Továbbra sem tudják ellátni a feldolgozókat a hazai termelők
Átalakította a hazai sertéstermékek exportjának szerkezetét és módosította célpiacait az afrikai sertéspestis (ASP) tavaly áprilisi magyarországi (bár csak a vadállományban észlelt) előfordulása – derül ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) húspiaci jelentéséből, amely a tavalyi év első tíz hónapjának tényszámait mutatja be. Az intézet a Központi Statisztikai Hivatal adataira hivatkozva kifejti, hogy Magyarország élősertés-kivitele 22 százalékkal emelkedett 2018-ban a vizsgált időszakban az egy évvel korábban a külpiacon eladott mennyiséghez viszonyítva.
A legtöbb sertést Románia, Ausztria, Szlovákia és Hollandia vásárolta Magyarországról, Romániába több mint a kétszeresére nőtt a kiszállítás. Ausztria 5, Hollandia 9 százalékkal több sertést vásárolt az országból, míg Szlovákiába 30 százalékkal kevesebbet szállítottak.
Az élősertés-behozatal 18 százalékkal csökkent ugyanebben az időszakban. A legnagyobb beszállító Szlovákia, Németország és Csehország volt. A Szlovákiából vásárolt sertés mennyisége 5, a Németországból érkezőé 12 százalékkal csökkent, míg Csehországból 71 százalékkal több disznó érkezett.
Eközben a sertéshúsexport mennyisége 7, értéke pedig 20 százalékkal csökkent 2018 első tíz hónapjában a 2017. január–októberi időszakéhoz képest.
A magyar exportőrök a legtöbb sertéshúst Romániába, Olaszországba és Horvátországba szállították, ezekre a piacokra 27, 34, illetve 16 százalékkal emelkedett a kivitel. Ezzel szemben az ázsiai piacokon drasztikus volt a visszaesés, nyilvánvalóan a vaddisznókban megjelent ASP miatti kereskedelmi korlátozások következtében. A visszaesés Kína esetében 76, a japán piacon 68 százalék volt.
A sertéshúsimport mennyisége ugyanakkor 11 százalékkal nőtt, míg értéke 1 százalékkal csökkent ebben az időszakban. A sertéshús 63 százaléka Németországból, Spanyolországból, Lengyelországból és Szlovákiából származott. Magyarország élő sertésből és sertéshúsból nettó importőr volt a vizsgált periódusban.
Az AKI a vágósertés decemberi termelői árait is közölte: ezek szerint hasított meleg súlyban számolva, áfa és szállítási költség nélkül, kilogrammonként 444 forint volt a sertésár, ami 2 százalékos csökkenés az egy évvel korábbi átlagárhoz képest. A feldolgozói átadási árak eközben emelkedtek: az intézet adatai szerint a darabolt sertéshús (karaj, tarja, comb) feldolgozói értékesítési ára 4,4 százalékkal volt magasabb 2018 decemberében 2017 azonos hónapjához viszonyítva. A KSH adatai szerint a rövidkaraj és a sertéscomb fogyasztói ára egyaránt 1 százalék körüli mértékben csökkent ugyanebben az időszakban.
Az Európai Bizottság decemberben megjelent előrejelzése szerint az unió sertéshústermelése 23,8 millió tonna körül alakulhat 2024-ig, majd kissé csökkenve 23,6 millió tonna lehet 2030-ra. A szakértők a közösség sertéshústermelését 23,77 millió tonnára becsülik az idén, 1 százalékkal kevesebbre a 2018. évinél.
Az unió sertéshúsexportja 2,42 millió tonna lehet 2019-ben, ez csaknem 8 százalékos csökkenés a 2018. évi mennyiséghez képest, ugyanakkor 2,66 millió tonna fölé emelkedhet 2030-ra. A szakértők a sertéshúsimportban jelentős bővülésre számítanak: a 2018. évi 16 ezer tonnáról 19 ezer tonnára emelkedhet az idén, majd 24 ezer tonnára ugorhat a behozatal 2020-ra, tíz évvel későbbre pedig már 44 ezer tonnáról szól az előrejelzés.
A teljes cikk a Világgazdaság csütörtöki számában olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.