Ilyen még nem volt a személyi kölcsönöknél
Soha nem látott keresletet hozott 2024 a személyi kölcsönök piacán: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint az év első kilenc hónapjában 601,1 milliárd forint értékben kötöttek új szerződéseket a bankok és a háztartások, ami több mint másfélszerese az egy évvel korábbi mennyiségnek.
Az első kilenc hónapban jelentkező, óriási kereslet nyomán pedig már szeptember végére megdőlt az eddigi éves kihelyezési rekord is a személyi hiteleknél: az utóbbit 2019-ben – tehát közvetlenül a koronavírus-járvány kitörése előtti évben – regisztrálta az MNB, akkor 558,7 milliárd forint értékben szerződtek erre a termékre a pénzügyi szolgáltatók.
Az intenzív kereslet nyomán a személyi kölcsönök állománya is hónapról hónapra dönti a rekordokat: az idei kilencedik hónap végére 1495 milliárd forint fölé duzzadt a portfólió, ami éves alapon 12,3 százalékos emelkedés. A 7,6 százalékos piaci átlagot jóval meghaladó állománybővülés miatt a személyi hitelek súlya is fokozatosan emelkedik a lakossági hitelportfólióban: miközben 2023 szeptemberében még 13,2 százalékát adták a teljes tortának, addig egy évvel később már 13,8 százalékát. Emellett 2017 óta gyakorlatilag megháromszorozódott az állomány, ami mindenképpen figyelemre méltó teljesítmény.
Érdekes ugyanakkor, hogy a megkötött szerződések számánál még nem sikerült elérni a 2019-es csúcsszintet: akkor kilenc hónap alatt valamivel több mint 243 ezer szerződést kötöttek a bankok, miközben idén szeptember végéig „csak” nagyjából 230 ezret. Az egy szerződésre jutó összeg viszont kisebb kilengésekkel ugyan, de fokozatosan emelkedett az elmúlt években, és az idei első kilenc hónap adatai szerint már meghaladta a 2,6 millió forintot, miközben 2019 azonos időszakában még valamivel az 1,8 milliós szint alatt járt.
A személyi kölcsönök iránti erős kereslet több okkal is magyarázható. Az egyik, hogy a lakossági jövedelmek emelkedése miatt sokkal bátrabbak lehetnek a kölcsön felvételére készülő háztartások, hiszen nagyobb törlesztőrészleteket tudnak vállalni. A másik – és vélhetően még erősebb – mozgatórugó pedig az lehet, hogy ma már sokkal egyszerűbb személyi hitelt felvenni, mint néhány évvel ezelőtt: több, a piacon aktív szerepet játszó szereplőnél is adott a teljesen digitális igénylés lehetősége, ami azt jelenti, hogy az ügyfél fióki látogatás nélkül – akár egy órán belül is – pénzhez juthat. Szintén erősítheti a keresletet, hogy az elmúlt években fokozatosan emelték az elérhető hitelösszegeket a bankok:
ma már a tízmilliós plafon általánosnak tekinthető, de akad példa 15 millió forintos, maximális hitelösszegre is a pénzintézeteknél.
Az érdeklődést láthatóan az sem fogja vissza, hogy az elmúlt hónapok csökkentései ellenére még a legkedvezőbb kamatok is a két számjegyű tartományban mozognak. (Ez alól egyelőre egyetlen szolgáltató kivétel, ahol 9,9 százalékos kamat mellett is elérhető a személyi hitel, ha az ügyfél megfelel a megadott paramétereknek.) A kamaton – illetve a teljes hiteldíjmutatón – változatlanul a minél magasabb jövedelemmel és a minél nagyobb hitelösszeggel lehet faragni a pénzintézeteknél.
A legjobb kondíciók eléréséhez szükséges küszöbök bankonként változók, de a legtöbb szereplőnél 3–5 millió forintot elérő hitelösszeggel, és legalább 400-500 ezer forintos jövedelemmel (vagy havi jóváírással) lehet labdába rúgni, ha az adós igazán kedvező feltételekkel szeretne hitelhez jutni.
Bár a személyi hitelek felhasználási területeit nem mérik külön a bankok, a tapasztalat az, hogy a használt jármű vásárlása és a lakásfelújítás a két leggyakoribb hitelcél.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.