal dolgozó eszközei a világ második legnépszerűbb kriptodevizáját, azt ethereumot bányásszák. Maga a bánya egy raktárszerű épület, amely Boden városában található, és 86 ezer négyzetméteren mintegy 15 ezer ilyen számítógépnek ad otthont. Mivel a régió az olcsó megújuló energiaforrásokból származó pozitív energiatöbbletéről ismert, nem meglepő, hogy az üzemet is a helyi vízerőmű látja el energiával.

Észak-Svédországban az elektromos áram száz százaléka víz- vagy szélenergia-alapú

– ismertette Johan Eriksson, a Hive tanácsadója. Kiemelte, hogy a vállalat a kriptobányászat során olyan felesleges energiakapacitást használ fel, amely egyébként kárba veszne, mivel a környék háztartásai nem tartanak rá igényt. Bár mindez jól hangzik, a folyamat hatalmas energiaszükséglete ettől nem lett kisebb, és nem győzte meg a döntéshozókat sem. A svéd pénzügyi felügyelet egyenesen azzal fordult az Európai Unióhoz, hogy az igen magas energiaigény miatt tiltsa be a kriptobányászatot az EU területén.

A Kripto-klímaegyezmény (Crypto Climate Accord) célja, hogy 2030-ra nettó nulla kibocsátást érjen el a villamosenergia-felhasználás terén, 2040-re pedig a teljes kriptoipar értéke nettó nulla legyen az üvegházhatású gázok kibocsátásában.

Az edinburghi székhelyű Zumo vállalat is az egyezmény aláírói között van. Kirsteen Harrison, a Zumo klímapolitikai tanácsadója elmondta, hogy megállapodást aláírók egy olyan szoftver létrehozásán dolgoznak, amely képes lenne igazolni, hogy a kriptobányászat során felhasznált energia forrása megújuló-e vagy sem.

A kezdeményezés jónak tűnik, kritikusai szerint azonban a problémák nagy részét nem oldja meg. A környezetvédők úgy vélik, hogy a kriptotranzakciók ellenőrzésének mechanizmusát kellene átalakítani. A jelenlegi proof of work megközelítésnek hatalmas a számítási igénye. Az ethereumnál megpróbálkoznak az átállással a proof of stake mechanizmusra, ami a remények szerint 99 százalékkal csökkentené az energiafogyasztást.
A legtöbb kriptoeszköz esetében azonban ez igen nehezen kivitelezhető, hiszen nem egy szereplő kezében van a folyamat, és a rendszer nagyon decentralizált.

A Joule című tudományos folyóiratban februárban megjelent tanulmány szerint fordítva sült el az a lépés is, hogy Kína betiltotta a kriptobányászatot az országban. Bár a döntéstől azt remélték, hogy a bitcoin zöldebbé válik, valójában a bányászoknak Kína elhagyása után új helyszínt kellett keresniük. Jelentős részük olyan, a bányászatot megengedő területre tette át székhelyét, mint Kazahsztán vagy az Egyesült Államok déli államai (Texas és Kentucky), ahol sokkal jobban támaszkodnak a szénre és az egyéb fosszilis üzemanyagokra, így a tevékenység lábnyoma nemcsak hogy nem zöldült, de a károsanyag-kibocsátás még emelkedett is.