Nőtt a terület nagysága és a termelés

Tavaly 116,6 ezer hektáron termesztettek vetőmagokat Magyarországon, ami 5 százalékkal haladta meg az előző évben mért területet

– hivatkozott a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) adataira a vetőmagpiacról szóló jelentésében a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet. Ezek alapján a hazai szántóterület mintegy 3 százalékán folyt vetőmag-szaporítás, amelyben – a területnagyságot tekintve – Magyarország az európai rangsorban az első tíz között szerepel.

A szaporítóterület az elmúlt néhány évben megállapodott 110–120 ezer hektár között. A legnagyobb területen Békés, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megyében folyt vetőmag-szaporítás.

Az előállított és fémzárolt vetőmagok mennyisége 2015-től újra az uniós csatlakozás előtti szinten alakult, 2019-ben pedig összesen 332,7 ezer tonna vetőmagot fémzároltak. Ez a mennyiség alig több, mint 1 százalékos emelkedés az előző évhez képest. Az előállított mennyiség a területnövekedéssel párhuzamosan szintén kismértékben emelkedett az előző év ugyanazon időszakához képest. Az országban előállított vetőmag értéke megközelíti a 180-190 milliárd forintot. A legfrissebb rendelkezésre álló, 2018-as nemzetközi adatok szerint a vetőmagexport értéke 127 milliárd forint volt, ami az éves forgalom több mint 60 százalékát képezte, a maradékot pedig a hazai vetőmag-kereskedelem vitte el. A belföldi forgalom megközelítőleg 60 százalékát a kukorica-, a napraforgó- és az őszi káposztarepce-hibridek forgalma adta. A fajtahasználat szerint ezeknek a hibrideknek az esetében jellemzőbbek a külföldi fajtatulajdonosok által nemesített fajták, ezeket vetik szívesebben a termelők, miközben a fajtakínálatban megtalálhatók hazai nemesítésű hibridek is.

A kalászos gabonaféléknél a hagyományos fajták mellett 2019-ben már 500 hektáron állítottak elő hibrid búza-, árpa- és rozsfajtákat.

A hagyományos fajták összes területéhez képest a hibrid búza és a hibrid rozs aránya 0,5-0,5 százalék,

míg a hibrid árpáé 0,2 százalék volt. Magyarországon sem a területalapú, sem a fehérjetámogatás eléréséhez nem kötelező fémzárolt vetőmagot használni, ezáltal a kalászos gabonák esetében minősített mag helyett sokszor árugabonát vetnek a termelők. Fajtára jellemző terméshozamok azonban csak ellenőrzött, megfelelő minőségű vetőmagból állíthatók elő.

Az utóbbi években ugyanakkor némileg javult az őszi kalászosoknál a fémzárolt vetőmagok használata. Őszi búzát nagyságrendileg 950 ezer hektáron vetettek 2020-ban, ennek vetőmagszükséglete hozzávetőlegesen 228 ezer tonna, így a vetésterület 50 százalékára biztosítva van a fémzárolt alapanyag. Az őszi búza felújítási aránya a 2019-ben értékesített alapanyagok beérkezett adatai szerint már elérte a 41 százalékot.

Fajtahasználat szerint őszi búzából tavaly a szaporítóterület 67 százalékán hazai fajtát használtak,

míg a fennmaradó 33 százalékon európai uniós fajtajegyzékből választottak a termelők. A 193 fajtából 45 százalék volt hazai nemesítésű. A termelők a területi részarányt alapul véve őszi árpából, őszi tritikáléból és tavaszi zabból a szaporítóanyagot elsősorban a Nemzeti fajtajegyzékből választották, míg tavaszi búza, tavaszi árpa, őszi durumbúza és őszi rozs esetében az EU-s fajtajegyzéket részesítették előnyben.