A 2016-os 22 százalék után tavaly már csak 5,6 százalékkal emelkedtek a földárak, és a forgalom is visszaesett.
Kelemen Zoltán
2018.11.30, 06:50
Megosztom a cikket
A két évvel korábbi szintre, 73 ezer hektárra esett vissza 2017-ben a termőföld-értékesítés volumene – olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) földpiaci összefoglalójában. A termőföldár-növekedés ugyanakkor – ha kisebb mértékben is – folytatódott, a 2016-os 22 százalék után átlagosan 5,6 százalékkal keltek el magasabb áron a termőföldek. A szántó átlagára 1,35 millió forint volt tavaly.
Míg 2016-ban az összes értékesített termőföldterületen belül a szántó részesedése 83 százalék volt, tavaly ennél kisebb hányadot tett ki 72 százalékos arányával. A 14 százalékot kitevő erdő, a gazdát cserélt területek 11 százalékát adó gyep, valamint a 4 százaléknyi szőlő- és gyümölcsültetvény aránya egyaránt növekedett.
Fotó: VG / Vémi Zoltán
Szakértők szerint a földpiaci forgalmat 2016-ban egyértelműen a Földet a gazdáknak program emelte 232 ezer hektárra, mint ahogyan a tavalyi visszaesést a földeladási program kifutása okozta. Ugyanakkor az elmúlt évi 73 ezer hektárnyi földforgalom az összes terület 1,2 százalékát tette ki, ami jóval magasabb az állami földeladások előtti, 2015-ös 0,7 százaléknál, illetve 41 ezer hektárnál.
A forgalom nagyságán a következő években a földforgalmi szabályozás változása módosíthat, de olyan mértékű eltolódásra nem számítanak a szakértők, mint a Földet a gazdáknak program keretében.
Az elmúlt évben a szántó ára az átlagnál kisebb mértékben, 3,7 százalékkal emelkedett, így egy hektár szántóföld átlagára 1,4 millió forint volt. A többi művelési ágra bejegyzett földterületen a drágulás nagyobb mértékű volt: a szőlőültetvények ára 16, a gyümölcsösé és az erdőé 12-12, a gyepé 9,7 százalékkal lett magasabb. A szántók átlagára tavaly Hajdú-Bihar, Tolna és Békés megyében volt a legnagyobb, hektáronként 1,7-1,8 millió forint, Zala, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyében pedig a legalacsonyabb, 700-900 ezer forint.
Az Agrárium 2016 gazdaságszerkezeti összeírás adatai szerint a használt mező- és erdőgazdasági területek 42 százalékát bérleményként művelik, ezen belül a szántóknál a legmagasabb, 55 százalék a bérelt területek aránya. Ebben a művelési ágban az éves bérleti díj a 2016-os 8,2 százalékos növekedés után további 5,8 százalékkal emelkedett, így egy hektár szántó átlagos éves bérleti díja 52,3 ezer forint volt.
A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
