Az ORFK adatai alapján tavaly 4068 esetben ütközött gépjármű vaddal – közölte az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK). A statisztikából nem derül ki, hogy ezek közül hány követelt emberéletet, de a közelmúlt sajtóhírei szerint több tragédia hátterében az áll, hogy a sofőr elrántotta a kormányt, hogy elkerülje a gázolást.
Kőrös András, a Groupama Tanpálya vezető instruktora szerint dedikált tanácsként nem szabad kiadni, hogy ütközni kell a vaddal, mert rengeteg tényezőt kell figyelembe venni. Kiemelte, hogy nagyon fontos a sebességhatárok betartása, mert „már 50-60 km/h-nál el lehet dobni az autót egy hirtelen mozdulattal”. A szakértő szerint ezért kell gyakorolni, de így is van olyan helyzet, amikor elkerülhetetlen az ütközés.
80-90 km/h-nál, folyamatos szembejövő forgalomban nem rántom el a kormányt, hanem satufék és várom az ütközést
– idézi a közlemény Kőrös Andrást.
A szakértő felhívta rá a figyelmet, hogy az állatok viselkedésének alapfokú ismerete is igen fontos. Példaként a rókát emelte ki, ami olyan, mint a macska: igen gyakran visszafordul, így a mögötte való elhaladás nem feltétlenül ajánlott. Hozzátette, hogy már egy ekkora vadállat is képes nagysebességnél a futóművet szétroncsolni, ami komoly balesethez vezethet.
Az OMVK vadgazdálkodási főmunkatársa, Rung Áron szerint általánosságban minden vadfajról elmondható, hogy az esti, éjszakai órákban a táplálkozó helyek, míg kora reggel onnan a nappali pihenőhelyre történő mozgás miatt ilyenkor fokozottan kell számolni a vad közúton való megjelenésére.
„Az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatai alapján 2017-ben összesen 13 179 egyed hullott el vad és gépjármű ütközése következtében – a gímszarvast, a dámot, a vaddisznót, az őzet, a muflont, a mezei nyulat, a foglyot és a fácánt figyelembe véve. Ugyanezekre a fajokra vonatkozó adat a Soproni Egyetem által működtetett Országos Vadelhullás Monitoring más módszerekkel gyűjtött adatai alapján 15 731 egyed volt a 2016-2017-es vadászati évben. Utóbbi monitoring rendszer gyűjt ragadozókra vonatkozó adatokat is, felméréseik szerint az elmúlt években évente mintegy 420-450 vidrát, 4000-4500 borzot és 10 000 rókát gázoltak el országszerte a közutakon” – közölte Rung Áron.
Kőrös András arra a kérdésre, hogy a vadsípok megoldást jelenthetnek-e, úgy válaszolt, hogy a hatásfokuk változó.
Tesztek igazolják, hogy a forgalomban lévő vadsípok zöme nem működik – jelentette ki Koltai Viktor. A Siren7 kifejlesztője ezen a tényen felháborodva döntött úgy, hogy létrehoz egy vadfigyelmeztető rendszert, ami valóban ellátja feladatát, amit a Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. jegyzőkönyvvel, valamint az Európai Bizottság Európai Közúti Biztonsági Chartája is igazolt.
A feltaláló kifejtette, hogy a Siren7 120 decibel hangteljesítménnyel szól, 300 méter a hatósugara, és „ért az állatok nyelvén”, hiszen figyelmezteti a hazánkban megtalálható valamennyi nagyobb állatot az úton közlekedő gépjárműről.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.