Az elmúlt időszakban a hazai malmok keresték a búzát, de ez lefutott, most csend van a piacon – válaszolta a Világgazdaság kérdésére Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke. Ennek a nyugalomnak az az oka, hogy az exportpiacok még nem indultak be, de a GOSZ-elnök szerint ebben az időszakban ez nem szokatlan. Ilyenkor ugyanis a Nyugat-Európában még folyó aratás végéig kivárnak a piaci szereplők. A globális piacon a 758 millió tonnásra becsült felhasználást meghaladó termés várhatóan az árcsökkenés irányába hat, és ez volt érezhető augusztusban Magyarországon,
amikor a fizikai piacon tonnánként átlagosan 48,6 ezer forintot adtak az étkezési búzáért.
A tavalyinál várhatóan 12 százalékkal nagyobb lesz az európai termés, ami nem jó hír az exportőröknek, de a szakértők szerint a hagyományosnak mondható magyar exportpiacokon (ilyen az olasz, az osztrák és a román) fennmaradhat a kereslet, mivel az idei búzatermés fehérje- és sikértartalma jó. A harmadik legnagyobb búzaimportőrnek számító Romániában pedig az általában jellemző európai termésnövekedéssel ellentétben 5 százalékkal kevesebb búza termett.
Az őszi vetéseket idén nem akadályozta az időjárás, és a napraforgó betakarítása is időben megkezdődött. A GOSZ kifejezetten jó termésre számít, figyelembe véve azt is, hogy a magyarországi, hektáronként 3 tonna körüli hozamok ennél a növénynél világszintet képviselnek. Az elmúlt évben hektáronként 2,97 tonna volt az átlag, és az agrártárca termésbecslése szerint az idén is hasonló lesz,
a minisztérium ugyanis a tavalyinál 7 százalékkal kisebb termést vár, az előző évinél 7 százalékkal kisebb területről.
A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.