Óriássá nőtt a felvásárlással a BASF

A BASF fennállása legjelentősebb ügyletével szerezte meg a Bayer több üzletágát, mindez a magyarországi gazdálkodóknak is kedvező változásokat hoz – jelentette ki tegnap Christoph Hofman, a BASF Hungária Kft. mezőgazdasági üzletágának vezetője. A Bayer a Monsanto felvásárlása után a versenyszabályok miatt vált meg több tevékenységétől.

A 7,6 milliárd eurós tranzakcióval több mint ötven ország 4500 dolgozója került át a BASF-hez, és az üzletágak évi 2 milliárd euróval növelik a cég üzleti bevételét.

Christoph Hofman a legígéretesebbnek a kutatás-fejlesztési üzletágak felvásárlását nevezte, itt dolgozik az átvett munkavállalók bő 40 százaléka. A BASF-hez került például a Bayer szántóföldi, zöldségvetőmag-előállítási, vetőmagkezelési, hibridbúza-vetőmag üzletága, és a Bayer korábbi digitális platformja.

A felsoroltak megszerzése után a BASF a világ repcevetőmag-piacának 27 százalékát ellenőrzi, ezzel a szegmens legnagyobb szereplője.

A változásoknak köszönhetően a magyarországi termelők a vetőmagok mellett már növényvédelmi szolgáltatásokat is igényelhetnek, és hozzájuthatnak a piaci új generációs, magas hozamú búzahibridekhez is. Az üzletágvezető szerint a cég nagy reményeket fűz a digitális megoldások terjedéséhez, amelyek az akvizíció révén bővültek.

A hazai repce termőterülete a 2012-es 196 ezer hektárról erre az évre 335 ezer hektárra nőtt – emelte ki Szundi Péter, a BASF Hungária Kft. mezőgazdasági üzletágának vetőmagfelelőse –, és a nemesítés révén nőtt a hozam és az olajtartalom is. A termesztőkért folyó verseny élességét jelzi, hogy a piac több mint felét egy-két éves fejlesztésű vetőmagok adják, e téren jók a BASF pozíciói. Szundi Péter szerint

a Magyarországon és a régióban lévő egymillió hektáros vetésterület esetében már érdemes speciális nemesítési kísérleteket folytatni.

A kutatáson, innováción és a digitalizáció fontosságán volt a hangsúly a Bayer által Future of Farming Dialogue címmel szervezett konferencián is. A rendezvényen Liam Condon (képünkön), a Bayer igazgatósági tagja, a Crop Science elnöke kijelentette: az innováció anélkül segíti hozzá a gazdákat a bővebb terméshez és a nagyobb bevételhez, hogy az élelmiszer-biztonság veszélybe kerülne. Ez utóbbi azért is fontos, mert a föld 2050-ben mintegy 10 milliárd fősre várható lakosságának ellátásához meg kell kétszerezni a jelenlegi mezőgazdasági termelést. Ráadásul már ma is több mint 800 millió ember éhezik, mert a túlnépesedés éppen olyan területeken jelentkezik, amelyeken nehéz az élelmiszer-termelés.

A teljes cikket a Világgazdaság csütörtöki számában olvashatja