Takarék AgrárTrend Index: bizakodás, és kettős árnyomás az állattenyésztőkön

A tavalyi utolsó negyedév végére 31,8 pontra emelkedett a 48 pontos skálán a Takarék AgrárTrend Index értéke, ami 1,3 ponttal magasabb az előző negyedévinél.

Az aratás után folyamatosan drágultak a növényi termékek, így a várakozások jellemzően a növénytermesztési termékpályákon emelkedtek, ugyanakkor a takarmányfelhasználó termékpályák szereplői – különösen azok, amelyeknél nagy a vásárolt takarmánytól való függőség, vagyis a baromfi- és sertéshús, illetve a tojás – pesszimistábban látják a 2021-es évet – mondta az indexet bemutató tájékoztatóján Hollósi Dávid, a Takarékbank Agrár üzletágának ügyvezető igazgatója.

Mint kiemelte,

2020-ban példaértékűen helyt állt a magyar élelmiszergazdaság, azonban az állati fehérjét előállító termékpályák nehéz év elé néznek 2021-ben.

A növénytermesztőknél a kibocsátási árak lényegesen nagyobb mértékben nőttek, mint az inputoké és ez jótékonyan hatott a jövedelmezőségükre. A tavaszi fagykárok a gyümölcstermesztőknek jelentős terméskiesést okozott, ezek következtében a tavalyinál 20-30 százalékkal magasabb értékesítési árak 2020 utolsó negyedévében is velünk maradtak. A tojáságazatban továbbra is kielégítő felvásárlási árakról és keresletről számoltak be az ügyfelek, ám a takarmányárak emelése már az utolsó negyedévben is kifejtette hatását.

A Takarékbank agrárelemzőinek várakozásai szerint az élelmiszergazdaság 3-6 százalékos bővülése valószínűsíthető az idén. Mindez azonban folyó áron, az infláció figyelembe vétele nélkül igaz – tette hozzá.

A bank szakértői azzal kalkulálnak, hogy ha a Előrejelzésükben azzal kalkulálnak, hogy 2021 júliusától a belföldi turizmus részlegesen újraindul, továbbá az élelmiszer árak inflációja (elsősorban a magas bázis miatt) az első félévben lassul, némi áremelkedésre viszont az év második felében lehet számítani. Előrejelzésük szerint az élelmiszer-kiskereskedelem legalább a tavalyi év szintjén fog teljesíteni.

A tavalyi év legnagyobb nyertesei egyértelműen a szántóföldi növénytermesztők voltak

– mondta Hollósi Dávid.

A gabona- olaj és fehérjenövény termékpályákon a tavaszi aszály körüli bizonytalanság után az utolsó negyedévre, elsősorban a kialakult piaci áraknak és a kielégítő termésmennyiségnek köszönhetően kiemelkedő jövedelmezőségről számoltak be az alapanyag termelők, ugyanez a hatás a feldolgozóknál negatív irányú.

Az elemzők 2021 első negyedévében a malomipari termékek fogyasztói árában jelentősebb emelkedésre számítanak, ahogy a takarmányokéban is.

A tejágazatban kielégítőek az átvételi árak, míg a húsmarha termékpálya szereplői alapvetően a kedvező árfolyamhatásokat élvezik, számottevő keresletcsökkenést annak ellenére nem tapasztalnak, hogy az éttermek újbóli bezárása rájuk is negatívan hatott. A szarvasmarhatartók helyzete relatíve kedvezőbb a többi állatetnyésztó ágazatban dolgozókénál, mivel itt a legnagyobb arányú a saját takarmánytermő terület.

A baromfi-, a sertés- és a tojás termékpályákon idén kettős árnyomástól tarthatanak a piaci szereplők. Európában a hazainál súlyosabb a madárinfluenza-járvány, az afrikai sertéspestis miatt korábban megszűnt Németország távol-keleti sertéshús-exportlehetősége megszűnt, így mind a baromfi- mind pedig a sertés esetében átmenetileg túlkínálatos európai piacon kénytelenek helytállni a feldolgozók.

A takarmányok árába 2021 első negyedévében épülhetnek be az előző év végi magas terményárak.

Előbbi hatások eredményeként kerülnek kettős árnyomás alá az állattenyésztők: a takarmány áremelkedését a feldolgozói oldalról érkező nyomás miatt nem tudják a vágóállat árában érvényesíteni.

Hollsi Dávid szerint 2021-ben a magyar élelmiszergazdaságban a siker kulcsa a hatékonyság lesz, kiváltképp az állattenyésztők esetében. A takarmányárak emelkedése többféleképpen kezelhető, ám a leginkább sikeresnek a hatékonyság növelése tekinthető, hiszen ezzel érhető el a költségek csökkentése, amivel némileg kiküszöbölhető az termelési költségek emelkedése, hosszú távon pedig magasabb jövedelmezőséget eredményezhet.

A jelenlegi piaci körülmények között felerősödik a támogatások szerepe, mind a jövedelempótló, mind pedig a hatékonyságnövelést célzó beruházás ösztönzőké. A Takarékbank szakértői emellett az egyéb kockázatkezelési eszközök térnyerésére is számíthatunk, ezt példázza a 2021 februárjában induló új krízisbiztosítási rendszer is, amelyhez immár az állattenyésztők is csatlakozhatnak, ennek célja kifejezetten az idei év várható negatív hatásainak részleges kiküszöbölése.