Mivel az elmúlt években csökkent a tavaszi kalászosok termőterülete, visszaszorult a vetőmag-szaporítás is – közölte Takács Gézára, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnökére hivatkozva a szakmai szervezet. A korábban 2500 hektár körüli vetőmagtermő terület mintegy a felére esett. Tavaly ráadásul gyenge, 3,49 tonna volt a hektáronkénti átlagtermés. Az általában 65 százalék körülire becsült fémzárolható mennyiség 2400 tonna körül várható, ez a mennyiség 12 ezer hektár bevetéséhez elegendő.
A szövetség elnöke szerint a csökkenést részben az okozza, hogy az sörárpacélú termesztésben egyre nagyobb az őszi árpa és az ősszel elvetett tavaszi árpa szerepe. Takács Géza úgy véli: az ellentmondásos árpa-termőterületi adatok alapján az idei vetésterület nehezen becsülhető, de a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szaporítóterületekkel és a várható fémzárolási lehetőségekkel kapcsolatos adatait is figyelembe véve akár vetőmaghiány is előfordulhat.
Az elmúlt időszakban a zab termőterülete is meglehetősen kicsi volt, a vetőmag-szaporításoké pedig ezer hektár körül alakult az elmúlt három évben. Igaz, a vetőmagé tavaly számottevően, 763 hektárra csökkent. Hektáronkénti 3,11 tonnás átlagterméssel számolva fémzárolt vetőmagból 2400 tonna termés után 1500 tonnányi készlettel számolhatunk, így zabvetőmagból biztosan hiány lesz – közölte Takács Géza. A szövetség adatai szerint az átmenő készletek az előző évekhez hasonlóan nagyon alacsonyak. Takarmányárpára például lenne kereslet, de nincs árualap. A tavaszi árpánál és zabnál is egyre nagyobb az átlagosnál gyengébb minőség aránya. A tavaszi kalászosok és a hüvelyesek vetőmagjainál Európa-szerte jelentkeznek súlyos minőségi problémák, ez pedig nagyban befolyásolja a hazai értékesítést is, és erős keresleti piacot teremt. E körülmények figyelembevételével a Vetőmag Szövetség a tavaszi árpa második szaporulati fokú vetőmagjaira nettó százezer, a tavaszi zab második szaporulati fokú vetőmagjaira pedig nettó 105 ezer forint tonnánkénti tájékoztató árat tett közzé, megemelve a tavalyi 92 ezer forintot. A szövetség felhívja a figyelmet, hogy ez az ár a zsákos és csávázott, fémzárolt vetőmagra vonatkozik, az eladó telephelyén gépkocsira rakva értendő. Ugyanakkor nem kötött vagy ajánlott, a konkrét szerződéses árat a felek maguk határozzák meg. Az elmúlt években egy tonna tavasziárpa-vetőmagért átlagosan 93 ezer forintot fizettek, egy tonna zabvetőmag pedig átlagosan 99 ezer forintért kelt el.
A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.